A bolgár választási eredmények alapján komoly politikai alkukra lesz szükség a kormányalakításhoz. Ennek sikeressége, és az új vezetés összetétele Európa szemszögéből sem érdektelen.
Április negyedikén parlamenti választást tartottak Bulgáriában. A megjelentek számán a koronavírus-járvány éreztette hatását, ugyanis a választásra jogosultak kevesebb mint fele adta le voksát valamely pártlistára. Igaz, a legutóbbi, 2017-es választáson is csupán alig 50% feletti volt a részvételi arány. A nem hivatalos végeredmény szerint az előrejelzések pontosak voltak és ismételten Bojko Boriszov pártja, a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kapta a legtöbb szavazatot, a résztvevők negyede a korábbi miniszterelnök szervezetét támogatta. Második helyen végzett az újonnan törvényhozásba jutó Vannak ilyen emberek (ITN) nevű populista párt, őket követi a Bolgár Szocialista Párt vezette baloldali koalíció (BSPzB), a török kisebbségre támaszkodó Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) párt, a 2018-ban alakult Demokratikus Bulgária (DB) zöld-liberális választási szövetség, valamint a szintén friss parlamenti erő, az Állj fel! Maffia ki! elnevezésű szervezet.
Bojko Boriszov számára az újbóli kormányalakítás nehéz feladatnak ígérkezik. A törvényhozásba végül nem jutott be korábbi koalíciós partnere, a nacionalista Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet (IMRO)-Bolgár Nemzeti Mozgalom (VMRO), az új kormány megalakulásához szükséges 121 képviselői szavazatnál pedig a GERB önmagában kevesebb mandátummal kell, hogy számoljon. A megfelelő többséget még a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért párttal kiegészülve sem fogja tudni biztosítani, így – a szerzett helyektől függően – még legalább egy politikai erővel kell együttműködést kialakítania. A másik négy parlamentbe került szervezet viszont a korábbi kormánypárt kritikusának számít, így a velük való koalíciókötésre kevés esély mutatkozik.
A választási bizottság a hivatalos eredményeket csütörtökre ígéri, azt követően kétféle forgatókönyv képzelhető el leginkább. Az egyik szerint nagykoalíció alakul Bulgáriában, melynek a GERB, a BSPzB és a DPS lesz a tagja, amennyiben a baloldali szövetség hajlandó együttműködni Boriszovval egy mérsékelt kormányban. A másik lehetséges kimenetel, hogy a GERB nem tud kormányt alakítani, és akkor az államfő a második legjobb eredményt elérő párt miniszterelnök-jelöltjét bízza meg a kormányalakítással. Ebben az esetben egy új, progresszív együttműködés jöhet létre, amelyben a legerősebb politikai erő az ITN lenne, mellette pedig a szocialisták vezette tömörülés, valamint a másik két frissen parlamenti mandátumot szerzett párt kapna benne helyet. Mindezt ugyan nehezíti, hogy a Vannak ilyen emberek előzetes állásfoglalásában kizárta a baloldali szövetséggel való együttműködést, amelyhez, ha tartja magát, újabb választások jöhetnek, ám a tárgyalások során még változhatnak nézeteik.
Az, hogy lesz-e most új végrehajtó hatalma Bulgáriának és az milyen összetételű, két tényező miatt sem érdektelen. A különböző korrupciós indexek rendre a balkáni államban mérik a legnagyobb korrupciót az Európai Unió tagjai közül. 2020-ban a járvány ellenére több ezren vonultak több ízben is az utcára a korrupció megszüntetését és a kormány lemondását követelve. Amennyiben a második forgatókönyv érvényesül, úgy egy új alkalom nyílik az ország számára, hogy javítson ezeken a mutatókon. A másik terület az Észak-Macedóniához való viszonyulás és annak európai uniós csatlakozásának kérdése. 2020 novemberében Bulgária megvétózta a csatlakozási tárgyalások megkezdését régóta húzódó ellentéteik miatt. Igaz, hogy az előző ciklus valamennyi pártja támogatta a vétót, de tekintettel arra, hogy a legfőbb kritikus, a VMRO nem lesz a kormány tagja, nyitva áll annak lehetősége, hogy bármely összetételű végrehajtó hatalom konstruktívabb hozzáállást tanúsít az ügyhöz, elhárítva ezzel egy újabb akadályt Észak-Macedónia európai integrációja elől.
