Az EU 2024. május 1-jén ünnepelte a legnagyobb csatlakozási hullámának huszadik évfordulóját. 2004-ben 10 ország, köztük Magyarország vált EU tagállammá, így az addig 15 országot tömörítő Unió 25 fős szövetséggé növekedett. Az EU, többek között Brüsszelben, Strasbourgban és Luxemburgban különböző programokkal ünnepelt. Magyarországon kormányzati szinten nem tartottak megemlékezést az évforduló kapcsán.
Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia Unióba való belépése a jelenleg 27 tagállamot számláló egyedülálló partnerség legtöbb országot tömörítő csatlakozási eseménye volt. 2004-ben az említett államok „érkezése” az EU számára 20%-os népességnövekedést jelentett, területe is majdnem ekkora arányban nőtt, GDP-je pedig 9%-kal emelkedett. A csatlakozás elsősorban a gazdasági növekedés tekintetében jelentett pozitívumot, a tagság által elindultak a gazdasági felzárkózást segítő uniós támogatások az új tagállamok felé. A politikai területeket tekintve a fejlődés kevésbé volt érezhető, alkalmazható.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt hét szerdán a közösségi médiában közzétett beszédében megemlékezett a 2004-es csatlakozási hullámról, ezen belül Magyarországról. Kifejtette, hogy a magyar emberek Európát erősebbé tették, Magyarország üdítő kultúrája és gazdasági dinamizmusa átitatja az egész Uniót. Hangsúlyozta, hogy 20 évvel ezelőtt Magyarország is úgy döntött, hogy visszaszerzi jogos helyét, szerepét Európa szívében, Európát választotta. A Bizottság elnöke szerint azóta az EU megerősödött, illetve Magyarország is több szempontból felvirágzott: új iskolák, kórházak, utak épültek, hazai megújuló energiaforrások alakultak ki, amelyek nagy részét az EU támogatta. Megemlékezett a tavaly Nobel-díjat nyert két magyar tudósról, Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az évfordulóval kapcsolatos közleményében hangsúlyozta, hogy 20 évvel ezelőtt a legnagyobb csatlakozási hullám által, több évtizeddel a második világháborút követő megosztottság után, megtörtént a kontinens újraegyesítése. Azonban azt is kiemelte, hogy ez az újraegyesítés nem teljes körű; a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Moldova, Georgia azon dolgoznak, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat az EU-val, mivel az ahhoz való csatlakozás erősíti a biztonság, a jog és a demokrácia növekedését, illetve emeli az életszínvonalat. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az évforduló kapcsán arra is kitért, hogy az EU bővítésének következő hulláma szintén történelmi jelentőséggel bír majd, hiszen a bővítés alapvetően az európai stratégiai szuverenitás sarokköve. Az elnök szerint mind a jövőben csatlakozni kívánó országoknak, mind az EU intézményeinek sokat kell majd tenniük ennek érdekében, azonban 2030-ra a felek készen lehetnek a csatlakozásra.
Bár a húszéves évforduló kapcsán megszólaló uniós vezetők nyilvánvalóan most csak a „szépre emlékeztek” Magyarország vonatkozásában, a kapcsolat az EU és hazánk között az első évtizedben sem volt mentes a komoly konfliktusoktól, a második évtizedben pedig ez még inkább fokozódott. Az első évtizedben EU tagként a magyar kormány főleg a gazdasági hatalom és a magántulajdon, a magyarországi piacok és a hatalmi szempontból lényegesnek tartott ágazatok feletti ellenőrzés miatt állt többszöri konfliktusban az EU intézményeivel. 2015-től az egyik legsarkalatosabb ellentétté a menekültkérdés vált a magyar kormány és az EU között, amikor is Orbán Viktor az akkori EU-s általános politikai nézetekkel szemben a szíriai polgárháború elől menekülők befogadása ellen szállt síkra. A bevándorlás ellenzése ekkortól a magyar kormány uniós politikájának és választási kampányainak egyik legfontosabb elemévé vált. Emellett a Fidesz az Európai Néppárt kritikusaként számos uniós megállapodást utasított el, az említett bevándorláskérdés mellett főként a genderügyekkel kapcsolatban. Az EU intézményei pedig gyakran kifogásolták a magyarországi hatalomkoncentrációt, a sajtószabadság, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát. Ezek a konfliktusok vezettek ahhoz, hogy 2021-ben a Fidesz kénytelen volt elhagyni az Európai Néppártot. Fentiek mellett azonban megemlíthetjük a jelenlegi ukrajnai háborút is, mely kapcsán Magyarország szintén ellentétben áll az EU-s politikai irányvonalakkal.
Azonban a számos jelentős konfliktus ellenére a statisztikák és a magyar sajtó szerint az EU támogatottsága Magyarországon ma is jelentős: a magyarok kétharmada szerint hazánk nem tudna boldogulni az EU-n kívül, így a 20 évvel ezelőtti uniós csatlakozást az állampolgárok nagy része pozitív fejleményként könyveli el.
Kép forrása: europa.eu
