Polgári kezdeményezés a videójátékok deaktiválása ellen
Kilenc év után, 2024 március 31-én az egyik legnagyobb videójátékszoftver-fejlesztő cég, a Ubisoft leállította a játékosok között igen népszerű online autóversenyzős játék, a ’The Crew’ szervereit, ezzel tulajdonképpen megsemmisítve a játékot. Nem csak a ’The Crew’ csalódott játékosai vesztették el hozzáférésüket kedvenc játékukhoz, a statisztikák azt mutatják, hogy az online videójátékok (olyan videójátékok, amelyek működéséhez szükséges, hogy a kiadóhoz vagy egy adattovábbító rendszerhez kapcsolódjanak az interneten keresztül) 70%-a idővel hasonló sorsra jut. Ezt a problémát célozza egy új polgári kezdeményezés, amelynek elindítói akár azt is el tudják képzelni, hogy az EU új, készülőben lévő fogyasztóvédelmi szabályozási kerete adja a megoldást.
A videójáték-ipar sajátosságai
A videójátékok olyan szórakoztatóipari termékek, amelyekre többnyire speciális szabályok vonatkoznak. Szemben egy hagyományos áru megvásárlásával, ha a felhasználó videójátékot vásárol, nem szerez tulajdonjogot magán a játékszoftveren, csupán felhasználási jogot. Ez a felhasználási jog azt jelenti, hogy a felhasználó futtathatja a számítógépén a szoftvert, vagyis játszhat vele.
A szórakoztatóiparban a konstrukció nem mondható egyedinek, szintén felhasználási és nem tulajdonjogot szerez a vásárló egy zenei album, film megvásárlásával. Míg azonban egy fizikai adathordozón, CD vagy DVD lemezen lévő zenét vagy filmet korlátlan alkalommal, bármikor lejátszhatunk, az online a játékszoftverek kiadói dönthetnek egy úgy, hogy bizonyos idő elteltével deaktiválják a játékot.
A kiadók jellemzően arra hivatkoznak, hogy a játékszoftver nem egy termék, hanem egy szolgáltatás, ami akár meghatározott ideig is nyújtható, ez a game-as-a-service üzleti modell. A deaktiválás révén a szóban forgó játék játszhatatlanná válik a felhasználók számára, hiába vásárolták meg a felhasználás jogát korábban. Ezt az üzleti modellt a felhasználók és fogyasztóvédelmi szervezetek részéről számos kritika érte, egy friss polgári kezdeményezés pedig a fogyasztók jogainak sérelmére hivatkozva a videójáték-ipar reformját tűzte ki célul.
Mentsük meg videójátékokat!
A „Mentsük meg a videójátékokat!” kezdeményezés célja, hogy az EU olyan szabályokat írjon elő a játékkiadók számára, amelyek alapján azok kötelesek a videójátékokat játszható állapotban hagyni. Ezt a kiadók elérhetnék úgy is, hogy offline formában teszik játszhatóvá a játékot, illetve úgy is, hogy rajongói magánszerverekre bízzák az üzemben tartást.
A videójáték-ipar szereplői és az őket képviselő szakmai szervezet, a Video Games Europe, bár megértik a játékosok frusztrációját, nem támogatják a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az online szolgáltatások megszüntetésére vonatkozó döntés során a vállalkozásoknak több szempontot kell mérlegelniük és rá kell szánniuk magukat, ha a játékszoftver működtetése már nem gazdaságilag életképes. A Video Games Europe szerint a magánszerverek nem mindig jelentenének megfelelő alternatívát a játékosok számára, mivel a játékosok adatainak védelme, az illegális tartalmak eltávolítása és a közösségre veszélyes tartalmak elleni küzdelem érdekében bevezetett védelmi intézkedések többé nem működnének.
A kritikák ellenére azonban a polgári kezdeményezés elérte az 1 millió aláírást, ami azt jelenti, hogy a Bizottság köteles foglalkozni a kérdéssel.
Ready Player EU
A testület ugyanakkor jelenleg eszköztelen a fennálló helyzettel szemben. Bár egy európai parlamenti kérdésre adott válaszban Vera Jourová alelnök nem tartotta kizártnak, hogy a videójátékok deaktiválása tulajdonképpen a felhasználási szerződések idő előtti, egyoldalú, tisztességtelen megszüntetésének minősül, a jogi helyzet ennyire nem egyértelmű. A végfelhasználói licencszerződések (EULA) jellemzően nem tartalmaznak a szerződés időtartamára vonatkozó rendelkezést, ellenben rögzítik, hogy a kiadó azt bármikor megszüntetheti.
A Bizottság júliusban bejelentette, hogy készülőben van a jelenleg Ready Player EU munkacímet viselő közlemény, ami ezzel a kérdéssel is foglalkozhat majd. A játékos közösség, úgy tűnik, nem elégedett meg ennyivel. A Digitális Méltányosság Törvény (Digital Fairness Act) nyilvános konzultációjára 2025 szeptember közepéig közel négyezer vélemény érkezett, amelyek közül számos videójáték-szabályozással kapcsolatos, sürgetve a fogyasztók védelmét előtérbe helyező megoldás megtalálását.
Európában nem ez az egyetlen videójátékokkal kapcsolatos kérdés, melynek rendezetlen a jogi helyzete. A szerencseelemet tartalmazó videójáték-elemek (pl. a lootboxok), az egyes játékok manipulatív design- és interfészelemei, valamint a játékbeli virtuális fizetőeszközök gyermekvédelmi típusú szabályozása a Better Internet for Kids+ stratégia első értékelése során hangsúlyos kérdések voltak.
Egyre világosabb tehát, hogy a videójátékok világa sem marad érintetlen, az Unió által szőtt digitális szabályozási háló az elkövetkező években a teljes videójáték-ökoszisztémát magában foglalja majd. A kérdés már csak az, hogy az európai játékosok jobban járnak-e, ha a játékfejlesztők a kalandok helyett a paragrafusokban vesznek el.
Nyitókép: Denys Golub / Vecteezy
