Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Smrcz Ádám

A gazdaságok kulturális háttere

Joel Mokyr szerint a nyugati világ újkori gazdasági sikerei elsősorban kulturális tényezőkre vezethetők vissza.

Smrcz Ádám 2025.10.21.
Pató Viktória Lilla

A mesterséges intelligencia a tudomány új nyelve

Megjelent az EU MI a Tudományban Stratégiája: hogyan jelenik meg mindez Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában?

Pató Viktória Lilla 2025.10.20.
Tóth Bettina

Valóban hatással van az éghajlatváltozásra az étkezés?

Az egészség megőrzése érdekében a növényi alapú étkezés előnyben részesítése jelenthet megoldást.

Tóth Bettina 2025.10.17.
Kalas Vivien

Helyhatósági választások Portugáliában

Az októberi voksolás győztese a kormányzó Szociáldemokrata Párt lett, de a jobboldali Chega is növelni tudta támogatottságát.

Kalas Vivien 2025.10.16.
Mernyei Ákos Péter

Újrakovácsolni az európai acélipart

Az Európai Bizottság héphaisztoszi szerepben.

Mernyei Ákos Péter 2025.10.15.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Máthé Réka Zsuzsánna
Máthé Réka Zsuzsánna
tudományos munkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2025.10.21.
  • 2025.10.21.

Mi is az EU saját forrása?

Ami tiéd, az az enyém, de ami enyém, az nem a tiéd

Az Európai Unió Tanácsának ECOFIN ülésén a Bizottság által javasolt saját jövedelmi forrásról tárgyaltak.

A nagy új ötlet

Az Európai Unió többéves költségvetési tervezetét éveken át tartó vita szokta övezi, amelyben a tagállamok és az uniós intézmények ütköztetik egymással nézőpontjaikat. Legutóbb az ECOFIN Tanács (Gazdasági és Pénzügyi Tanács) ülésén vitáztak a tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei a jövő költségvetési tervezetéről. Az októberi tanácskozás központi eleme volt a Bizottság új, uniós költségvetési bevételi forrás rendszere, amelyben ugyanis összesen öt új forrás szerepel – ezekből három jövedelmi forrást illetően a Bizottság július 16-án nyújtotta be javaslatát.

A nyári javaslat célja, hogy biztosítsa az EU stratégiai prioritásainak finanszírozását, mint a védelmi ipar fejlesztése, a zöld- és digitális átállás, valamint a reziliencia erősítése. Az első intézkedés az e-hulladék (nem gyűjtött elektromos és elektronikai berendezések) mennyiségére épül. Az elképzelés szerint a tagállamok minden kilogramm nem gyűjtött e-hulladék után 2 eurót fizetnének, amelyet árat évente igazítanának az infláció mértékéhez. Környezetvédelmi szempontból érthető az EU ilyen jellegű intézkedése, ráadásul hozzájárulna a kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasznosításához, amelyre szükség volna.

A javaslat második eleme a dohánytermékek jövedéki adójából (Tobacco Excise Duty on Other Products, TEDOR) származna. A javaslat módosítaná a dohánygyártmányokra vonatkozó korábbi jövedéki adóról szóló tanácsi irányelvet. A módosítás értelmében a tagállamok 15 százalékos lehívási kulcsot alkalmaznának a forgalomba bocsájtott dohánytermékek és a dohányzást helyettesítő termékek mennyiségeire, és ezt megszoroznák az egyes tagállamokra alkalmazandó minimumadó-mértékkel. A Bizottság szerint ez a forrás támogatná az uniós egészségügyi politikai célkitűzéseket, kezelné a határokon átnyúló vásárlások problémáját, amely a tagállamok közötti eltérő adópolitika különbségeiből adódnak.

A júliusi javaslat harmadik eleme a nagyvállalatoktól származó uniós saját forrás (Corporate Own Resource, CORE). Az uniós nagyvállalatok és az állandó uniós telephellyel rendelkező harmadik országbeli vállalkozások, amelyek 100 millió euró összeget meghaladó éves árbevétellel rendelkeznek, a nettó árbevételük alapján egy átalányösszeget fizetnének be. A Bizottság azzal érvel, hogy az EU a világ legnagyobb, 450 millió fogyasztót számláló piaca – az ezen belül működő vállalati szféra hozzájárulhat az uniós költségvetés finanszírozásához.

A többéves pénzügyi költségvetés másik két saját forrását a Bizottság az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (European Emissions Trading System, ETS), illetve az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusban (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) véli felfedezni. A Bizottság becslései alapján az öt új forrás – a már meglévők kiigazításával együtt – a 2028-tól évente 58,2 milliárd euróval járulna hozzá az uniós költségvetéshez.

