Az Európai Unió állam- és kormányfői megegyezésre jutottak az orosz olajembargóval kapcsolatban. A megállapodásnak Magyarország is örülhet.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen május elején ismertette az Oroszországgal szembeni, hatodik uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. Ennek a legnagyobb vitát kiváltó pontja a teljes körű olajembargó szorgalmazása volt. Míg a nyugat-európai országok az Ukrajnával való szolidaritást és az Oroszországgal szembeni fellépés fontosságát emelték ki, addig az orosz olajtól erősebben függő közép-európai államok a döntés gazdasági kihatásaira hívták fel a figyelmet. Az amúgy is egyre növekvő energiaárak még nagyobb mértékű emelkedése mellett Magyarország és más szomszédos nemzetek azt hangsúlyozták, hogy kevés számukra az az idő – a nyersolaj esetében hat hónap, a finomított olajtermékek esetén pedig egy év –, amelyet a Bizottság jelölt ki az orosz olajimporttól történő elszakadásra.
A Bizottság a javaslat elfogadását elősegítvén lehetőséget kínált a nyersolajimport megszüntetésének másfél esztendővel való elhalasztására. Ezzel elsősorban Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak kívánt kedvezni, ám a többletidőt Bulgária és Horvátország is igénybe vette volna. A leválás magas anyagi vonzata miatt azonban e könnyítés ellenére sem sikerült megegyezésre jutniuk az uniós tagországoknak.
A vita átmenetileg a május 30-án és 31-én rendezett rendkívüli Európai Tanács ülésen zárult le. Az első nap éjszakáján elfogadott következtetésekben az állam- és kormányfők megállapodtak a hatodik szankciós csomag tartalmát illetően, melyben elvetették a teljes körű olajembargót, azt csak a tengeri szállításra vonatkoztatják, a csővezetéken érkezőre nem. Mindez azt jelenti, hogy a V4 államaiba és Németországba fél év után is zavartalanul érkezhet Oroszországból nyersolaj. A közép-európaiak számára tehát kedvező megállapodás született az uniós csúcson, mindamellett Németország és Lengyelország elkötelezett az iránt, hogy tartsák magukat a Bizottság által javasolt időkorlátokhoz.
Az olajembargóval kapcsolatos viták ugyanakkor három tényező miatt sem tekinthetők véglegesen lezártnak a hétfői döntéssel. Egyrészről a kettős megítélés miatt az európai országok gazdasága eltérő mértékben érzi majd meg az olajimport tilalmának gazdasági hatásait. Ugyan az Európai Tanácsban kiemelték az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny megőrzésének fontosságát, ám a nyugati államokat mégis kedvezőtlenebbül érinti az elfogadott egyezség. Ez pedig azt vonhatja maga után, hogy újból előkerül majd a teljes embargó ötlete.
Ehhez kapcsolódik a második tényező, ami annak az időtartamnak a bizonytalanságára vonatkozik, ameddig a vezetékes szállítás továbbra is engedélyezett. A politikusok ugyanis mindössze „ideiglenesen” tettek kivételt a csővezetéken keresztül érkező olajjal, így inkább csak az a kérdés, hogy mikor kerül ismét napirendre a téma, nem pedig az, hogy egyáltalán napirendre kerül-e.
Végül a harmadik ok, amiért csak átmenetileg értek véget a viták az olajembargóval kapcsolatban, az, hogy mi történik akkor, ha az Ukrajnán keresztül érkező ellátás valamiért megszakad. Az Európai Tanácsban a felek megegyeztek abban, hogy ekkor haladéktalan intézkedések lennének szükségesek, ezek pontos részletei azonban még nem ismertek, így az sem, hogy Magyarország ebben az esetben felmentést kap-e a tengeren történő szállítás tilalma alól – ahogyan azt szeretné.
A vita tehát minden valószínűség szerint folytatódni fog, Magyarország és más közép-európai országok viszont egyelőre elégedettek lehetnek a mostani döntéssel.
Kép: Hungary Today
