Jelenlegi és leendő doktoranduszok, valamint egyetemünk oktatói számoltak be egy műhelybeszélgetésen a hallgatói szakmai megmérettetések előnyeiről és nehézségeiről, valamint az egyre inkább a digitális térbe kerülő tehetséggondozás kihívásairól és eredményeiről az egyetemen.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) 2022-ben Innovatív Tanszék Díjat nyert tanszéke, a Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék (KIT) Digitális tehetséggondozás címmel szervezett műhelybeszélgetést április 27-én az Oktatási Központban. A workshop első részében sikeres hallgatók segítségével prezentálta a tanszéken folyó tudományos munkát Krasznay Csaba intézetvezető egyetemi docens és Bányász Péter adjunktus. A második részben a tudományos diákkörben folyó tehetséggondozás részletes folyamatát mutatta be Orbán Anna egyetemi docens, majd a tanszék e-learninges megoldását, illetve a gamifikációs (játékosításra törekvő) módszereket ismertette László Gábor és Sasvári Péter egyetemi docensek.
Krasznay Csaba a bevezetőjében kiemelte, a kiberbiztonsági „egyetemi buborék” története több mint egy évtizede a Ménesi úti épület második emeletén kezdődött, ahol Nemeslaki András professzor kezdett csapatot építeni az informatika, az elektronikus közigazgatás iránt érdeklődő diákok és oktatók, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem digitális szakembereiből. Mára már az NKE Kiberbiztonsági Intézete, illetve a Közszervezési és Infotechnológiai és a Kiberbiztonsági tanszékek által gondozott kiberbiztonsági mesterszakhoz kötődő ígéretes kutatói csapat gondoskodik a folyamatos szakmai utánpótlásról.
Szinte munkahelyi kihívások
Bányász Péter adjunktus négy hallgatóját mutatta be: Kiss Adrienn és Ináncsi Mátyás doktoranduszt, illetve Hankó Viktória és Dub Máté leendő doktoranduszokat. Valamennyien a közigazgatási szervező alapképzésben kezdtek, ahol nem nagyon találták a helyüket. A kiberbiztonság témájával Bányász Péter óráin, illetve a Magyary Zoltán Szakkollégiumban találkoztak, amibe a kezdeti nehézségek után valamennyien beleszerettek. Mind fordulópontként élték meg a nemzetközi Cyber 9/12 versenyt Genfben. Ebben a kihívásban egy kiberbiztonsági incidens utáni döntéstámogató csoportot szimulálnak a hallgatók. Bár az egész játéknak tűnik, mégis komoly motivációt ad, szakmai készségeket fejleszt és kivételes lehetőséget nyújt a nyelvtudás kipróbálására is. Ináncsi Mátyás kiemelte, a kihívás teljesen azonos azzal, amit később egy munkavállaló a saját munkahelyén megtapasztalhat. Ráadásul a zsűriben a legnagyobb techcégek vezetői ülnek, így a versenyen akár még karrierlehetőségek is megnyílhatnak. Kiss Adrienn hozzátette, a versenyen alkalmazott jó gyakorlatok rutinként épülnek be a versenyzők életébe, miközben jól érzik magunkat.
Elfogadni a kritikát
Dub Máté arról is beszélt, számára a legvonzóbbak a tanszék által szervezett versenylehetőségek és programok voltak. Ezek révén találta meg az irányt, amelyen a saját érdeklődése mentén el tudott indulni. Nagyon fontos emellett a hallgatói közösség is, azaz a diákok olyan csoportja, amely a kötelezőn túl is akar még dolgozni. A különféle versenyek és a felkészítők egyre közelebb hozzák egymáshoz a hallgatókat. Teljesen máshogyan hat az is, amikor egy hallgatótárs mond kritikát a munkára, mintha azt egy oktató tenné. Akár már néhány hónap alatt sokat fejlődhet, aki odafigyel a társaira. Kiss Adrienn hozzátette, mindenkinek dolgoznia kell azon, hogy jól fogadja a kritikát, a kutatás pedig sokat segít ebben. A versenyzés azért is jó, mert általa az utolsó év sem lesz annyira stresszes, hiszen a TDK-ra való felkészülés, annak megírása előszobája a szakdolgozat elkészítésének.
