Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Smrcz Ádám

Mi a manipuláció?

Kísérlet a manipuláció filozófiai elméletének kidolgozására.

Smrcz Ádám 2025.07.04.
Pócza Kálmán

Piszkos kezek és keresztény politika

Mit kezdjünk az erkölcsi kompromisszumokkal egy tragikus világban?

Pócza Kálmán 2025.06.13.
Pető Zoltán

A nemzet „tiszta idealitás”

Joó Tibor a magyar történelem szellemtörténeti felfogásáról.

Pető Zoltán 2025.03.26.
Smrcz Ádám

A tulajdonjog politikai, gazdasági és normatív megközelítései

Jacob Blumenfeld elveti a tulajdonjog bevett politikai és gazdasági megalapozásait.

Smrcz Ádám 2025.03.19.
Hörcher Ferenc

A szabadság koramodern dilemmái

A politikai eszmetörténet fontos segédeszköze a politikaelméletnek és -filozófiának.

Hörcher Ferenc 2025.02.28.
CONTINUUM BLOG
Molnár Attila Károly
Molnár Attila Károly
intézetvezető, NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
  • 2024.01.16.
  • 2024.01.16.

A Black Lives Matter és a marxista forradalom

Noha az erőszakmentességet hirdető baloldali mozgalmak Új Társadalmi Mozgalmak néven nagy népszerűségnek örvendenek, és ennek megfelelően számtalan rajongó publikáció tárgyai a kortárs, a baloldal által monopolizált társadalomtudományokban, az utóbbi évek legnagyobb feltűnést kiváltó utcai mozgalmai, az Antifa és a Black Lives Matter alig váltotta ki az egyetemi világ figyelmét. 

Pedig lenne itt látnivaló. E a mozgalmak retorikájában keverednek a posztmodern, a posztstrukturalizmus és a marxizmus elemei. Bármennyire is ellentmondásosak ezek, de a kevercsük, a mindkét irányzatból eredő erőszakkultusz miatt érdemesek lennének a figyelemre. Ezt azonban megakadályozza a társadalomtudományokat és a médiát egyaránt uraló előítélet, mely szerint a jobboldali radikálisok jelentik az igazi veszélyt, még akkor is, ha ma az Antifa sokkal több erőszakos támadást követ el vagy a BLM hatására kimutathatóan megnőtt az erőszakos cselekmények száma az Egyesült Államokban. 

Ebben a környezetben feltűnő az e mozgalmakról szóló egy, két könyv. Ezek egyike Mike Gonzalez BLM: Making a Marxist Revolution (Encounter Books, 2022) című könyve.

Mike Gonzalez BLM: Making a Marxist Revolution (Encounter Books, 2022)

A kötet fő tétele az, hogy a BLM egy marxista mozgalom, amelyik az antirasszizmusra hivatkozva fel akarja forgatni a létező amerikai társadalmat, másrészt, semmiképpen nem tekinthető a hatvanas évek fekete polgárjogi mozgalma folytatásának. A polgárjogi mozgalom ugyanis a feketék esélyeit akarták növelni a létező amerikai gazdasági és politikai rendszerben, míg a BLM az egészet eltörölni szándékozik. Bár a szovjet KGB megpróbálta behatolni a fekete polgárjogi mozgalomba, ez a törekvés sikertelen volt annak ellenére, hogy pl. Stanley Levison, Martin Luther King legközelebbi fehér barátja szovjet ügynök volt. Nem lettek marxisták a feketék, nem fogadták el, hogy a rabszolgaságból csupán bérrabszolgák lettek. Azonban a szocialista kísérlet bukása után az egyetemi világ radikalizálódott, egyre népszerűbb lett ott a marxizmus és a posztmodern kevercse, ami az elmúlt tizenöt évben kiszökött az egyetemi laboratóriumokból és átterjedt, majd uralkodó lett a médiában és a Big Tech cégekben. 

Ennek a marxista posztmodernnek az egyik változata a BLM. Tanításuk szerint az alkotmány nem vonatkozik a feketére, annak védelme a fehér uralom és a népirtás védelme. Az amerikai történelem a rabszolgaságtól a tömeges bebörtönzésig tart. A BLM, akárcsak általában a woke, semmibe veszi az alkotmányt, mivel az akadályokat állít a mozgalom elé a lelkiismeret- és szólásszabadság és tulajdon védelme révén.

