Így formálják át a régiók a digitális innovációs hálózati térképet Európában.
Az európai innovációs térkép az elmúlt években látványosan átalakult: miközben néhány nagyváros – például Párizs, München vagy Stockholm – továbbra is meghatározó szereplő, a digitális gazdaság előretörésével egyre több régió kapcsolódik be a tudásáramlás hálózatába. Az Európai Unió tíz legstratégiaibb régiója (hét különböző tagállamban található, közülük három Németországban és kettő Spanyolországban helyezkedik el. Mindez azonban új kérdéseket is felvet: hol születnek ma Európában a legfontosabb innovációk, és mely térségek töltik be a tudásközvetítés kulcsszerepét? Vajon a siker kizárólag a források és kutatóintézetek sűrűségén múlik, vagy legalább ennyire fontos az együttműködések minősége is?
Erre a kérdésre kereste a választ az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre – JRC) legújabb tanulmánya, amely új nézőpontból térképezte fel az európai innovációs hálózatokat. A kutatás azt vizsgálta, mely régiók számítanak a digitális kutatás és innováció motorjainak – azoknak a térségeknek, ahol az egyetemek, kutatóintézetek és startupok nem csupán egymás mellett, hanem egymással szoros együttműködésben alakítják a jövő technológiáit. Ahogy arra a cím is utal (Strategic NUTS 3 Regions in the EU: Analysing Research, Innovation and Startups in the Digital Ecosystem) az uniós digitális ökoszisztéma legstratégiaibb régióiról van szó. Nézzük, milyen főbb megállapításokra jutott a tanulmány.
A JRC elemzése közel 6 500 digitális kutatási szervezetet azonosított Európa-szerte, elsősorban a nagyvárosi központok – Párizs, Barcelona, Berlin, Madrid – körül. Ezek a városok már önmagukban is a tudományos és technológiai aktivitás epicentrumai, de a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a puszta méret önmagában nem elég: a valódi stratégiai súlyt az együttműködések sűrűsége és minősége adja. A hálózatelemzési módszerekkel végzett kutatás azt vizsgálta, mely régiók töltik be a „kapuőr” szerepet az európai innovációs hálóban.
1. ábra A DGTES-adatbázisban kutatási szervezetként azonosított szereplők száma NUTS 3 régiónként. Forrás: JRC 2025: Strategic NUTS 3 Regions in the EU.
Az eredmények talán nem is annyira meglepőek, mégis tanulságosak. A három legfontosabb régió a digitális kutatás és innováció terén München, Párizs és Madrid lett. München főként a Siemenshez kapcsolódó szabadalmi tevékenység révén emelkedik ki globális szinten, míg Párizs és Madrid a sokszínű, EU-s finanszírozású együttműködések révén vált kulcsszereplővé az uniós hálózaton belül. Érdekesség, hogy míg München a világ többi részével való kapcsolataiban erősebb, addig a kontinensen belüli együttműködésekben Párizs és Madrid dominálnak.
A kutatás nem állt meg a tudományos és innovációs aktivitás feltérképezésénél. A gazdasági mutatók – GDP/fő, foglalkoztatási arány, startupok száma – segítségével a JRC azt is megvizsgálta, milyen gazdasági környezetben működnek ezek a régiók. A párizsi térség kimagasló gazdasági teljesítménye és magas foglalkoztatottsága mellé erős kutatási háttér társul, míg Madrid gazdasági mutatói szerényebbek, mégis élénk startup-ökoszisztémával rendelkezik. München valahol a kettő között helyezkedik el – ipari ereje és technológiai fejlesztései révén kiegyensúlyozott pozícióban.
A tanulmány egyik legizgalmasabb megállapítása azonban nem a listák élén szereplő régiókról szól. Azokról a helyekről, ahol magas a kutatási aktivitás, de kevés a startup. Ilyen például Brüsszel vagy Erlangen – térségek, ahol a tudás már megvan, de az innovációs vállalkozások még nem kapcsolódtak be eléggé a körforgásba. Nem csoda, hogy pont a startupok támogatását kívánja a 2025 májusában elindult EU Startup és Scaleup Stratégiája előremozdítani. Ugyanezt a célt szolgálja az uniós versenyképességi iránytű is, amely az innovációs szakadék csökkentését tekinti egyik legfőbb feladatának. A JRC elemzése ehhez adja meg az adatalapú hátteret: megmutatja, hol vannak az erőközpontok, és hol húzódnak még a „fehér foltok” az európai innovációs térképen.
