Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Békefi Miklós
Békefi Miklós
külső munkatárs, Ludovika.hu
  • 2022.10.11.
  • 2022.10.11.
Magazin / Előadó

Nacionalizmus, háborúk, összefüggések

Warring for the Nation címmel kezdődött nemzetközi konferencia október 10-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A szakmai fórum az államok közötti és államokon belüli fegyveres összecsapások, a modern nacionalizmus, valamint a nemzetépítési folyamatok sokrétű összefüggéseit és kölcsönhatásait vizsgálja a kelet-közép-európai térségben az 1789 és 1922 közötti időszakban.

A konferencia megnyitójában Deli Gergely, az NKE rektora a témáról szólva rámutatott arra, hogy milyen sokféle módon kapcsolódtak egymáshoz és hatottak egymásra a konferencia témáját adó jelenségek a XIX. században, legyen szó akár a hazafias érzelmek mozgósító erejéről, akár a homogén nemzetállamok létrehozására irányuló erőfeszítések térnyeréséről. Kiemelte továbbá, hogy a század soknemzetiségű birodalmainak a felbomlásával párhuzamba állítható a XX. században a Szovjetunió vagy Jugoszlávia széthullása. Mint elmondta, habár ez az utóbbi esemény egy háború során következett be, erre hajlamosak voltunk a közelmúltig valamiféle kivételként tekinteni. A szomszédunkban zajló jelenlegi konfliktus azonban ennek a szemléletnek az átértékelésére késztet, és élesen emlékeztet minket arra, hogy a történelem nem ért véget.

A szervezők részéről Hőnich Henrik, az MTKI tudományos munkatársa megjegyezte, mennyire időszerűvé vált a téma azóta, hogy egy évvel ezelőtt felmerült a konferencia ötlete. Komoróczy Gézát idézve kifejtette, hogy bár a régi mondás szerint a történelem az élet tanítómestere, ugyanakkor fordítva is igaz: az élet a történelem tanítómestere, amennyiben a világban mindenkor zajló folyamatok is hatással vannak a történelemmel kapcsolatos szemléletünkre. Hozzátette, hogy éppen emiatt a két világháború talán túlságosan is befolyásolta azt, ahogy a XIX. század említett jelenségeit értékeljük.

A konferencia vendégei közül Ilya Berkovich, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa bemutatta a Monarchia sorozási rendszereinek a fejlődését a tárgyalt időszakban, részletes statisztikákkal támasztva alá azt, hogy a sem felekezetileg, sem etnikailag nem homogén Habsburg Birodalom is sikeresen tudott hadseregeket felállítani és az állomány létszámát fenntartani, ami megkérdőjelezi azt a közkeletű elképzelést, hogy a homogén nemzetállamoknak a jellegükből adódó előnyük lett volna ezen a téren.

Az MTKI részéről Nagy Ágoston tudományos munkatárs a korszak hazai haderejének három pillérét mutatta be a hallgatóságnak. Mivel Magyarországon a rendek több okból is ellenálltak a sorozásnak, ezért a szegmentált hazai társadalomban többféle párhuzamos megoldásra volt szükség, így egymás mellett létezett a nemesi felkelés (insurrectio) intézménye a sorozott katonákkal feltöltött, monarchiabeli „magyar ezredekkel”, valamint a felfegyverzett városi polgárok alakulataival.  Ezek megítélése, katonai értéke, hangsúlyos értékei és kötődései egyaránt eltérőek voltak.

Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztályának vezetője előadásában a velites néven hivatkozott, 1813-tól kezdődően, József nádor javaslatára felállított magyar önkéntes könnyűlovasságról adott áttekintést. Rámutatott többek között arra, hogy mivel néhány évvel korábban a nemesi felkelés keretében kiállított magyar lovasság jól szerepelt a harctéren, a Habsburgok célja egy olyan megoldás kialakítása volt – és ezt sikeresen meg is valósították –, amely a nemesi felkelés intézményét mellőzve, a vármegyék és városok önkénteseire támaszkodva hasznosíthatta a magyar könnyűlovasság előnyeit.

Ezt követően a Max Planck Szociálantropológiai Intézet és a Wittenbergi Egyetem munkatársa, Frank Rochow, Krakkó 1849 utáni katonai erődítési munkálatain keresztül szemléltette a Monarchia államépítési erőfeszítéseit, bemutatva az erődépítések folyamatának a helyi gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait.

A hétfői konferenciai nap utolsó előadója Azar Gat, a Tel-avivi Egyetem professzora, számos hadtörténeti témájú könyv szerzője az előadása bevezetőjében kiemelte, hogy a XIX. és XX. század kifejezetten békés szakasz Európa történelmében. Bár a világháborúk ennek ellentmondani látszanak, azokat egyre hosszabb békés időszakok követik, ahogy 1815 után is egy ilyen időszak következett. Kétségbe vonta azt az elterjedt elgondolást, hogy azért lenne kevesebb a háború, mert a modern háború költségesebb lett. Amint azt történelmi példákkal szemléltette, a háborúk a premodern korokban sem voltak „olcsóbbak”, legyen szó akár államok összeomlásához vezető kiadásokról, százezreket érintő éhínségekről, vagy éppen a katonai veszteségekről. Ez utóbbiról szólva megemlítette, hogy a peloponnészoszi háborúban az athéni katonák mintegy negyede veszett oda, ez az arány pedig megfeleltethető a második világháborús szovjet katonai veszteségeknek.

Gat professzor kifejtette, hogy a háborúk az ipari forradalom nyomán ritkultak meg, ahogy egyre nagyobb mértékben álltak rendelkezésre fogyasztási javak, növekedett a nemzetközi kereskedelem, az egyes államok gazdaságai pedig szorosabban kezdtek egymáshoz kapcsolódni, ezáltal a „malthusi modell” hatályát vesztette. Mint fogalmazott, „nem a háborúk váltak költségesebbé, hanem a béke lett kifizetődőbb”. Ez a folyamat ugyanakkor megakadt a XIX. században erősödő nacionalizmus nyomán, amely a kereskedelem visszaszorulását, protekcionizmust, magas vámokat, majd szükségszerűen az imperializmus visszatérését eredményezte. Ezek a feszültségek azután elkerülhetetlenül vezettek az első világháború kirobbanásához.

Témakörök: Azar Gat, nacionalizmus, történelem, világháború
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG

Az MI-télről egy MI-tavaszban – I. rész

Miért torpant meg korábban az MI fejlődése?

Előadó

Ludovika Szabadegyetem: stabil Balkánt garantált a Monarchia jelenléte

Az osztrák-magyar haderő kézzelfogható harci tapasztalatokat is szerzett.

Előadó

Nagyhatalmak fókuszában: Grönland és a Sarkvidék

Egy zord, de értékes világ történeti, geopolitikai áttekintése.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT