A tüntetések az Egyesült Államokban George Floyd halála kapcsán lassan több mint két hete zajlanak és egyelőre nem tudni, hogy mi vethet majd véget a mostanra országos megmozdulásnak. Május 25-én George Floyd, minneapolis-i afroamerikai férfi, fehér rendőrök által elkövetett brutális intézkedés áldozata lett, amely a halálához vezetett. Ahogyan blogunk előző cikke is említi, a minneapolis-i eset nem egyedülálló, csak 2020-ban már több olyan hasonló, tragikus eset történt, amely kapcsán afroamerikai állampolgárok rendőri brutalitás okán vesztették életüket. A lázadáshullám, amely jelenleg az Egyesült Államokban számos békés tüntetés mellett helyenként fosztogatásba és károkozásokba torkollik, nem kizárólag George Floyd igazságtalan halálán kívánnak elégtételt venni, hanem az évtizedekre visszanyúló társadalmi egyenlőtlenségeket is eredményező és az amerikai társadalomban mélyen gyökerező faji előítélet ellen is.
A fekete életek számítanak (Black Lives Matter – BLM) mozgalom új momentuma
A mozgalom 2013-ban alakult válaszként Trayvon Martin afroamerikai tinédzser meggyilkolására, miután az elkövető George Zimmermant felmentette a bíróság a vád alól. A mozgalom fő célja, hogy véget vessen az igazságtalan gyilkosságoknak, főként az afroamerikai személyek ellen elkövetett rendőrségi brutalitás következtében. Fő eszközük a tiltakozások szervezése és a társadalmi tudatosságra ösztönzés a rendőri brutalitás, valamint a szélesebb körű kérdések kapcsán, például a faji alapú igazoltatások (racial profiling) és a faji egyenlőtlenséget illetően az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerében. A mozgalom tagjainak többsége erőszakmentes demonstrációkkal kívánja elérni céljaikat, azonban mivel nincs kijelölt vezetőség, így előfordult egyet nem értés a résztvevők között a tüntetési taktikák kapcsán. Eközben a fosztogatók nem feltétlenül állnak kapcsolatban a békés tüntetők csoportjaival és céljaival. A károkozók szélső baloldali csoportokként azonosíthatók, azonban még nem világos, hogy milyen mértékben szivárogtak be a békés tiltakozók közé.
A mozgalom 2013 óta többször újraéledt, majd elcsitult, azonban George Floyd halála és a jelenlegi krízishelyzet a koronavírus-járvány kapcsán hatalmas lendületet adott a BLM-nek. A járvány aránytalanul nagyobb számban érintette negatívan az afroamerikai, illetve más kisebbségi csoportokat az Egyesült Államokban, mint a fehér lakosságot. A Johns Hopkins Medicine központ szerint, a kisebbségi csoportokat olyan társadalmi és gazdasági tényezők érintenek, amelyek már a járvány előtt fennálltak és amelyek növelik a koronavírus fertőződés kockázatát. Ilyen tényezők, többek között a zsúfolt lakhatási körülmények, egészségügyi biztosítás/ellátás hiánya, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség, a diszkrimináció, az erőszak és a rasszizmus kapcsán megélt krónikus stressz, amely ronthatja az immunitást és így kiszolgáltatottabbá teszi ezeket a csoportokat a fertőző betegségekkel szemben. A lakosság által megélt stresszt és a frusztrációt tovább növelte a járvány kapcsán drámai szintekre növekvő munkanélküliek száma (közel 30 millió), amely szintén az afroamerikaiak társadalmi csoportját érintette a legnagyobb arányban.
A járvány és a kijárási korlátozások sok embert kényszerítettek az online térbe, így a BLM mozgalom diskurzusa sokkal több embert tudott elérni, mint valaha. A New York Times jelentése szerint, május 28-án több mint 8 millió Twitter-bejegyzés említette a #BlackLivesMatter címkét, míg egy másik, George Floyd halálához hasonló haláleset után (Eric Garner, Staten Island) 2014-ben a címke csupán 146 000 alkalommal tűnt fel. Az online mozgalom így eljuttatta a BLM üzenetét és célját más országokba is, ahol szintén szolidaritástüntetéseket szerveztek a helyi aktivisták. A mozgalom megalakulása óta most élvezi a legnagyobb figyelmet az Egyesült Államokban és más országokban is, mint például Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Németországban.
Condoleezza Rice, az Amerikai Egyesült Államok volt külügyminisztere (2005–2009) az 1950-70-es időszak közötti polgárjogi mozgalomhoz hasonlította a jelenlegi állapot momentumát, és együttérzését fejezte ki a tüntetőkkel a The Washington Post által közölt cikkében. Azonban kiemelte, a fosztogatásnak és bűnözésnek véget kell vetni. Rice a békés tüntetésekben, az egyéni felelősségvállalásban és az afroamerikai gyermekek oktatásának reformjában látja a valós változások lehetőségét. Annak ellenére, hogy nem egyértelmű mit takarnak Rice szavai az egyéni felelősségvállalás alatt, a mozgalom törekvéseinek konkrétumok felé való terelése valóban hasznos lehet.
A rendőrség intézkedéseinek kérdése
A figyelem középpontjában most a rendőrség és a rendőrségi brutalitás áll, és rengeteg vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mi nyújthat megoldásokat a rendőri brutalitás megelőzésére. A National Review cikke szerint a rendőri intézkedések rendszere javításra szorul. Ez nem a rendőrök számának és intézkedéseinek csökkentését jelentené, hanem a rendőrség hasznosabb bevetését. Az egyik ilyen lehetséges opcióként veti fel a rendőrség összpontosítását olyan környékekre, ahol magas a bűnözési arány, illetve a nagy kockázatú egyének és csoportok kapcsán célzott beavatkozásokat ajánl. Mivel a rendőri intézkedésekre vonatkozó szabályok tagállamonként különbözőek, a cikk szintén kiemeli az irányadó eljárások és rendőri képzések fejlesztését, a bevált jó gyakorlatokra való ösztönzést és annak átadását a különböző rendvédelmi szervek között.
Ezzel ellentétben a tüntetők a rendőrség finanszírozásának megvonását követelik. Ez egyes esetekben csak a finanszírozás átcsoportosítását, más esetekben pedig a rendőrség fokozatos leépítését jelentené, amelynek helyére új szervezetet állítanának. Az átcsoportosított összegeket szociális szolgáltatásokra fordítanák (mentális egészséggel, családon belüli erőszak kezelésével és a hajléktalanság ügyeivel kapcsolatos szolgáltatások) ezzel csökkentve a rendőrség feladatait olyan ügyekben, amelyeket más kompetens szervek is képesek ellátni. Los Angeles polgármestere, Eric Garcetti bejelentette, hogy a los angeles-i rendőrség költségvetéséből 100–150 millió dollár kerül átcsoportosításra. Azonban a legdrasztikusabb lépést a George Floyd-eset városában, Minneapolisban hozták meg. A városvezetés döntése szerint a helyi rendőrséget teljes mértékben feloszlatják, és helyére egy új közbiztonsági rendszert állítanak, amelynek élére elsősorban mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és a helyi lakosok kerülhetnek.
Mivel a fent említett intézkedések példátlanok az Egyesült Államok történelmében, így egyelőre szinte lehetetlen megmondani, hogy milyen következményekkel járnak majd. Azonban a gyors és drasztikus átalakítások azt mutatják, hogy a jelenlegi tüntetéshullám valóban komolyabb változásokat hozhat, mint a korábbi megmozdulások.
Források:
CNN – There’s a growing call to defund the police. Here’s what it means
Johns Hopkins Medicine – Coronavirus in African Americans and Other People of Color
National Review – Cities Need Better Policing — Not Depolicing and Riots
The Atlantic – How to Distinguish Between Antifa, White Supremacists, and Black Lives Matter
The Atlantic – Why People Loot
The New York Times – Black Workers, Already Lagging, Face Big Economic Risks
The New York Times – A ‘Glorious Poetic Rage’
The Washington Post – This moment cries out for us to confront race in America
