Az Európai Bizottság a múlt hét közepén megjelentette a jövő évre vonatkozó költségvetési javaslatát,[1] amelyből kiolvashatók (szak)politikai prioritásai.
A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat – már háztartási szinten is, nemhogy egy állam vagy az Európai Unió léptékében. A megvalósítani kívánt célok ugyanis egyrészt jellemzően számosak, másrészt alig fordul elő, hogy ezek mindegyikére fedezet álljon rendelkezésre. A helyzet logikailag csak priorizálás útján oldható fel: a legfontosabbnak ítélt célokra többet, míg a hátrasoroltakra kevesebbet tud a szervezet költeni. A költségvetés-tervezés ezért messze nem pusztán technikai-gazdasági folyamat, hanem nagyon is politikai: a tervezetből ugyanis kiolvashatók a korlátozottan rendelkezésre álló javak elosztásának mikéntjére vonatkozó tervek, vagyis az, hogy a jogalkotó milyen területeket gondol a legfontosabbnak, s melyeket tart másokhoz képest mellőzhető(bb)nek.
Így van ez az uniós költségvetés tervezésénél is, amelynek a politikai vitára való előkészítése az Európai Bizottság feladata. A most közzétett tervezet következésképpen arról ad jó áttekintést, hogy a Bizottság a 2026-os esztendőben milyen célokat, illetve területeket tart fontosnak, s ezeket milyen kötelezettségvállalásokkal, illetve kiadásokkal szeretné támogatni az uniós büdzsé terhére.
A tervezet szerint a költségvetés főösszege 193 milliárd euró lenne, de úgy, hogy azt egy 105 milliárdos NextGen EU boríték egészítené ki. Érdekesség, hogy a főösszeg közel 10%-kal (7 milliárd euróval) alacsonyabb az idénre jóváhagyotthoz képest (a 2025-ös teljes kötelezettségvállalási főösszeg 199,5 milliárd euró).[2]
A költségvetés legnagyobb kiadása a Közös Agrárpolitika (KAP) lenne, közel 54 milliárd eurós kiadási főösszeggel, amelyet a regionális fejlesztés és kohézió követ, valamivel több, mint 42 milliárd euróval. Fontos, hogy míg a KAP-ra vonatkozó kiadások hozzávetőleg megfelelnek az ideinek, addig a kohéziós boríték 16%-kal kevesebből kellene, hogy gazdálkodjon, arra ugyanis idénre 49,2 milliárd eurót hagyott jóvá az uniós jogalkotó. A mezőgazdaságot tehát az infláció ellenére nominálisan azonos összeggel támogatná a Bizottság, a vidékfejlesztést és a területi kohéziót láthatólag hátrább sorolná.
Az Unió nemzetközi kapcsolatainak építésére szánt forrás ugyancsak tetemes összeget, 15,5 milliárd eurót tenne ki, mégpedig úgy, hogy a tavalyi tervekhez (13,6 milliárd euró) képest ez a terület közel 2 milliárd euróval több forráshoz jutna. A tárgykör belső tagolása szerint több, mint 10 milliárd eurót szánna a Bizottság az úgynevezett Neighbourhood, Development and International Cooperation, röviden NDICI – Global Europe eszközre. 2,2 milliárd euró jutna az Előcsatlakozási Eszközre (Instrument for Pre-Accession Assistance, IPA III) és 500 millió euró a Nyugat-Balkán-fejlesztési eszközre. E két utóbbi tárgykör idén is közel ilyen költségvetéssel gazdálkodhatott. További közel 2 milliárd eurót szán a Bizottság humanitárius célokra a Humanitarian Aid (HUMA) eszközön keresztül, amely szintén megfelel az idei adatnak.
Nagy figyelmet kapna Ukrajna támogatása az úgynevezett Ukraine Facility eszköz révén, mégpedig a tervek szerint úgy, hogy közel 4 milliárd eurót bocsátana Ukrajna rendelkezésére a Bizottság vissza nem térítendő támogatás formájában, és 6,7 milliárd eurót kölcsönként a jövő évben. Ez összesen több, mint 10 és fél milliárd euró, azaz 4200 milliárd forint körüli összeg – jelenlegi árfolyamon számolva. Ez az összeg, a nagyságrend érzékeltetése végett, a teljes 2025-ös magyar költségvetés 10%-a.
Ezzel szemben az európai stratégiai beruházásokra szánt teljes költés valamivel kevesebb, mint 4,6 milliárd euró értékű lenne – ami megfelel az idei számoknak. Ennek belső bontása egyébként: a határkeresztező-infrastruktúrák fejlesztésére dedikált boríték, a Connecting Europe Facility (CEF) 3 milliárd, a Digital Europe Programme 1 milliárd, míg az Invest EU eszköz mindössze 300 millió euró értékű volna.
14 milliárdnál valamivel több jutna a kutatás-fejlesztésre, 600 millió euróval több, mint tavaly. Az alcím döntő részét (közel 13 milliárd eurót) továbbra is a Horizon Europe tenné ki. Nagyságrendileg ugyanekkora lenne a kissé kontúrtalanul megfogalmazott „értékek és ellenálló képesség” boríték, amelynek jelentős részét ugyan az Erasmus+ képezné (4,3 milliárd euró), azonban nem igazán látható, hogy a többi 10 milliárdot ebből a zsebből hova és milyen célra fordítaná a Bizottság. Az alcím ugyanakkor 3,33 milliárd euróval több lenne a tavalyi tervekhez képest, s abból majdnem 333 millió eurót szánna a Bizottság arra, hogy az „európai igazságot, jogokat és értékeket” népszerűsítse. Ez utóbbi jelentősen, közel 100 millió euróval több a tavalyi tervekhez (235 millió euró) képest.
Nagyságrendjük miatt ugyancsak érdekes párba állítani a környezet- és klímavédelemre fordítani tervezett összeget (2,2 milliárd euró) a migrációs kérdésekkel kapcsolatos tervezett kiadásokkal (2,32 milliárd euró). Ez utóbbival kapcsolatban a Bizottság kifejezetten kiemeli, hogy tervei szerint közel 2,1 milliárd eurót a migránsok és menedékkérők támogatására kíván fordítani, hozzátéve, hogy „összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal”, bár, hogy ezek alatt pontosan mit ért, nem tisztázza.
Határvédelemre összesen 2,7 milliárd euró, míg védelmi képességek fejlesztésére 2 milliárd eurót szán. Végül 1 milliárd euró körüli kiadási előirányzattal szerepel az Egységes Piac működésének támogatása.
Ezek tehát a bizottsági tervek. Hogy ebből mi sül ki a költségvetési tárgyalássorozat végére, az a nyár, s különösen az ősz zenéje lesz. Figyelemmel az európai parlamenti és tanácsi tárgyalási fordulókra, s tekintetbe véve a számtalan, nemcsak egymás mellett, hanem egymással élesen konkuráló célt is – így például a kohézió, a védelmi kiadások, s a versenyképesség céljait –, s mindehhez hozzátéve a „puha típusú”, szemléletformáló kiadásokat, nagy politikai csaták várhatók.
Források
[1] Európai Bizottság 2025.
[2] Európai Parlament 2025.
Felhasznált irodalom
Európai Bizottság (2025): 2026. évi költségvetés: a globális kihívások kezelését célzó uniós prioritások finanszírozása. Európai Bizottság, 2025. június 4. Online
Európai Parlament (2025): Az Európai Unió 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó éves költségvetésének végleges elfogadása (EU, Euratom) 2025/31. Online
Nyitókép forrása: Ivan Radic / Flickr
