A 2020-ban megjelent Nemzeti alaptantervben a Testnevelés és sport műveltségi terület elnevezést a Testnevelés és egészségfejlesztés tanulási terület váltotta fel. Ez a változás nemcsak formai, hanem tartalmi fordulatot is hozott. Az új tanulási terület mellett más megvilágításba helyezte a testnevelés tantárgyat is.
Testi nevelés és egészségfejlesztés (Gombocz és Hamar 2014)
A NAT 2020-ban és az ahhoz illeszkedő tartalmi szabályozókban a korábban egyre elterjedtebbé váló „egészségnevelés” szakkifejezés helyére az „egészségfejlesztés” terminus került. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy az egészségnevelés problematikája nem vagy csak nehezen illeszthető be a nevelői gondolkodás egészébe. A hagyományos értékfelosztás és a belőle levezetett feladatrendszer kezelhetőbb a pedagógiai tervezésben, ellenőrzésben és értékelésben – még az egészségnek mint fontos célértéknek a szolgálatában is –, mint a pedagógia világán kívül született egészségnevelés-felfogás.
A testi nevelés mint pedagógiai főfeladat a korábbi évtizedek értelmezésében a testtel akcentuális kapcsolatban álló, célirányosan szervezett tevékenységek gyűjtőfogalma volt, amelyek eredményeképpen az egész személyiség fejlődését lehetett remélni, de különösképpen a nevelt testi fejlődése volt tőle elvárható. A test, mint a fejlesztő tevékenységek célpontja, jól körülhatárolható. Éppen úgy, mint az ember kognitív szféráját reprezentáló értelmi, a morális döntéseinkért és azok következményeként történő viselkedésünkért felelős erkölcsi, valamint az esztétikai üzenetek dekódolását és alkotását lehetővé tevő esztétikai nevelés.
A pedagógiai hatótényezők körét tovább bontva kijelenthető, hogy a leglényegesebb kritérium a pedagógus személye. Az alapvető nevelőintézményben, az iskolában dolgozó tanítók és tanárok máig őrzik hármas eredetük (ti. az Atya, a Mester és a Hivatalnok) jellegzetes vonásait. Az iskolai munkába hatékonyan integrált testi nevelés (egészségfejlesztés) legfőbb biztosítéka nem lehet más, csak a 21. század kihívásaira pedagógiailag és szakmailag egyaránt magas szinten felkészített és felkészült testnevelő tanár. Egy olyan pedagógus, aki az egyre bővülő és a korábbiaknál tágabb értelmezést nyerő oktatási tartalom jegyében képes tanítványainak közvetíteni a testnevelés tantárgy megváltozott céljait.
Testnevelés (Hamar 2022)
A testnevelés tantárgy ma már nem a tornaterem négy fala közé zárt, az iskolától távol eső sportpályákon zajló testgyakorlást jelenti, hanem egy olyan tanulási területet jelöl, amely a folyamatosan és gyorsan változó világhoz való alkalmazkodás jegyében, más tanulási területekkel karöltve igyekszik megoldást találni korunk globális problémáinak reá eső részére. A testnevelés, a mozgásműveltség és a motoros képességek fejlesztése mellett többek között szerepet vállal a testi és lelki egészség egyensúlyának megteremtésében, az egészséges életmódra nevelésben, a káros szenvedélyek elleni harcban, a helyes higiénés és szexuális szokások kialakításában, valamint a rekreáció és a rehabilitáció területén is.
Tartalmi nóvumnak tekinthető, hogy a Testnevelés és egészségfejlesztés tanulási terület, illetve a testnevelés tantárgy – megtartva a magyarországi iskolai testnevelés tradicionális értékeit – kiegészült az egészségfejlesztéssel. Ez nem a mindennapos testnevelés eredményeinek feladását, hanem egy plusz pedagógiai és bizonyos szempontból egészségügyi hozzáadott értékkel történő kiegészítését jelenti. A változás rámutat arra, hogy a testnevelés tanításában ‒ az egészségfejlesztés motoros vonatkozású tartalmain túl ‒ kiemelt szerepet kell kapniuk az egészségtani ismereteknek. Éppen ezért a NAT 2020 átfogó eredménycélként kitér a testnevelés életkorhoz igazított elméleti ismeretanyagának elsajátítására is.
A 2020-ban megjelent központi tartalmi szabályozók újszerű testkulturális gondolkodásának további adaléka, hogy az abban foglalt, a mozgáshoz mint alapkompetenciához kapcsolódó, illetve az adott szituációnak megfelelően mobilizálódó motoros képességek és készségek biztosítékul szolgálnak ahhoz, hogy az egyén a társadalom aktív tagjává válhasson, s egész életen át tartó mozgásos cselekvési biztonság jellemezze. A NAT alapelveként megfogalmazott komplexitást tükrözik a testnevelés kapcsolódásai az általános kompetenciákhoz. A tantárgy elsősorban a személyes és társas kompetencia fejlesztése révén járul hozzá az általános kompetenciákban és a nevelési-oktatási célokban megfogalmazott törekvések megvalósulásához. Hangsúlyos szerepet kapnak a szomatikus egészséggel, a társas-érzelmi jólléttel, a biztonsággal és az emberi kapcsolatokkal összefüggő kompetenciák. Az iskolai fejlesztés kiterjed a jó időszervezésre, a konstruktív kooperációra, valamint a testi jóllét és a motoros teljesítőképesség kialakítására is.
A testnevelés tantárgyközi integrációk, kereszttantervi pedagógiai megoldások mentén kapcsolódik a többi tantárgyhoz. Példaként hozható, hogy a pszichomotoros fejlesztés az általános iskolában az írás- és olvasástanítás, valamint a beszéd- és kommunikációs készségek kialakításának egyik fundamentuma. Az íráshoz, olvasáshoz és számoláshoz elengedhetetlen a szerialitás (sorrendiség) és a lateralitás (oldaliság) fejlesztése. E téren is külön kiemelendők a nagy-, a finom- és a keresztmozgások. Ebbe a körbe tartozó tantárgyközi feladat még a testtudat fejlesztése.
Összegzés
Zárógondolatként fontos újból megerősíteni, hogy a legfőbb pedagógiai hatótényező a pedagógus személye. Faludi Szilárd (1972) szavaival élve: „Legjobb, ha előrebocsátjuk: a tanterv nem csodaszer, nem oldja meg összes oktatásügyi problémánkat; ha tökéletes, ha teljesen korszerű, akkor sem végzi el a pedagógus helyett az oktató-nevelő munkát.” Szükség van tehát a pedagógusok tantervi ismereteinek bővítésére, de azt is látnunk kell, hogy ez csak az egyik összetevője a sokrétű tevékenységüknek.
Irodalom
Faludi Szilárd (1972): Időszerű tantervelméleti kérdések. Köznevelés, (28)6.
Gombocz János és Hamar Pál (2014): Test és nevelés − egészségnevelés? Gondolatok egy pedagógiai terminológia változásról. Új Pedagógiai Szemle, (64).11–12.
Hamar Pál (2022): Testnevelés. Tudomány – tervezés – oktatás – értékelés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
