A versenyképesség egyik feltétele a jól irányított állam, ami egyenlő a jól vezetett szervezetek összességével – így összegezhető Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke új könyvének egyik fő üzenete. Az „Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze” című monográfia amellett tesz hitet, hogy a jó állam feltételezi a jó kormányzást, ami nem képzelhető el a jó kormányzás mellett elkötelezett, jól képzett állami vezetők és hatékony ellenőrzés nélkül. A szakkönyv még a koronavírus-járvány kitörése előtt jelent meg, de az utóbbi hónapok eseményei csak ráerősítettek a szerző fő üzenetére, hiszen a mostanihoz hasonló sorsfordító idők mindennél jobban rávilágítanak, milyen fontos, hogy az állam hatékonyan és eredményesen lássa el a feladatait.
„Mióta az állam létezik, azóta kutatják a kérdést, miként tudna az uralkodó jobban (…) kormányozni. (…) A közelmúlt globális pénzügyi válsága újra előtérbe állította a közpénzügyek színvonalasabb szabályozásának és hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét” – írja Domokos László az „Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze” című monográfiájában, rámutatva, hogy az utóbbi években a külső ellenőrzés legfőbb intézményei újraértelmezték a szerepüket, küldetésüknek már nem csak a közpénzek elköltése szabályosságának ellenőrzését tartják, hanem azt, hogy hassanak a közpénzügyek felhasználására, ezen keresztül a gazdaság hatékonyabb működésére, azaz tevékenységükkel hozzáadott értéket teremtsenek a társadalom számára.
A kötet nem a versenyképességről szól, de mégis levonhatók belőle következtetések a versenyképesség javítása tekintetében is. A szerző személyéből adódóan – nem meglepő módon – a monográfia leginkább a gazdaság működésének egy aspektusával foglalkozik, mégpedig azzal, hogy az állami működés minőségének emelésével miképp lehet javítani a gazdasági hatékonyságot. Elfogadva, hogy a versenyképesség emeléséért egyrészről nemcsak az államnak van tennivalója, másrészről azonban az államnak is van feladata, illetve, hogy az állami feladatok nem merülnek ki a gazdaság egészét érintő nagy programok megalkotásában, hanem kiemelten fontos ezen döntések végrehajtása is, mindenképp érdekes az a látásmód, ahogy a szerző közelíti meg a kérdést. A jó állammenedzsment ugyanis Domokos szerint nemcsak jó intézkedéseket, hanem jó állami vezetőket, jól vezetett állami intézményeket és gazdasági társaságokat is jelent.
A jó, azaz a nemzeti jólétet, a gazdasági fejlődést és a társadalmi részvételt elősegítő kormányzásról könyvtárnyi szakirodalom született már, de kevesen fókuszálnak az állami működés mikroszintjére, azaz az állami intézményekre, szervezetekre, vállalatokra, illetve azok vezetésére. Domokos László szerint azonban a jó kormányzás alapja, hogy minden egyes állami szerv működést „hassák át azok az értékek, amelyek a köz szolgálatából erednek, úgymint: a szakmai felkészültség, az objektivitás és elfogulatlanság, az erkölcsi feddhetetlenség, valamint a közérdek előtérbe helyezése a magánérdekkel szemben”.
Domokos László szerint a jól irányított állam működésének minőségét a szervezetek színvonala befolyásolja, a közpénzt és közvagyont felhasználó szervezetek működését és felelős gondolkodását pedig annak a vezetője és döntései, valamint vezetési színvonala formálják. De miképp lehet jól irányítani egy állami szervezetet, hogyan lehet hozzájárulni a jó kormányzáshoz a vezetői munkával? Milyen a jó állami vezető? Domokos László könyvének egyik fő üzenete, hogy az intézményesíthető tényezők mellett szükség van az adott vezető személyes elkötelezettségére is:
- Fogadja el és azonosuljon a jól irányított állam céljával. Ennek átgondolt, megtervezett, tudatos magatartásnak kell lennie.
- Gondolkozzon a jól irányított állam részeseként, de cselekedjen közpénz-, közvagyonkezelőként a helyi környezethez alkalmazkodva, a helyi érdekeket szem előtt tartva!
A versenyképességről gondolkodva sokszor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a döntések minősége, a stratégia iránya mellett végső soron azon múlik a gazdaságpolitika sikere, hogy az állammenedzsment miképp képes végrehajtani a döntéseket. A külső kontrollok és intézményesített szervezeten belüli ellenőrzés mellett ez nehezen képzelhető el jó vezetők nélkül – amiből rögtön az is következik, hogy a versenyképesség növelésének ugyanúgy részét kell képeznie az állami vezetőképzésnek és továbbképzésnek (amelyben kiemelt szerepe van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek), mint az átfogó reformintézkedéseknek.
—
Forrás:
Domokos László: Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2019.