Mi ezzel a gond?

Az uniós szerződések értelmében az EU saját forrásainak négy fő típusa van. Az első csoportot a hagyományos források teszik ki, amelyek főként az Unióba importált árukra kivetett vámokból származnak. 2021. január 1-jétől a vámok beszedésének költségei érdekében a tagállamok a beszedett összeg 25 százalékát megtartják. A második típus a hozzáadottérték-adóból (HÉA) származó saját források: az összes uniós tagállam harmonizált HÉA alapjára vetik ki, egységesen 0,3 százalékos kulccsal. Ezen bevétel felső határa a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 50 százaléka, a bevételeket pedig az egyes tagállamok az EU részére átutalják. A harmadik forrás típusa a GNI-alapú bevételek, amely szerint minden ország gazdasági teljesítményének egy egységes százalékát fizetik be az EU-hoz. A százalékarányt úgy állítják be, hogy összességében a bevételek megfeleljenek az EU költségvetésének finanszírozási igényeinek. Ez jelenleg az egyik legjelentősebb finanszírozási forrás az EU számára. Végezetül, 2021-től bevezettek egy újabb típust, amely a tagállamok által az uniós szinten nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapul. Ez a megközelítés az európai környezetvédelmi célokat támogatja, miközben diverzifikálja az EU saját forrásainak alapját.

Vagyis, az EU „saját” költségvetési forrása a tagállamoktól származik: még az olyan szakpolitikai területeken, amelyek az EU kizárólagos hatásköreihez tartoznak, mint pl. a vámunió is, a tagállamok szedik be a forrást és továbbítják az EU felé. A HÉA és a GNI alapú befizetések, valamint a műanyag csomagolás hulladékhoz köthető forrás is a tagállamok saját költségvetéséből származnak. Az újonnan javasolt eszközök, mint például az e-hulladék után fizetett hozzájárulás, illetve a TEDOR egyfajta újabb adónem lenne, amelyet a tagállamok az EU számára gyűjtenek be és utalnak át. A Bizottság megközelítése és a költségvetési javaslata azt jelentené, hogy a tagállamok megnövekedett összegek kifizetésével számolhatnak az EU felé, amely közvetlenül befolyásolja a tagállamok pénzügyi kereteit. Ez a finanszírozási modell azt mutatja, hogy az uniós saját források diverzifikálása ugyan remek ötlet, de az új adóalapok bevezetése közvetlenül terhelné a tagállamok már meglévő költségvetési forrásait. Figyelembe véve, hogy több tagállam is kénytelen szigorúbb fiskális és monetáris intézkedést bevezetni, ez a lépés érzékeny pillanat lehet a nemzeti költségvetési politikákban.

A CORE, ETS és CBAM intézkedések bevezetése potenciálisan befolyásolhatja az európai vállalatok versenyképességét. Ezek a mechanizmusok – különösen a széndioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszer és az importáru–külső széndioxid-adaptációs mechanizmus – növelhetik a működési költségeket, és bonyolult, adminisztratív folyamatokat követelnek meg a vállalatoktól. Ez több terhet ró az európai cégekre, ami rontja azok nemzetközi versenyképességét. Emellett a környezetvédelmi szabályozások szigorítása elrettentő tényező lehet a külföldi befektetők számára, amelyek – aggodalmukban a magas adminisztratív és költségkockázatok miatt – vonzóbbnak találhatják azokat az országokat, ahol kevésbé szigorúak a fenntarthatósági elvárások. Ez a hazai vagy európai vállalatok számára hátrányokat jelenthet a globális piacon, és tovább csökkentheti az EU versenyképességét.

Vagyis, a Bizottság szándékai szerint további pénzügyi forrásokat vonna el a tagállamoktól, és intézkedései olyan szakterületek is kiterjednek, mint az egészségügy, amelyek nem tartoznak kizárólagosan az uniós hatáskörbe. Emellett a költségvetéshez való hozzáférést minden tétel esetében szigorú jogállamisági feltételekhez kötné, amelyek sok esetben szubjektív tényezőktől is függhet, például a politikai kapcsolatoktól vagy az adott tagállam politikai érdekeinek alakításától. Ez a megközelítés jelentős hatással lehet az uniós finanszírozási rendszer stabilitására és transzparenciájára, mivel növeli annak pénzügyi és politikai kiszámíthatatlanságát. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb tagállam képviselője élesen elutasította a saját forrásokra vonatkozó javaslatokat.

Nyitókép forrása: Boarding2Now / depositphotos.com

Témakörök: Európai Unió, gazdaság, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT