Az új Európai Parlament felállása, az új Európai Bizottság hivatalba lépése és az Európai Tanács új elnökének megválasztása. Az európai belpolitika legjelentősebb eseményei 2024 második felében. Hol tart ezeknek a folyamata, milyen lépéseket tartogat még az ősz?
2024 második fele Magyarország uniós elnöksége mellett az intézményi ciklusváltás időszaka. Ezekben a hónapokban újul meg az európai uniós döntéshozatalba bekapcsolódó szereplők köre, úgymint az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) tagjai, valamint az Európai Tanács (EiT) élén álló politikus.
A június 6. és 9. között lebonyolított európai parlamenti választásokat követően új összetételben és új vezetéssel kezdi meg szeptembertől az egyetlen közvetlen legitimitással bíró testület a munkáját. Az Európai Parlament július 16-i alakuló ülésén a frissen mandátumot szerzett képviselők megválasztották alelnökeiket és elnöküket is. Utóbbi tisztséget ismét a máltai Roberta Metsola töltheti be két és fél esztendőig, akit a politikusok nagy többsége – 562 fő a 720-ból – támogatott az erről szóló voksoláson.
Ugyancsak változik az állam- és kormányfőket tömörítő intézmény, az EiT első emberének személye is. Az Európai Tanács mindenkori elnökének két és fél évre szól mandátuma, amely egyszer, hasonlóképpen két és fél esztendőre meghosszabbítható. Az uniós tagországok vezetői a június 27-én és 28-án rendezett csúcstalálkozójukon Charles Michel utódaként az egykori portugál miniszterelnököt, António Costát választották meg. A megbízatás elnyeréséhez a leendő elnöknek az állam- és kormányfők minősített többségének támogatására volt szüksége, így csupán politikai jelentősége volt annak, hogy Olaszország vezetője, Giorgia Meloni nemmel szavazott Costa esetében.
Az integráció jövőjének alakulását egyik leginkább meghatározó intézmények, az Európai Bizottságnak szintén megújul az összetétele. A folyamat első lépcsőfokát az elnök jelölése, illetve utána a megválasztása jelenti. Előbbi az állam- és kormányfők kompetenciájába tartozik, utóbbi pedig az Európai Parlament feladata. Az Európai Tanácsban ez esetben is minősített többségre van szükség, aminek következtében a politikusok a júniusi ülésükön az olasz tartózkodás és a magyar ellenszavazat ellenére a Bizottság leköszönő vezetőjét, Ursula von der Leyent nevezték meg ismét jelöltjükként a következő öt esztendőre. Von der Leyen megválasztásáról az európai parlamenti képviselők döntöttek július 18-án titkos szavazással. A mandátum elnyeréséhez az EP tagjai abszolút többségének – vagyis 361 főnek – támogatása kellett. A voksoláson végül 401 személy szavazott igennel, amely eredményeképpen von der Leyen maradhat az EB elnöke. Az új Bizottság felállásának következő lépéseként a tagországok nevezték meg a nyáron biztosjelöltjeiket.
Az intézményi ciklusváltás részeként jelentékeny események várnak ránk az év hátralévő hónapjaiban is. Azt követően, hogy ismertté válik valamennyi biztosjelölt kiléte, Ursula von der Leyen szétosztja a portfóliókat a politikusok között. Ezután kerül sor a biztosjelöltek meghallgatására az Európai Parlament megfelelő szakbizottságában vagy szakbizottságaiban, amelynek háromféle kimenetele lehet: a szakbizottság jóváhagyja a biztosjelöltet, új szakterület kijelölését kéri számára vagy elutasítja a jelöltet, ami azt jelenti, hogy az adott tagállamnak új személyt kell megneveznie. A meghallgatások lezárultát követően az Európai Bizottság egészéről az Európai Parlament szavaz egyszerű többséggel. Mindezen folyamatok és az új EB hivatalba lépése várhatóan október és november eseményei lesznek, azonban alakulhat úgy, hogy későbbre tolódnak.
Az intézmény ciklusváltás végét forgatókönyv szerint december elseje jelenti, amikor is megkezdi munkáját az Európai Tanács új elnöke.
