A szerzői jogvédelem alapját az „egyediség” adja. Így, ha az MI-re bízzuk a kreatív döntéseket, nem jön létre jogi oltalom – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2025/2026-os őszi szemeszterének legutóbbi előadásán, ahol Csősz Gergely, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Hatósági Osztályának vezetője mutatta be az emberi és a gépi alkotás világát, illetve a szerzői jog aktuális kérdéseit a mesterséges intelligencia (MI) korában.
Mire való a szerzői jog?
Az MI témája több tudományterületet is átfed, hiszen az MI-szabályozás összetett kérdésének akad technológiai, jogi és művészeti aspektusa is. Mint azt Csősz Gergely kiemelte, a szerzői jog eredendő célja, hogy a művészet, a tudomány és a kultúra fejlődését az alkotón keresztül anyagilag motiválja. Szerzőnek lenni annyit tesz, hogy jogilag elismernek bennünket az adott mű alkotójaként, illetőleg terjesztéséhez az engedélyünk szükséges. Szemben más iparjogvédelmi oltalmi formákkal, nem kötött levédetéshez vagy regisztrációhoz, hanem az egyéni, eredeti művel együtt keletkezik, s védi a kreatív, egyéni eredeti formába öntött gondolatot. A szerzői jog azonban nem terjed ki az ötletre, az elvre, az eljárásra és a módszerre, illetve a tényekre, adatokra, s a hírekre sem.
Az MI hajnala
A jogterület már a mesterséges intelligencia berobbanása előtt is foglalkozott nem ember által kreált művekkel, ám ezek nagyon speciális esetek voltak. Mára a jelenség elharapódzott, a zenemegosztókon például rendkívül termékenynek tűnő előadók jelentek meg többmilliós hallgatottsággal. Az MI szerzőségére a jogi analógiát az a majom adta, amely felvételeket készített magáról a fotós ott hagyott gépével egy rezervátumban. A bíróság döntése e szerzői jogi perben az volt, hogy állat nem lehet szerző, mert nem bír jogalanyisággal, s ugyanez igaz a mesterséges intelligenciára is. A tartalomgeneráláson túl azonban jogi kérdéseket vet fel az MI bemeneti oldala, azaz a gép tanítása is. Az EU digitális egységes piacról szóló irányelve szabályozza a szöveg- és adatbányászati célú többszörözésre vonatkozó szabad felhasználás kivételeit, ezzel némileg korlátozza a szerzői művek átvételét. Szintén komoly vitát gerjeszt az MI képgeneráló funkciója, amely ismert cégek vagy alkotók műveit másolva készít az eredetihez a megtévesztésig hasonlító digitális képeket. A jelenség mögött az áll, hogy betanításhoz használt eredeti képek között túlsúlyban vannak a népszerű művek, így azokat az MI tökéletesebben megtanulja. A perek és a megállapodások e tekintetben mára egészen átláthatatlan hálózattá bővültek a kiadók és az MI-szolgáltatók között.
A jogvédelem alapja
Szerzői jogvédelem alapját a rugalmasan megfogalmazott „egyediség” adja, amit a jogalkalmazás a létrehozás során gyakorolt emberi választásokban, kreatív döntésekben, végső soron pedig a személyiségben tud megragadni. Ha ezeket a kreatív döntéseket az MI-re bízzuk, akkor a jogi oltalom nem jön létre. Ám ebben is vannak kivételek, ilyen az új ukrán szerzői jogi törvény, illetőleg a brit modell, amely már 1988-ban foglalkozott a számítógép által generált alkotásokkal, szerzői jogi oltalmat nyújtva 50 évig annak az embernek, aki a mű létrehozásához szükséges előkészületeket megtette. Konkrét jogesetek vannak már arra a helyzetre is, amikor az MI által generált képet a szerző más eszközökkel tökéletesíti, a bírói döntések ezekben az esetekben is hiányolták az emberi, kreatív döntéseket a képek létrehozása során.
És ha csupán eszköz?
Speciális eset, ha az MI-t elsősorban nem generálásra, hanem kreatív eszközként használja a szerző, mint egy amatőr fotós a fényképezőgépét. Ha egy fotó a témaválasztásában, nézőpontjában, a pillanat elkapásában vagy az alkalmazott technológiában egyedi, akkor szerzői műnek számít. Az Egyesült Államokban az egyedi utasításkészlettel (prompttal) generált kép nem számít szerzői műnek, viszont Kínában már igen. Fontos bővebben is foglalkozni a gépnek adott promptokkal, hiszen ezek teremtik meg a generált válaszok kontextusát. A prompt lehet szöveges, de lehet kép, hang és film is. A promptok gép általi értelmezése is folyamatosan változik, fejlődik. Egyes modellek jobbak a részletekben, míg mások a hangulatot képesek elkapni. Külön kérdéskör az MI-ügynökök (agent) esete, amelyek akár komplex munkafolyamatokat is képesek emberi beavatkozás nélkül elvégezni, például filmet vagy egyedi szoftvert létrehozni. Egy digitális mű generálása során az embernek van kreatív mozgástere, egyfelől maga a prompt, a felhasznált modell – s annak ismert előnyei és hátrányai –, másfelől a használt munkakörnyezet és az MI-ügynökök. Ha nem élünk ezekkel az eszközökkel, akkor minden esetben a gép dönt helyettünk. Ezzel szemben minél nagyobb az emberi közreműködés mértéke, annál valószínűbb, hogy megállapítható a szerzői védelem – zárta előadását Csősz Gergely.
Videó: Mészáros Benjámin
