Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Sarnyai Tibor
Sarnyai Tibor
újságíró
  • 2022.11.29.
  • 2022.11.29.
Magazin / Előadó

Világrendek ütközőpontján – a két Korea viszonya a háborúhoz

A február óta zajló orosz–ukrán háború nem csupán a nemzetközi viszonyokat rendezte át alapvetően, de komoly hatást gyakorolt a Koreai-félsziget mindkét államára. A nemzetközi hadiipari beszállítóvá váló Dél-Koreáról, illetve Észak-Korea nukleáris hatalomként való elismeréséről is szó esett a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.

„Az orosz–ukrán konfliktus közvetetten vált a két koreai állam szembenállásának frontvonalává” – fogalmazott november 29-én megtartott előadásában Csoma Mózes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Magyarország volt szöuli nagykövete. Előadásában emlékeztetett, a Koreai-félszigetet a II. világháború győztesei két részre osztották, így vált azóta minden nemzetközi konfliktus ütközőpontjává. Már a vietnami háború idején is megtörtént, hogy a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK, Észak-Korea) a szembenálló felek két oldalán sorakozott fel. A harcok idején Dél-Korea – köszönetét kifejezve az USA-nak – összesen több mint 300 ezer katonával támogatta a saigoni rezsimet, a KNDK pedig pilótákkal nyújtott segítséget az akkori Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Az akkor elesett pilóták sírhelye a mai napig megtalálható Vietnam északi részén.

Dél-Korea „határozottan elítéli”

A háború kitörése február 24-én nagyon kényes helyzetbe hozta Dél-Koreát, ugyanis az országot mindkét hadviselő félhez komoly gazdasági kapcsolatok kötik. A félvezetők gyártásához szükséges neon, argon és xenon gázok 50 százalékát Ukrajnából és Oroszországból vásárolták, emellett a dél-koreai olajfelhasználás 5,5 százaléka orosz importból érkezett. A Koreai Köztársaságban ezért elsősorban gazdasági partnerként tekintenek az Oroszországi Föderációra, a politikai együttműködés lehetősége pedig függ az aktuális szöuli kormányzat irányultságától. Szöulban Oroszországra utoljára partnerként a XIX. században, a japánok elleni küzdelemben tekintettek.

Az ezredforduló óta egyre meghatározóbb nemzetközi szereplővé váló Dél-Korea a hagyományos kelet-ázsiai szövetségi rendnek megfelelően egyértelműen tette le voksát az Egyesült Államok által támogatott Ukrajna mellett. Csong Üi Jong, akkori külügyminiszter „határozottan elítélte” Oroszország ukrajnai invázióját. A szöuli kormányzat bejelentette, hogy leállítják egyes stratégiai anyagok Oroszországba irányuló exportját, valamint csatlakoznak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT globális fizetési hálózatból. A dél-koreai kormányzat ugyanekkor 10 millió dollár értékű humanitárius segély folyósításáról is döntött Ukrajna részére. Spontán emlékhely alakult ki Ukrajna szöuli nagykövetsége előtt: a mécsesektől a gyermekrajzokig, valamint a háborúellenes feliratokig szöuli lakosok nagy számban fejezték ki szimpátiájukat a lerohant országgal. A Nemzetközi Légióhoz, amelynek akkor már körülbelül 20 ezer tagja volt a világ 52 országából, a szöüli tiltás ellenére Dél-Koreából is tucatnyi önkéntes csatlakozott, köztük egy ismert koreai influencer is.

Andrej Kulik, a szöuli orosz nagykövet ugyanakkor arról beszélt, hogy a szöuli kormányzat döntései nemcsak a kétoldali, hanem a háromoldalú relációra is negatív hatást fognak gyakorolni, azaz kérdésessé válhat Oroszország közvetítő szerepe a megosztott Koreai-félsziget két államának viszonyában.

KDNK: Amerika felelős a háborúért

Észak-Koreának megalakulása óta nagyhatalmi patrónusa Kína és a Szovjetunió, majd örökösként Oroszország. A KNDK így az Egyesült Államokat tette felelőssé az ukrajnai fejleményekért. Kim Szong észak-koreai ENSZ nagykövet New Yorkban március 1-jén leszögezte, hogy Washington „hegemóniára törekvő” politikája veszélyezteti más államok békéjét és szuverenitását, amivel egyértelműen Oroszország mellett állt ki. A phenjani rezsim azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt a Szovjetunió része volt, így a háború az egységes ország kivívásáért legitim. Hozzátették: mint erőfölényben lévő ország, Észak-Korea szintén képes lenne lerohanni Dél-Koreát, ha akarná. A KNDK ezen értelmezés keretében elismerte a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” önálló államiságát, az erről szóló határozatot július 13-án Rim Cshon Il észak-koreai külügyminiszter-helyettes ismertette Alexandr Macegora orosz nagykövettel Phenjanban.

Észak-Korea saját oroszbarátságának eredetét a II. világháborúban Japán ellen aratott győzelemhez köti, bár ebben a kérdésben lényeges különbség húzódik az észak-koreai és az orosz álláspont között. A phenjani történelemszemlélet a Japán-ellenes küzdelem végkifejletét kizárólag Kim Ir Szen és partizáncsapatai sikereként festi le, miközben elhallgatják azt a történelmi tényt, hogy 1945-ben a Koreai-félsziget északi részét a szovjet csapatok szabadították fel a japán uralom alól. Ezt az elfojtott konfliktust némileg feloldva a japán kapituláció ez évi évfordulója alkalmából Kim Dzsong Ün levélben üdvözölte Vlagyimir Putyint, amelyben köszönetet mondott, hogy a szovjet Vörös Hadsereg csapatai a „nemes internacionalizmus” példáját gyakorolva „vérükkel és drága életükkel” szabadították fel a félsziget északi részét.

Gazdasági és hadi érdekek

Az elmúlt két év során Oroszország több alkalommal is juttatott gabonaszállítmányokat a KNDK-ba, ami fontos szerepet töltött be az ország élelmiszer-ellátásában. Az észak-koreai munkások – az ENSZ embargó ellenére – évek óta dolgoznak félkatonai körülmények között Oroszországban, sőt a tervek között az is szerepel, hogy a kelet-ukrajnai megszállt területeken észak-koreaiak építik újjá az infrastruktúrát – igen nyomott áron. Oroszország és a KNDK egymásra találásának következő fejezeteként szeptember 7-én az a hír járta be a világsajtót, hogy Oroszország valószínűleg Észak-Koreából szerez be tüzérségi lőszereket és a rakéta-sorozatvetőkhöz szükséges muníciót. Mindeközben dél-koreai sajtóinformációk arról számoltak be, hogy Oroszország kőolajat és földgázt szállított a KNDK-ba a 18 kilométeres közös határszakaszon.

A szöuli sajtó 2022 júliusának végén arról is beszámolt, hogy Lengyelország komoly mennyiségben fog dél-koreai gyártmányú fegyvereket vásárolni. Külön kiemelték a tényt, hogy Mariusz Blaszczak, lengyel védelmi miniszter egy nyilatkozatában az ukrajnai orosz inváziót jelölte meg a fegyverbeszerzés fő indokaként. A lengyel kormány 180 harckocsit, 48 dél-koreai könnyű vadászgépet, valamint ugyanennyi önjáró tarackot importál, a további harceszközöket pedig Lengyelországban gyártják le.

Összegzésként Csoma Mózes elmondta, a háború a félsziget mindkét államára komoly hatást gyakorolt. Dél-Korea nemzetközi szinten is jelentős hadiipari beszállítóvá vált azzal, hogy egy uniós ország fő partnere lett. Észak-Korea eközben pedig jelentősen felértékelődött Oroszország számára, amiből a phenjani rezsim rövid és hosszú távon profitálhat. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem mellett például Oroszország lehet az első olyan nagyhatalom, amely elismeri a KNDK-t nukleáris hatalomként.

Témakörök: atomhatalom, Dél-Korea, Észak-Korea, fegyver, háború Ukrajna
VALLÁS ÉS TÁRSADALOM BLOG

Katonai szükségesség elvének és a buddhista upaya fogalmának összevetése

Egyensúly az erkölcs követelményei és a konfliktus realitásai között.

CYBERBLOG

Biden és Putyin: az első nagyhatalmi csúcstalálkozó, ahol immár a kiberbiztonság a központi téma

Új korszak a bilaterális kapcsolatokban?

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Az EU-integráció kihívásai

Fegyvertartás és biztonsági helyzet Montenegróban.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT