„A tudomány emberei segíthetik a kisebbségek helyzetének javítását”

Vajdasági magyarként átélte a NATO-bombázást. Származása meghatározta a pályaválasztását, ezért az újságírás mellett szociológiát is tanult. Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet (ESKI) munkatársa hat nyelven beszél, kutatásaival pedig a Nyugat-Balkán összes etnikai és vallási kisebbségének helyzetét szeretné elősegíteni. Zsivity Tímea portréja.

„A titói Jugoszláviában, az akkor még 60 ezer fős észak-nyugat bácskai városban, Zomborban születtem, ami meghatározta a későbbi pályaválasztásomat” – idézte fel a magyar és szerb felmenőkkel is rendelkező Zsivity Tímea. Az NKE EJKK ESKI munkatársa a délszláv háború alatt volt iskolás és átélte az 1999-es NATO-bombázást is, majd a Slobodan Milošević nevéhez köthető rezsim megbuktatása után, 2000 őszén ismerkedett meg a média világával. Már gimnazistaként elvégzett egy újságíró tanfolyamot, amit a helyi lap, a Dunatáj szervezett, ezzel párhuzamosan a Zombori Rádió ifjúsági programjának munkatársa lett. Ezután Pannonhalmán is részt vett egy továbbképzésen és rendszeresen tudósított gazdasági, politikai és kulturális eseményekről, illetve tanácsülésekről is.

„Egyértelmű volt, hogy a társadalomtudományok területén szeretnék továbbtanulni, ezért Újvidéken szerb nyelven végeztem el a szociológia szakot, amely nálunk kriminológiával és szociálpatológiával is foglalkozik” – fejtette ki a szakértő, hangsúlyozva: később ezért is választotta kutatási területének a vallásszociológia mellett Szerbia biztonsági kihívásait.

Szórványban is magyarnak maradni

Mivel Szerbiában átlagosan két év alatt tud csak elhelyezkedni egy frissdiplomás, képzett munkavállaló, ezért egyre erősödik az elvándorlás. „Sokáig a kisebbségi munkavállalókat diszkriminálták, mert hiába beszéltek jól szerbül, mégis csak volt akcentusuk, ezért inkább a szerbeket vették fel a jobb munkahelyekre (közigazgatás, iskola) még akkor is, ha kevésbé voltak képzettek” – idézte fel, kiemelve, hogy ő is csak nyelvtudásának köszönhette, hogy viszonylag gyorsan talált állást. Az újvidéki Mihajlo Pupin Elektrotechnikai Iskolában tanított filozófiát, a zombori Veljko Petrović Gimnáziumban pedig szociológiát. 2008-ban Szlovénia fővárosába, Ljubjanába költözött, ahol külföldi hírek tudósítójaként dolgozott, valamint   magyar nyelvet és honismeretet oktatott egy iskolában, ezáltal igyekezett megismertetni a gyerekeket néphagyományainkkal és népszokásainkkal. „Ennek a tantárgynak az volt a lényege, hogy a szórványban élő magyarságot segítse, illetve a fiatalokat közelebb hozza a magyar nyelvhez és kultúrához, mert a posztjugoszláv térségben sokan kötöttek etnikailag vegyes házasságot” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is, mennyivel nehezebb megtartani a magyarságukat azoknak, akik a szórványban élnek. Saját példáját említve elmondta, hogy a gimnáziumban több tárgyat kellett szerbül tanulnia, de olyan órái is voltak, ahol ugyan magyarul oktatott a pedagógus, de szerb nyelvű tankönyvet használtak, mert nem volt más.

Kutatás, vízpart, török kávé

Miután négy hónapig kutatta a dél-kelet-ázsiai népek életét és kultúráját, az azóta már hat nyelven (magyar, szerb, horvát, szlovén, angol, német) beszélő kutató 2012-ben később költözött Magyarországra, ahol a Magyar Külügyi Intézet és a Belügyminisztérium munkatársaként, illetve néhány évig igazságügyi pártfogó felügyelőként is dolgozott a Budapest Főváros Kormányhivatala Felnőttkorú Bűnelkövetőek Pártfogó Felügyelői Osztályán. Az általa betöltött munkakör megkövetelte, hogy elvégezze az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, majd 2021 és 2023 között a Magyar Közlöny szerkesztőjeként tevékenykedett. A NKE munkatársaként 2023 óta foglalkozik a nyugat-balkáni térség biztonságpolitikájával, amelynek részeként a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolásával kapcsolatos kutatásokat végez, és komplexen vizsgálja Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia politikai, jogi, gazdasági és kulturális kérdéseit. A célja az, hogy a tapasztalatokat összegezve, munkájával hozzájáruljon a régió stabilizáláshoz, valamint egy átfogó etnikai és vallási kisebbségvédelmi rendszer kialakításához. Véleménye szerint a tudomány emberei segíthetnek az ezzel kapcsolatos párbeszéd elindításában.

„Magyarország biztonsága szempontjából is fontos, mi történik a nyugat-balkáni régióban, mert az ottani történések nemcsak a térségre, hanem az egész kontinensre hatással lehetnek” – jelentette ki Zsivity Tímea, akit nyelvtudása is segít a kutatásaiban, mert az eredeti dokumentumokat is fel tudja használni, nem csak a fordításokat, amelyek sokszor nem teljesen pontosak.

Zsivity Tímea vízpart mellett nőtt fel, ezért lételeme az úszás. Másik hobbija a nyelvtanulás, most a franciatudását igyekszik erősíteni. A szakértő természetesen sok időt tölt olvasással is: többnyire a kutatásaival kapcsolatos műveket forgat, de a vízpart mellett, napsütésben, török kávét kortyolgatva szeret a szépirodalomban is elmélyülni.