Ez a megközelítés szorosan kapcsolódik a Regional Innovation Scoreboard (RIS) 2025 idei eredményeihez is, amely a régiók innovációs teljesítményét méri – és ezáltal természetes kiegészítése a JRC hálózati szemléletének. Míg a JRC az együttműködések intenzitását és stratégiai pozícióját vizsgálja a digitális ökoszisztémában, addig a RIS a mérhető teljesítményt mutatja meg: K+F-beruházásokat, startup-aktivitást, innovációs hatásokat. Mindkettő ugyanarra a kérdésre keresi a választ – hol születik és áramlik az innováció Európában –, csak más szemszögből.
A két jelentés eredményei sokszor összeérnek. München (DE21 – Oberbayern) például mindkét elemzésben kiemelkedően teljesít: a RIS 2025 szerint az innovációs vezető (innovation leader) kategóriába tartozik, az ötödik leginnovatívabb régió Európában, míg a JRC-tanulmány szerint a globális digitális hálózatban a legstratégiaibb csomópontnak számít. Ez jól mutatja, hogy ahol magas a kutatás-fejlesztési intenzitás és erős az ipari beágyazottság, ott a tudáshálózatokba való bekapcsolódás is természetes következmény.
Párizs (FR10 – Île-de-France) hasonlóan vezető pozícióban van: a RIS alapján erős innovátor (strong innovator), a JRC-elemzés szerint pedig az EU-szintű együttműködések legaktívabb és legösszekapcsoltabb régiója. Az eredmény jól tükrözi az uniós finanszírozású projektek – mint a Horizon Europe vagy a Digital Europe Programme – multiplikátorhatását, amelyek révén Párizs nemcsak a tudományos teljesítményben, hanem a nemzetközi hálózati kapcsolatok sűrűségében is kiemelkedik.
Madrid (ES30) ezzel szemben érdekes átmeneti eset: a RIS 2025-ben csupán feltörekvő innovátorként (moderate innovator) szerepel, vagyis nem tartozik az élvonalba, a JRC-hálózatelemzés viszont a három legstratégiaibb európai régió közé sorolja. Ez arra utal, hogy a hálózati szerep nem feltétlenül korrelál a klasszikus innovációs teljesítménymutatókkal – Madrid nem a legerősebb K+F- vagy szabadalmi mutatóiban tűnik ki, viszont rendkívül jól pozicionált a nemzetközi együttműködésekben és projektkoordinációkban.
Érdemes megemlíteni Prága (CZ01) és a spanyol País Vasco (ES21) példáját is, amelyek a RIS szerint az úgynevezett regional pockets of excellence kategóriába tartoznak – olyan kivételesen erős régiók, amelyek országos szinten közepes innovációs környezetben működnek. A JRC megközelítésében ez a típus a „feltörekvő csomópont” kategóriájának felel meg: olyan térségek, amelyek bár még nem központjai a digitális ökoszisztémának, már most is erős összekötő szerepet töltenek be a regionális és nemzetközi tudáshálózatokban.
Mindkét jelentés megerősíti, hogy az innovációs teljesítmény térben koncentrált: Észak- és Nyugat-Európa régiói dominálnak (Stockholm, Hovedstaden, Zürich, Oberbayern, Ile-de-France), míg Közép-, Dél- és Kelet-Európa többsége továbbra is „felzárkózó” státuszban van. A két tanulmány tehát együtt rajzolja meg az európai innováció új térképét. A RIS megmutatja, hol vannak az erőközpontok, a JRC pedig feltárja, hogyan kapcsolódnak össze ezek a csomópontok. Együttesen arra emlékeztetnek, hogy az innováció nemcsak teljesítmény, hanem kapcsolat is – és Európa jövőbeli versenyképessége azon is múlik, mennyire tudja erősíteni ezeket a kapcsolódásokat a régiók között.
Nyitókép: depositphotos.com
