Az életünk minden egyes napján számos elektronikus adatot vagy digitális nyomot hagyhatunk magunk után akár az interneten, akár személyesen intézzük a hivatalos ügyeinket. Ezek az adatok keletkezhetnek egyrészt az állami szerveknél (például az ügyfélkapu rendszer szolgáltatásain keresztül), másrészt a nyílt – civil – területen, mint például az interneten (ahol a vállalatok a szokásainkat, a cselekedeteinket profilozzák, és azokat üzleti, marketing célra használják fel), ezáltal jelentős profitra tesznek szert. A hazánkban keletkezett (például rendészeti) adatok óriási mennyiségére utal, hogy 2019-ben összesen 107,6 millió iratot tartottak nyilván a NAV elektronikus iratnyilvántartást végző alkalmazásai, ami az előző év azonos időszakához képest 5,6 százalékos növekedést jelent.[1] A rendőrség tekintetében a Robotzsaru NEO adatbázis jelenleg több mint 55 terabyte adatot tartalmaz.[2]
Legtöbb esetben nem is szerzünk tudomást arról, hogy a magunk után hagyott elektronikus adatok amellett, hogy értéket képviselnek, még a bűnüldöző hatóságok felderítő munkáját is elősegíthetik, illetve az anyagi vagy alaki igazság megismerését és a bizonyítást is.
Az elektronikus adatok hozzásegíthetnek a kriminalisztikai alapkérdések megválaszolásához, ezáltal a múltbeli releváns események megismerhetővé válhatnak. Az elektronikus (digitális) adatok létjogosultságát a jogalkotó is felismerte, és célja, hogy a jövő kihívásaira választ adjon, ezt mutatja, hogy a bizonyítási eszközök taxatív felsorolását megtartva új bizonyítási eszközként határozza meg az elektronikus adatot. Az elektronikus adatok feldolgozását már napjainkban is segíti a mesterséges intelligencia alkalmazása, míg a jövőben a használata elengedhetetlen lesz.
A valóság megismerése többlépcsős folyamat, a releváns esemény megismerésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be például a kriminalisztikai alapkérdések és a (raszter) interoperabilitási e-nyomozás (továbbiakban: e-nyomozás) ismeretek. Az e-nyomozás azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság a közvetlenül vagy közvetetten elérhető adatbázisokból kér információt a felderítés és a bizonyítás érdekében, valamint a bűncselekményből származó vagyon felkutatása céljából, amelynek alkalmával taktikai ajánlásokat alkalmaz a nyomozás sikeressége érdekében.
A rendészet területén az e-nyomozás továbbfejlesztését teszi lehetővé az elektronikus közigazgatás (továbbiakban: e-közigazgatás) és az elektronikus egészségügy (továbbiakban: e-egészségügy) kutatási eredményeinek megismerése, mivel további ötletek meríthetőek és kriminalisztikai ajánlások fogalmazódhatnak meg az e-egészségügyi és az e-közigazgatási ismeretekből.
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások száma több ezerre tehető. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a nemzeti adatvagyon körébe „tartozó” nyilvántartásokat a rendészeti szervek hogyan tudják hatékonyan hasznosítani és elérni, de ehhez előbb szükséges a nyilvántartások feltérképezése és megismerése. A nemzeti adatvagyon fogalma alatt jelenleg az alábbiak érthető:
„közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége”.
2021. évi XCI. törvény a nemzeti adatvagyonról 2. § a)
A nemzeti adatvagyon jelentőségét mutatja a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása, ezáltal támogatva az adatvagyonnal való gazdálkodást. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség általános kormányzati tájékoztató szolgáltatást, kormányzati tájékoztatási szolgáltatást és piaci tájékoztatási szolgáltatást nyújt.
„A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény szerinti Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatait a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság (NAVÜ) látja el.”[3]
Az elektronikus adatok és mesterséges intelligencia tanulmányozásával megállapított eredménytermék megkönnyítheti a bűnös tevékenység felismerését vagy az adatelemző és értékelő munkafolyamatot, valamint a kriminalisztikai ajánlások megfogalmazását.
Források
[1] NAV évkönyv 2019, Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és 2019-es tevékenységéről, Budapest, 2020.
[2] Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Hivatalának a tájékoztatása
[3] 607/2021. (XI. 5.) Korm. rendelet a nemzeti adatvagyon hasznosításával összefüggő egyes részletszabályokról 1. §
