Az Európai Unió tagállamainak képviselői még július végén döntöttek az Európai Bizottság gázkereslet csökkentésére vonatkozó tervéről. Emellett a nyár folyamán a nagyobb tagállamok is hoztak nemzeti, az energiatakarékoskodást célzó intézkedéseket.
Az Európai Bizottság még a nyári szünet előtt terjesztette elő javaslatát az európai gázkereslet-csökkentési terv bevezetésére vonatkozóan, amelyet a Tanács rekordidő alatt, öt nap elteltével el is fogadott, Magyarország kivételével. A terv célja, hogy a következő fél évben (2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között) ösztönözze a tagállamokat a gázszükségleteik 15%-os csökkentésére, illetve arra irányul, hogy priorizálja a szektorokat a fogyasztás szükségessége és létfontossága szerint, ezáltal egyfajta iránymutatást adjon a tagállamoknak a megtakarítás menetéről. Példának okán felvázolja, hogy mely energiaforrások alkalmasak a földgáz helyettesítésére, javaslatként fogalmazza meg a különböző pályázatok életre hívását, amelyek a nagyvállalatok fogyasztásának csökkentését ösztönözhetik, valamint megjelenik a középületek hűtési és fűtési szabályozása is. A terv sikerességét segíti még a Tanács rendelete az összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről, amely biztosítékot nyújt a Bizottság számára, hogy amennyiben az ellátásbiztonság veszélynek van kitéve, „uniós riasztást” adhat ki, amely viszont már kötelezi a tagállamokat a gázszükségletük csökkentésére. Ezek fényében a tagállamoknak szeptember végéig számot kell adniuk a végrehajtási tervekről, valamint kéthavonta jelentést kell majd tenniük a cselekvés állapotáról. A rendelet továbbá kiskapukat is biztosít a tagállamok számára: az eltérő földrajzi helyzetből következő kitettség vagy a tárolókapacitások az előírtnál magasabb arányú feltöltése is indokolhatja a közös irányvonaltól való részleges eltérést.
Az együttműködés többek között azért is szükséges, mert már tizenkét tagállamban (számuk tovább nőhet a háború eszkalálódásával) azonosították az ellátásbiztonság hiányát, úgymint Németország, Lengyelország vagy Bulgária esetében. Többen közülük – például Németország Ausztriával és Dániával – szolidaritási megállapodást is kötöttek korábban, amelyben többek között vállalják, hogy a gázellátás válsága esetén kisegítik egymást. Továbbá említést kell tenni arról a vállalásról is, amely az energiatároló-kapacitások 80%-os feltöltésére vonatkozik 2022. november 1-jéig; ezt a napokban például Olaszország és Németország is megugrotta. Valamint nem lehet elmenni az EU Energia Platformja vagy a REPowerEU mellett sem, amelyek segítséget nyújtanak az energiafüggőség leépítésében, az energiadiverzifikációban vagy a koordinációban.
A tagállamok már a korai időszakban belekezdtek a javaslatok gyakorlatba ültetésébe, a jó gyakorlatok kialakításába. Franciaország bejelentést tett arról, hogy egy ún. energiahatékonysági tervet (plan de sobriété énergétique) kíván szeptember végéig kidolgozni, amely számos szektort: a közigazgatást, a vállalkozásokat vagy a szupermarketeket is magába foglalja. A tervben több aprónak tűnő előírás szerepel, mint a hőmérséklet szabályozása az üzletekben, az ajtók zárva tartása a hűtő/fűtő berendezés működése alatt, illetve az utcai reklámtáblák világításának lekapcsolása. Utóbbit már több kisebb városban bevezették.
Olaszország és Spanyolország is a hőmérséklet-szabályozásban látja az egyik megoldást az energiafelhasználás csökkentésére, habár az EU tagállamok közül az orosz gáztól jelentősen függő Róma korábban azt nyilatkozta, hogy nem lesznek a kereslet szigorítására vonatkozó intézkedések. Mindkét ország a fűtés 19, a hűtés 27 °C-ra történő beállítását határozta meg azzal a különbséggel, hogy Madrid már augusztus elején kötelező érvényűvé tette ezeket az intézkedéseket. Emellett Spanyolországban este tíz óra után a boltok kirakatainak, valamint a közigazgatási épületeknek is sötétbe kell borulnia.
Az orosz energiaforrástól jobban függő országok, mint Németország, Lengyelország vagy Csehország, még nem helyeztek kilátásba vagy nem léptettek érvénybe hasonló, kötelező előírásokat. Ez abból is következhet, hogy ezekben az országokban most leginkább a kieső gázszállítások megoldására fókuszálnak, ugyanis számukra égetőbb problémát jelenthet az idei tél energiaellátása, mint más, a diverzifikációt egyszerűbben megvalósítani tudó tagállamok számára.
Kép: Epthinktank.eu