De a BLM sokkal jobb jelszó és megnevezés a szocializmus bukása után, mint egy esetleges a Baloldal Számít elnevezés lenne. Nem kommunizmust hirdetnek, hanem „közösségalapú” gazdaságot, és nem szovjethatalmat, hanem részvételi demokráciát. A BLM és a hozzá hasonló egalitárius mozgalmak – faji egyenlőségért, a transzok és queerek egyenlőségéért stb. – fontos eleme az erkölcsi magasabbrendűség: az ügy és képviselői erkölcsileg kikezdhetetlenek. Aki kritikájukra vállalkozna, annak erkölcstelensége, elnyomó szándéka rögvest lelepleződik. Az alkohol vagy elektronikai boltok fosztogatása egyáltalán nem csökkenti e mozgalmak erkölcsös voltát, hiszen a fosztogatás csak az ellenállás egyik formája, a javak újraelosztása, miként a nemi erőszak: Eldridge Cleaver, a Fekete Párducok egykori vezetője szerint „a nemi erőszak lázadó tett. Örömmel töltött el, hogy megszeghetem és lábbal tiporhatom a fehér ember törvényét… és megbecsteleníthetem az asszonyát.” (Lásd B. Borroughs, Days of Rage. America’s Radical Underground, the FBI, and the Forgotten Age of Revolutionary Violence, Penguin Press, 2015) 

A BLM, mint a mai balos mozgalmak, elsősorban nem a kapitalizmust akarja felszámolni – de mivel a „kapitalizmus lényegénél fogva rasszista”, ezért a faji igazságosság megköveteli a kapitalizmus felszámolását. Az állam megszállását reméli, mint egykor a jakobinusok, majd Lenin és a bolsevikok, hogy az állam révén forradalmasítsa a társadalmat a legintimebb viszonyokig. A BLM nyelvén a létező állam „börtönállam”, ezért a rendőrséget, büntetésvégrehajtást a bíróságokat kell először felszámolni. A jogállam, a törvény uralma a fehérek trükkje, tehát elutasítandó. 

A marxista szál

A BLM vezetői közül a legfontosabbak – Alicia Garza, Patrisse Cullors és Opal Tometi – marxista fekete leszbikusok. Általában a BLM vezetők mind kapcsolatban álltak a maoizmus, marxizmus, leninizmus, sandinizmus vagy castroizmus valamelyik változatával. A BLM tagszervezetei, mint a Movement for Black Lives, a Black Lives Matter Global Network, a Black Futures Lab marxista szervezetek, gyűléseiket a Kommunista Kiáltvány zárómondataival fejezik be, bár a mainstream média egyik kitartó törekvése az, hogy eltagadja a vezetőik marxista kiképzését és hivatkozásait. 

A hatvanas években a szovjetek nem tudtak a fehér munkások szervezeteibe behatolni, de a feketékébe sem. A szovjetek a fehér liberális szervezetekbe (békeszervezetekbe főleg) tudtak sikeresebben beépülni. (Lásd M. Stanton Evans és Herbert Romerstein, Stalin’s Secret Agents, New York: Threshold Editions, Simon & Schuster, 2012). A feketék felhasználása az amerikai rend megdöntésére e fehér radikálisoktól indult a saját kudarcuk után. Az erőszakellenes fekete polgárjogi mozgalmat erőszakossá tették (Lásd P. Cullors, When They Call You a Terrorist, St. Martin Press, 2018). A BLM a 2014-es fergusoni zavargások után lett hashtagből szervezett mozgalom.

A korábbi radikális és erőszakot hirdető csoportok – Weather Underground, Black Panther Party, Black Liberaton Army – messze nem tudtak olyan tömeges erőszakot kiváltani, mint 2020 erőszakhulláma. A BLM vezetői szoros kapcsolatban álltak a kommunista párttal és ezekkel a radiális csoportokkal, de képesek voltak tömegmozgalmat csinálni e dühös politikai szektákból. A BLM tanítója, hőse a kommunista leszbikus Angela Davis és a hatvanas évek terrorista szervezete, a Weather Underground fehér középosztálybeli tagjai, akik a BLM vezetőit kiképezték, hogy létrehozzanak egy antirasszista, antifasiszta és antiimperialista frontot. Ugyanis a fehér baloldali radikálisok számára a hatvanas években kiderült, hogy a zömében fehér munkásosztályt nem tudják mozgósítani, ezért más csoportokat kerestek a forradalom végrehajtására: ezek lettek a feketék és a szexuális életforma kisebbségeket.

Az erőszak teljes mértékben pöpec

A BLM esetében is jól látható a posztmodern – nietzscheanus – és a marxista gondolkodás összeolvadása, mert ezek központi eleme az, hogy nincs sem jó, sem rossz, sem helyes, sem helytelen, sem szép, sem csúnya, sem igaz, sem hamis. Mindezek a megkülönböztetések a tanításuk szerint csak a hatalmon lévők érdekeit szolgálják. A logikus következtetés az, hogy akinek nem tetszik a rendszer, az akkor tud a legradikálisabban változtatni, ha mindezeket a kategóriákat elutasítja. És akkor nem marad más, mint a nyílt erőszak a fenti gondolkodási kategóriáink rejtett erőszakával szemben. Mindkét irányzat szerint csak a hatalom valóságos, ezért a feladat vagy a hatalom teljes, végleges felszámolása – aminek része e fenti kategóriák, megkülönböztetések felszámolása – vagy más csoportok hatalomra juttatása a jelenleg hatalommal bírókkal szemben. Susan Rosenberg például azzal igazolta a tetteit, hogy csak azt akarta, szeressék (Lásd An American Radical: A Political Prisoner in My Own Country. Citadel Press, 2011).

A fehérek bűnös világa, gondolkodása – a bűnbánatot követelő fehér radikális kedvenc témája  – helyett kell a fekete világot megteremteni – erőszakkal is (Lásd S. Shelby, Shame: How America’s Past Sins Have Polarized Our Country. Basic Books, 2015). A fekete világban minden a feketék érdekeit szolgálná. Régen a feketék azt követelték, hogy a fehérekkel együtt tanulhassanak Shakespeare-ről a college-okban, ma meg azt, ne kelljen ezt a fehér ürgét olvasniuk, mert nem erősíti a fekete identitásukat.

Ez a nyelvezet sokat vett át Franz Fanon és az antikolonialista mozgalmak nyelvéből (Lásd F. Fanon, A föld rabjai, Gondolat, 1985). Az önmeghatározás és az elismerés lett a kultúrmarxizmus ideológiai magja. A feketéknek teljes mértékben ellenőrzés alá kell vonniuk a sorsukat – ez pedig a létező állam és a kapitalizmus eltörlése mellett a környezetük, a többi (nem fekete) ember ellenőrzését is jelenti.  A hogyan Franz Fanon tanította, „bármilyen eszközzel”. Malcolm X, Stokely Carmichael és Noel Ignatieva szelleme győzött Martin Luther Kingé felett. A Black Liberation Army kinyilatkoztatott célja az, hogy „fegyvert ragadjon az amerikai feketék felszabadításáért és önmeghatározásáért.”

Ibram X. Kendi nagyon logikusan azt állítja, hogy az önmeghatározás és a társadalmi igazságosság csak az egyenlőtlenséggel érhető el, azaz, ha a feketéket helyzetbe hozzák másokkal szemben. A törvény előtti egyenlőség, a színvak alkotmány fehér trükk (Lásd I.X. Kendi, How to be an antiracist, One World, 2019).

Ennek a felszabadító „forradalomnak a szellemi fegyvere” a kritikai fajelmélet, az (aszimmetrikus) multikulturalizmus pedig eszköz a rasszista, szexista, homofób és kizsákmányoló intézmények felszámolására. A Kimberlé Crenshaw által megalkotott kritikai fajelmélet évtizedekig csak az egyetemi laboratóriumokban tudott létezni, mára kiszökött onnan. Crenshaw másik kitalációja, az interszekcionalitás, úgy tűnik, még  igényli a laboratórium támogató környezetét. A multikulturalizmus a kultúrák egyenlőségét hirdeti, azonban a gyakorlatban uralkodó aszimmetrikus multikulti sok kisebbségnek megadja a jogot, hogy ragaszkodjon a kultúrájához és identitásához, míg a fehér európai-keresztény kultúrától pont ennek ellenkezőjét várja el, különben kirekesztő, elnyomó, rasszista (Lásd P. Bruckner, Csaknem tökéletes bűnös. A fehér bűnbak megteremtése, Századvég, 2021). Az antirasszizmus nevében minden fehért rasszistának nyilvánít a kritikai fajelmélet. Bár a bőrszínt meghatározónak tekinti, mint Marx a magántulajdont, de a BLM tagjainak fele fehér, akik a „fehérség” ellen lázadnak, mint például a pontosság vagy a kemény munka (R. DiAngelo, White Fragility, BeaconPress, 2018).

A BLM-ben a posztmodern nihilizmusból következő erőszakkultusz összekapcsolódott a woke-szentimentalizmussal: az igazságosság, empátia, szeretet, sokféleség igényével, a nők, transzok és queerek támogatásával.

A kérdés

Mike Gonzalez könyvének érdekes része a BLM szervezetének, oktatási programjának bemutatása mellett a támogató hálózat feltérképezése. Azt látjuk, amit a XIX. századi radikális baloldaliak óta rendre: a nagyvállalatok – Amazon, Gatorade, Microsoft, Glossier, Airbnb, Unilever, Bungie – mellett a tech cégek – Nabisco, Dropbox, Fitbit, Devolver Digital, és a Tinder – és a Szilicium-völgy cégei – a Cisco Systems, Intel, Intuit, Lending Tree, Bravado, DoorDash, Patreon, Skillshare, Loopio, Ubisoft, HelloFresh, Hinge, Guru, InVision – tartják fenn a BLM aktivista hálózatát. És természetesen amerikai „filantrópok”, mint Warren Buffett örökösei a NoVo Foundation-on keresztül Garza National Domestic Workers Alliance (NDWA) szervezetét, James Erwin Foundation  és a California Endowmnet, Soros alapítványai, a Carnegie Corporation, különféle Rockefeller alapítványok. Az Open Society Foundation 2020 nyarán 220 milliót adott „társadalmi igazságosság” csoportoknak. Vajh, mi köze van a nyitott társadalomnak a „társadalmi igazságossághoz”? A két évszázada folyton felmerülő kérdés, amit a haladók meg sem próbálnak politikailag korrekt módon megválaszolni, inkább elhallgatnak, az, hogy a nagytőke miért támogatja az antikapitalistákat, a liberális oligarchák miért támogatják az antiliberális mozgalmakat?

Témakörök: BLM, filozófia, marxizmus, mozgalom, woke
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT