Az Ericson Mobility Report szerint 2020 végére a mobil-előfizetések száma a világban elérte a 8 milliárdot, míg az 5G előfizetések száma az év utolsó három hónapjára 70 millióról 220 millióra bővült a világban.[1] Egy közelmúltbeli statisztikai felmérés alapján az internet-hozzáférés a magyar háztartásokban 2019-ben elérte a 86%-ot, amely 2014-hez képest 13%-os emelkedést jelent.[2]
Számos érzékelő (szenzor) vesz körbe minket; érzékelik a környezetünket, detektálják a beállt – fizikai, kémia, biológia stb. – állapotváltozásokat, valamint az interneten keresztül kapcsolatba lépnek, kommunikálnak egymással, illetve a felhasználóval.[3] Napjainkban egyre nagyobb szerepet képvisel az Internet of Things (a dolgok internete, továbbiakban: IoT), amelynek felhasználási köre elég széles körű, mivel jelen van és átszövi az egész társadalmat, így a mezőgazdaságot, az ipart, a közlekedést, az oktatást, a közigazgatást, a bűnüldözést, illetve a bűncselekményt elkövető körök tevékenységét is.
Az IoT fogalma alatt érhető például „… magyar fordításban »dolgok internete« egy társadalmi-technológiai keretkoncepció, ami azt írja le, hogy termékek, tárgyak, eszközök online összekapcsolódnak, egymással kommunikálnak, feladatokat hajtanak végre, anélkül, hogy ehhez feltétlenül felhasználói kezelőfelület csatlakozna. Technikailag olyan természetes, vagy ember által megalkotott objektumok sokaságát írjuk így le, amik IP-címmel rendelkeznek és képesek az internetes hálózaton keresztül adatot forgalmazni…”[4] Tehát az IoT összekapcsolt tárgyak, eszközök, objektumok világméretű hálózata, amely egyedileg címezhető és saját IP-címmel rendelkezik.[5]
Az IoT eszközök képesek kommunikálni egymással valamilyen hálózathoz való csatlakozással, a kapcsolódás megvalósulhat egyrészt engedélyhez kötött frekvencia használatára alapuló technológia segítségével (pl.: 4G; 5G), másrészt engedély nélkül használható frekvencia (pl.: SigFox) alkalmazásával vagy a magánjellegű technológiák használatával (pl.: WIFI; Bluetooth)[6]. Azonban a technológiai elemzők egyre gyakrabban emlegetik a Cisco által alkotott Internet of Everything (továbbiakban: IoE) kifejezést, amely a Kevin Ashton féle IoT definíciójánál többnek tekintik, annak a következő szakaszának tartják.[7]
Az okoseszközök és az 5G technológia használatával a digitalizáció még jobban erősödni fog, még nagyobb szerepe lesz a digitális társadalom megteremtésében. Az 5G hálózattal az adatátviteli sebesség nő, valamint lehetővé válik az évtized végére több milliárd eszköz összekapcsolása[8]. Tehát az 5G hatással lesz az IoT és az IoE eszközök elterjedésére, továbbá a meglévő, valamint újnak számító területek fejlődéséhez is hozzá fog járulni:
- az önvezető autók valós idejű kapcsolata;
- az egészségügyi alkalmazások fejlesztésével egyre gyakoribb lesz a „távgyógyítás”;
- az okos otthoni eszközökkel az IoT és az IoE megteremtése;
- holografikus kiterjesztett valóság elterjedése;
- kiterjesztettvalóság-alapú térkép, navigáció;
- 3 dimenziós holografikus kommunikáció;
- virtuális online vásárlások;
- mezőgazdaságban az érzékelők és a szenzorok elterjedésére is hatással lesz.
A fenti csoportok már az IoE eszközök és módszerek táborát fogja gazdagítani, továbbá a kapcsolatok hálózatának a kialakításával egy hármas felállással fogunk találkozni, amikor a gépek közötti, gépek és ember közötti, valamint az emberek közötti – technológia felhasználásával történő – kommunikációról beszélünk.
A „dolgok/tárgyak internete” és a „minden internet” egymással párhuzamosan van már jelen az életünkben és a jövőben is, így ez még jobban meg fogja határozni a mindennapjainkat és a bűnüldöző szervek munkáját. Ezért az IoT és az IoE során keletkezett adattömeg feldolgozási folyamatában és felhasználásában a mesterséges intelligencia és a hálózattudományi kutatási módszerek alkalmazása jelentőséggel fog bírni.
Jegyzetek
[1] Sipos Mihály: Az IoT és az 5G – megállíthatatlan páros, Elektronet : elektronikai informatikai szakfolyóirat, 2021. (30. évf.) 2. sz. 9-10. (8-11. old.)
[2] A digitális gazdaságra és társadalomra vonatkozó statisztikák – háztartások és magánszemélyek, (letöltés 2022.10.10.)
[3] Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 97-98. o.
[4] Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ): Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány „Az Internet of Things koordinált fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése Magyarországon” tárgykörben, 2014-2015., 11. o.
[5] Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 97. o.
[6] Gellért Miklós: Az IoT tartós barangolás szabályozásának eltérő megközelítéseinek áttekintése, Biztonságtudományi Szemle , 2022. (4. évf.) 3. sz. 56. .o. (55–63. old.,) https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home (letöltés: 2022.10.10.)
[7] Sipos Mihály: Az IoT után IoE –de mi a különbség, Elektronet: elektronikai informatikai szakfolyóirat, 2021. (30. évf.) 2. sz. 12. (12-14. old.)
[8] Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 107. oldal
Nyitókép forrása: Wikipédia
