Idén áprilisban életbe lépett az a szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az amerikaiak útlevelükbe a férfi és a nő nemek mellett egy harmadik lehetőséget is megjelölhessenek. Ez pedig – hosszas társadalmi egyeztetést követően – az „X” nem lett.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy egy önmagát Zzyymnek nevező transzgender személy útlevél igénylésekor a rendelkezésére álló „férfi” és „nő” szövegdobozok egyikét sem jelölte meg, hanem azok fölé az „intersex” szót írta, és kérte egy harmadik, megkülönböztető jelzés használatának biztosítását. Ennek következtében kérelmét a külügyi tevékenységek összehangolásáért és az utazási dokumentumok kiállításáért felelős State Department elutasította. Az esetből több évig húzódó bírósági ügy lett, amely nagy visszhangot keltett az amerikai sajtóban.
A hatóság kezdeti érvelése szerint a változások átvezetése rengeteg időt és anyagi ráfordítást igényelt volna, ám 2018-ban végül a bíróság a felperes számára kedvező döntést hozott, és arra kötelezte a hatóságot, hogy biztosítsa Dana Zzyym számára a harmadik nemet jelölő opciót. Végül ennek – és nem kis részt az LMBTQ+ szervezetek hathatós érdekérvényesítő képességének – köszönhetően Zzyym tavaly elsőként vehette kezébe a számára kiállított „X-es” útlevelet.
Felkészül: a magánszektor
Ezzel párhuzamosan olyan szabályozást léptettek életbe, amely bárki számára – akár orvosi igazolás nélkül is – lehetővé teszi, hogy a hatósági dokumentumokban a férfi és a női nemek megjelölése helyett az „X-et” válassza. Mi több, a hivatalos honlapon található információk szerint az sem szükséges, hogy a kérelmet megalapozó dokumentumokon szereplő nem megegyezzen az újonnan választott nemmel.
A lépés kimondott célja, hogy az állam ne korlátozza az állampolgárokat a nemiség klasszikus, bináris alapon működő koncepciójával, és megadja számukra azt a lehetőséget, hogy immár ne csak a két nem közül választhassanak, ezáltal biztosítva az emberi méltósághoz való jogot. Anthony Blinken külügyminiszter közleményében külön kiemelte, hogy a definíció megalkotását részletes kutatások, diplomáciai egyeztetések és az érintett közösségekkel való konzultációk alapozták meg. Tervei szerint a State Department gyakorlatát nem csupán az állami szervek, hanem egyes magánszolgáltatók, például légitársaságok is átveszik a jövő évtől kezdődően, ezáltal könnyítve az LMBTQ+ személyek utazását és dokumentációját. A döntést valamennyi melegjogi szervezet üdvözölte, és azt Jessica Stern, az amerikai kormányzat LGBTQ ügyekért felelős különmegbízottja is óriási jelentőségű lépésként értékelte.
Ellenreakciók
A politikai hullámokat meglovagolva ezzel egy időben a Biden-adminisztráció meghirdette a transznemű személyek napját, amellyel annak a becslések szerint 1,2 millió amerikai állampolgárnak kívánnak kedvezni, akik láthatósága a jelenlegi kormányzat megítélése szerint további javításra szorul. Az intézkedési csomag a progresszív vonalba illeszkedik, amely egyik legfőbb prioritása az LMBTQ+ emberek esélyegyenlőségének előmozdítása. A döntés ideológiai jelentősége vitathatatlan. A demokrata adminisztráció lépése egyértelműen újabb kézzel fogható győzelem a politikához közel álló melegjogi aktivisták és érdekérvényesítő szervezetek számára.
Több vezető politikus azonban aggályának adott hangot a szabályozással kapcsolatban és megerősödtek a melegellenes mozgalmak is. Az elmúlt időszakban egyfajta ellenreakcióként sorra születtek olyan állami jogszabályok, amelyek tiltják a hormonkezeléseket és a nemátalakító műtéteket. Nem csillapodik tehát Amerikában sem a társadalmi nemekkel kapcsolatos vita intenzitása.
További kérdések
Az új szabályozás több kérdést is felvet. Nem lehet tudni például, hogy mekkora terhet jelent majd a bürokrácia és a jogrendszer számára a megfelelő formanyomtatványok kialakítása, és az a tény, hogy ezentúl az okiratokban szereplő adatok az állampolgárok döntése szerint gyakorlatilag bármikor módosíthatók lesznek. (Többek között e fenntartások miatt utasította el 2020-ban az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága is a gendersemleges útlevelek létrehozását célzó állampolgári indítványt.)
Kérdés továbbá, hogy vajon hogyan fogja elérni az amerikai kormányzat, hogy más országok is elismerjék az „X-es” útleveleket, és miképpen garantálja majd állampolgárai biztonságát egy olyan kevésbé toleráns államban, ahol bizonyos esetben pont az utazási dokumentumban foglaltak jelentenek veszélyt az utazóra.
