A 2020-ban berobbant koronavírus-járvány nemcsak a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek egyre feszítőbb hatásaira, de a háztartások jelentős részének pénzügyi sérülékenységére is rámutatott. A válságból való kilábalás kapcsán egyértelműen a legkitettebb szektorokra kell fókuszálni, a digitális pénzügyi műveltséget pedig nem akadályként kell kezelni, hanem lehetőségként tekinteni rá. A pénzügyi oktatásnak továbbra is fontos szerepe van a pénzügyi rugalmasság alakításában és az egyén jólétében. Milyen kapcsolat van a válságok intenzitása és a pénzügyi műveltség között? Miként hívják fel a válságok a figyelmet a pénzügyi oktatás fontosságára?
Tudatos háztartások
A 2007-2009-es pénzügyi, majd reálgazdasági válság előtt emberek milliói számára váltak elérhetővé olyan új pénzügyi termékek és szolgáltatások, amelyek alacsonyabb szolgáltatási ár mellett kínáltak magasabb hozamot a befektetéseikre. A háztartások növekvő mértékben diverzifikálhatták megtakarításaikat, és a pénzügyi szolgáltatások rendkívül széles körét élvezhették. Ezzel párhuzamosan azonban a pénzügyi termékek a korábbiaknál jóval bonyolultabbakká váltak (ilyen volt például a credit default swap (CDS), a collateralized debt obligation (CDO) és további különböző egzotikus pénzügyi konstrukciók), s a fogyasztóknak jóval kockázatosabb pénzügyi környezetben kellett boldogulniuk. Ugyan a 2007-2009-es válság előtt láthattunk előrehaladást a pénzügyi tudatosság alakulásában, azonban a pénzügyi termékek komplexitása sokkal gyorsabban növekedett. Ennek következtében sok háztartás valójában fel sem tudta mérni a vállalt kockázatot.
Új lendületben a gazdaság
A válságot követően a kormányzatok mind az USA-ban, mind pedig az EU-s országokban (sőt, lényegében különböző intenzitással mindenütt a világon) a szabályozási környezet aktív átalakításába és a pénzügyi kultúra tevékeny terjesztésébe kezdtek. Ráadásul a kilábalás kapcsán arra is fény derült, hogy a pénzügyi tudatosságnak rendkívül fontos hatása van a gazdaság újraindulásának lendületében is. Magyarországon is számos kezdeményezés indult, melyben a kezdetektől fogva fontos szerepet vállal(t) többek között a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség és a 2008 szeptemberében alapított Pénziránytű Alapítvány.
Tervek helyett moratórium
Kicsit több mint tíz évvel később, 2020-ban az új típusú koronavírus-járvány kitörése megerősítette a korábbi programok fontosságát, s ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire sérülékenyek az amerikai (és nem amerikai) háztartások. A Charles Schwab 2020-ban készített pénzügyi műveltségi felmérés szerint az amerikaiak fele komoly nehézséggel nézne szembe akkor, ha hirtelen egy nagyjából 1000 dolláros kiadást kellene fedeznie az elkövetkező 30 napon belül.
Számos európai kormányzat hitelmoratóriumot vezetett be a korábban felvett lakossági és vállalati hitelek egy részére. Ráadásul ezek időtartamát a déli és keleti periféria néhány országában (Portugália, Ciprus és Magyarország) többször is ki kellett tolni (Magyarországon például már több mint 16 hónapja tart a moratórium, és a törlesztőrészletek megfizetésének könnyítése egészen 2022. június 30-ig kérhető). Ez is bizonyítja, hogy többen még mindig nem ismerik fel a tudatos pénzügyi tervezés fontosságát, és alapvető problémákkal néznek szembe. Ugyanakkor kedvező tendenciák is látszanak: az USA-ban megkérdezettek 89 százaléka úgy véli, hogy a pénzügyi tudás hiánya társadalmi problémákat szül, 63 százalékuk pedig nagyobb hangsúlyt helyezne a pénzügyi oktatásra, s úgy gondolják, ebben az iskoláknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk.
Hátrányban a marginalizáltak
A válság rávilágított: a legsúlyosabb károkat éppen azok szenvedték el, akik egyébként is – munkaerőpiaci és társadalmi szempontból – marginalizáltak voltak, a pénzügyi tudatosságuk pedig (részben ebből adódóan) csekélyebb volt. Ők maguk a pénzügyi kérdésekhez továbbra is leegyszerűsítő, féloldalas, sok esetben konzervatív módon viszonyulnak. Ráadásul a pandémia alatt jelentősen felgyorsult a – már egyébként is zajló – banki digitalizáció, amely a sérülékeny csoportba tartozók számára nem feltétlenül csak előnyöket tartogat.
Senkit nem hagyunk hátra
Jól látható az is, hogy a személyes interakciók számának visszaesése miatt kevesebben választották a készpénzes fizetési módot, ugyanakkor az okostelefonos, kártyás és más eszközökkel való fizetések száma növekedett.
A magasabb pénzügyi tudatossággal rendelkezők szívesen fogadják/fogadták ezeket az újításokat, azonban az új pénzügyi technológiákra kevésbé nyitottak és azok, akik pénzügyi oktatásban sohasem részesültek, bizalmatlanabbak a digitális megoldásokkal szemben. A válságból való kilábaláshoz elengedhetetlen, hogy senki ne maradjon le a digitalizáció útján.
Biztosítani kellene, hogy a felhasználók rendelkezésére álljon egy alap digitális pénzügyi ismeret, mely elősegítené az új termékek és szolgáltatások megértését, s előmozdítaná az azokhoz való univerzális hozzáférést. Látható, hogy bizonyos pénzügyi termékek esetében a digitalizáció csak tovább emeli a komplexitást (vagy annak látszatát), így továbbra is szükséges a pénzügyi oktatás további erősítése mind az egyének, mind pedig a kisebb vállalatok esetében.
Készpénz nélkül
Ahogy azt korábbi válságok kapcsán is láthattuk: az inkluzív gazdasági növekedéshez való visszatérés nélkülözhetetlen feltétele a lakosság pénzügyi oktatásának és technológiai tudatosságának javítása. Ebben kiemelt szerepet kapnak a kormányok. Számukra elemi fontosságú a digitális készségek és pénzügyi képességek előmozdítása – nem csak a legkiszolgáltatottabb csoportok esetében.
A kormányoknak védelmi intézkedéseket kell bevezetniük a digitális gazdaságra való hatékony és fokozatos áttérés érdekében, s körültekintően kell eljárniuk a készpénz majdani kivezetése során is. Az intézkedések bevezetése nem lehetséges azon új technológiák használata nélkül, amelyek garantálják a rendszer átláthatóságát, biztonságát és elérhetőségét.
A következőre várva
A pandémia lehetőséget ad a pénzügyi oktatás átalakítására, s ezzel megteremti a lehetőséget arra is, hogy pénzügyileg egészséges és biztonságos jövőt építsünk. Ilyen formában a legutóbbi járvány is felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelten fontos a pénzügyi kultúra terjesztése, valamint a pénzügyi beilleszkedés. Látható az is, hogy a nagyobb pénzügyi tudatosság enyhíti a gazdasági visszaesés mértékét a válságok idején. Ezen tudás birtokában tudatos(abb)an „várhatjuk” a következő válságot – legalábbis pénzügyi szempontból.
