A kínai koronavírus-járvány kitörését követően a kínai hatóságok szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak. Ennek következtében szinte teljesen leállt az élet Hupei tartományban: a gyárak bezártak, a korábban zsúfolt utcáról eltűntek az emberek. A legfertőzöttebbnek bizonyult tartományon kívül Kína-szerte is hasonló módon zuhant vissza a gazdasági aktivitás. Ennek lenyomata még az űrből is látszott: az egyébként igen szennyezett levegő a nagy ipari övezetek, városok felett kitisztult.
Mindeközben az elemzők azt mérlegelték, hogy a járványügyi intézkedések valamint az emberek reakciója nyomán milyen mértékben eshetnek a makrogazdasági mutatók. Nos, a valóság az elemzők pesszimizmusánál is drámaiabbnak bizonyult. A híradások szerint január-februárban az ipari termelés 13,5 százalékkal esett vissza, amely meghaladta az elemzők által jósolt 3 százalékos zsugorodást. A járvány érzékenyen érintette a 15,7 százalékkal zsugorodó feldolgozóipart, valamint a 20,5 százalékkal mérséklődő kiskereskedelmi forgalmat. A legsúlyosabb csapás a vendéglátóipart érte, amely 43,1 százalékkal esett vissza.
A sorozatos gyárleállások közepette növekvő aggodalom töltötte el az európai termelővállalatokat is. A félelmük abból táplálkozott, hogy a kínai alkatrész beszállítások esetleges elmaradása térdre kényszeríti saját termelésüket. Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója találóan fogalmazta meg mindezt: egyre kevesebb olyan termék van a világon, amihez nem használnak fel Kínából származó alkatrészeket.
Hogy mégis mekkora mértékű a kínai alkatrészektől való függés? A brüsszeli Bruegel Intézet kutatói számításai szerint meglehetősen nagy. Ráadásul a legnagyobb mértékben Magyarország függ a kínai alkatrészek importjától. Itthon 100 forintnyi előállított termékbe több mint 9 forintnyi kínai termék épül be, míg az EU átlagában ennek csak a fele.
(a termelési érték százalékában)
Forrás: Bruegel.org
A kínai leállások miatt tehát jogos volt a magyar aggodalom. Szerencsére azonban a múlt idő használata is jogos: a járvány kínai gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományon kívül működő nagyvállalatok 95 százaléka kezdte meg újra a tevékenységét a múlt hétig, tehát Kína felől helyreállni látszanak az alkatrész-utánpótlások.
Miközben a kínai járványhelyzet javul, Európában egyre súlyosabbá válik. A magyar gazdaság nemcsak keleti irányban integrált mélyen a termelési láncokba, hanem az uniós tagállamok felé is. Sajnos ebből az irányból viharfelhők gyülekeznek. A Bizottság friss becslése szerint az Unió gazdasága idén recesszióba fordulhat. Viszont amennyiben – hasonlóan Kínához – Európa is képes lesz rövidesen visszaszorítani a járványt, az Európa gazdaságán ütött sebek is remélhetően hamarosan begyógyulhatnak.