A kiemelkedés útja
A hallgatók arról is beszéltek, az időben megkezdett kutatás és annak eredményei kiemelik az embert a többi diák közül. Elég csak abba belegondolni, hogy egyszerre több száz ember végez az egyetemen azonos papírral. Ha bármilyen plusz eredmény is megjelenhet az önéletrajzban, az azonnal jelzi a munkáltatónak, hogy a pályakezdővel érdemes megkezdeni a tárgyalásokat. Ám a legjobb élmény mégis az, hogy a versenyzéssel sikerülhet átlépni saját korlátainkat. Nagyon jó érzés rájönni valamire kutatás közben, vagy épp gyakorlatot szerezni a prezentálásban, a saját gondolatok hatékony előadásában, illetve megtapasztalni a tanári, az oktatói vagy a mentori szerepet is a különféle projektekben. A volt hallgatók azt is kiemelték: nagyon fontos az alázat, illetve arról is beszámoltak, hogy a befektetett kemény munka révén a nyereség szinte magától fogja a hallgatókat megtalálni egy idő után. Hankó Viktória elmesélte, hogy azt a játékos kiberbiztonsági tesztet, amit először a Ludovika fesztivál ideje alatt végeztek el a társaival, a publikáció nyomán már élesben, díjazás mellett végezhették el egy valódi céges környezetben. Sajnos mindkét esetben gyatra eredmények születtek, ami felhívja a figyelmet a kiberhigiénia fontosságára mindenki életében.
Minden második díjazott
A workshop második részében Orbán Anna egyetemi docens, a kar TDK titkára számolt be a diákköri tehetséggondozás tényeiről. Ennek kapcsán három fontos dilemmára: a mit, a mikor és a hogyan kérdéseire válaszolt. Az OTDK témáját ugyanis a hallgató érdeklődési köre, az annak megfelelő konzulens, illetve a témához kapcsolódó helyes szekció és tagozat kiválasztása befolyásolja. Vannak olyan szekciók, ahol kevesebb NKE-s diák indul, másokban viszont egyre jobban szerepelünk. Nem ideális, de az is előfordul, hogy egymással küzdenek csak az ÁNTK-s hallgatók egy-egy tagozatban. Az viszont mindenképpen nagy eredmény, hogy minden második elinduló NKE-s hallgató a díjazottak között van az OTDK-n. Az egyetemen félévenként szerveznek helyi diákköri versenyt, az OTDK-ra pedig kétévente lehet jelentkezni. Orbán Anna kiemelte, érdemes minél hamarabb elkezdeni a tudományos munkát, mert így lesz nagyobb esély a sikerre.
Ezt követően László Gábor beszélt a tanszék közreműködésével megvalósított, bárki által elérhető elearninges tananyag megvalósításáról. Mint elmondta, a modulokra bontott kártyás felépítésű oktatási anyagból a résztvevőknek hármat kötelezően, hármat pedig szabadon választva kell elvégezni a tanúsítvány megszerzéséhez. A tanszék munkatársai biztosították a szakmai anyag létrehozásán túlmenően a felmerülő kérdések, a videók elkészítése (green box technológia „meghonosítása”, amit azóta más esetekben is alkalmaztak), az akadálymentesítés, a tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvány, a kurzusdesign, a technikai háttér kialakítása és biztosítása területén az ötleteket és a támogatást. A MOOC kurzus szakmai tartalma az EUSecure: Interdisciplinary training on EU security, resilience and sustainability Project ID: 2020-1-HU01-KA203-078719 https://www.eusecure.org/ projekt keretében készült el, amiben az egyetem több kara is részt vett külföldi partnerintézményekkel együtt.
Az esemény végén Sasvári Péter a gamification kapcsán azt emelte ki, érdemes lenne még jobban motiválni az egyetemen a kísérletező hajlamot. Hozzátette: ha valakinek van egy ötlete, sikeres kísérlete, mindenképpen írja azt meg és próbálja megjelentetni nemzetközi lapokban. Ennek kapcsán saját példáját említette: amikor a Kahoot (online eszköz, amely lehetőséget ad feladatsorok, úgynevezett” kahoot-ok” összeállítására, valamint ezek online megoldatására a közönséggel – a szerk.) megjelent, diákjaival közösen vezette az első arról szóló kutatást, hogy hogyan fogadják az online eszköz megjelentését a tanórán az informatikus és a nem informatikus hallgatók. A nemzetközileg jegyzett lapban megjelentett és nyilvánosan is elérhető kutatás a mai napig is a legtöbb hivatkozással rendelkezik Sasvári publikációi között. Ezért arra biztatta a diákokat és a jelenlévő oktatókat is, hogy mihamarabb írjanak nemzetközi lapokba egy-egy új technológiai megoldásról cikket, mert ez nagyon sok tudományos hivatkozást fog termelni idővel.
Nyitókép: A 2017-es Cyber 9/12 résztvevői. Forrás: Flickr / Atlantic Council
