A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Irodája által szervezett Ludovika Nagyköveti Fórum újabb rendezvényére szeptember 24- én került sor a Szent László Kápolnában. A vendég ezúttal Pakisztán budapesti nagykövete volt.
Az eseményt az NKE rektora nyitotta meg. Deli Gergely elmondta: a két ország közösen munkálkodik a mezőgazdaság, a technológia és az energia ágazatokbéli kooperáció erősítésén. Az utóbbi években Pakisztán és Magyarország közös kutatási projektekben és akadémiai csereprogramokban is együttműködött. A kapcsolatépítés a felsőoktatás területére is kiterjed csereprogramok és egyetemek közötti partnerségek formájában. A magyar kormány a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében lehetőséget biztosít a pakisztáni hallgatóknak, hogy Magyarországon tanulhassanak. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi csereprogramjait illetően büszkén mondhatom, hogy rendszeresen fogadunk hallgatókat Pakisztánból. A Stipendium Hungaricum program keretében jelenleg négy pakisztáni hallgató tanul Nemzetközi Közszolgálati Menedzsment, Környezetmérnöki és Nemzetközi Kapcsolatok szakokon. Emellett az ösztöndíjas hallgatók mellett két önköltséges pakisztáni diákunk is van” – húzta alá a rektor, hozzátéve: bár e számok még szerénynek tűnnek, ez csupán a kezdet. „Dolgozunk azon, hogy bővítsük együttműködésünket a hallgatói csereprogramokban, és közvetlen akadémiai kapcsolatokat alakítsunk ki a pakisztáni felsőoktatási intézményekkel intézményközi megállapodások formájában” – tette hozzá. A magyar–pakisztáni felsőoktatási együttműködés hozzájárul az akadémiai kapcsolatok erősítéséhez, a kultúrák közötti megértés előmozdításához, valamint mindkét országban a képzett szakemberek utánpótlásához.
Prioritások és kihívások
Ezt követően került sor Asif Hussain Memon nagykövet Pakisztán külpolitikai prioritásai című nyitóelőadására. (A nagykövettel interjút készített egyetemünk tudományos és ismeretterjesztő portálja, a ludovika. hu. A beszélgetést ITT olvashatják). Elsőként rövid áttekintést adott hazája földrajzi és politikai sajátosságairól. A 250 millió lakosú ország népessége hat régióban él, sok esetben egymástól teljesen különböző nyelvet beszélve. A külpolitika fő céljait négy pontban jelölte meg: (1) baráti kapcsolatok ápolása a világ valamennyi országával, (2) a nemzeti érdekek védelme, (3) gazdasági együttműködés a nemzetközi közösséggel, valamint (4) a külföldön élő pakisztáni közösség érdekeinek védelme.
Történeti visszatekintésében a nagykövet a külpolitika alakítását meghatározó eseményeket mutatta be az ország 1947-es megalakulásától kezdődően. Kezdetben az USA, majd az 1974-es iszlám csúcsértekezletet (OIC) követően a regionális egység és a muszlim nemzetek közötti gazdasági, politikai és vallási kapcsolatok erősítése került előtérbe. Jelenleg a kínai kapcsolatok építése fontos szerepet játszik a külpolitikai és gazdasági életben. Iránnal jó kapcsolatra törekszenek, az ellenük történt izraeli attakot elítélik. Az ukrán-orosz háborúban nem foglalnak állást, mert mindkét állammal jó viszonyt ápolnak. A jelen külpolitikai prioritásairól szólva a nagykövet kiemelte a békés szomszédság megvalósítását, a multilaterális együttműködések támogatását, a gazdasági együttműködés bővítését, valamint a nemzetközi jogi rendszerek megerősítését. E feladatokat kihívások nehezítik, ezek közül a regionális diktátumokról, a „befagyott konfliktusokról”, a klímaváltozásról, a mesterséges intelligencia jelentette feladatokról, valamint a világjárványokról szólt az előadó.
Kapcsolatok
Végül a kétoldalú kapcsolatokról elhangzott: a diplomáciai kapcsolatok 1965-ös felvétele óta rendszeresek a kétoldalú látogatások, az utóbbi években pedig erősödtek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és az együttműködés multilaterális fórumokon. A magyarországi pakisztáni közösség lélekszáma nő, csakúgy, mint a magyar befektetések összege az ázsiai országban.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, ahol a nagykövet mellett N. Rózsa Erzsébet, az ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi tanára és Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója fejtették ki véleményüket.
Az eszmecserén többet között szó esett a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosóról (CPEC), a terrorizmus és a regionális biztonság kihívásairól és hosszú előkészítés után a közelmúltban létrejött Pakisztán és Szaúd-Arábia között létrejött kölcsönös védelmi megállapodásról.
