Egy most megjelent tanulmánykötet a gazdasági aspektuson túllépve holisztikus szemléletben tárgyalja a témát, felvetve számos új aspektust – és mindnyájunk felelősségét.
November 17-én került sor A fenntarthatóság árnyalatai című könyv bemutatásához kapcsolódó szakmai beszélgetésre. Az online eseményt az NKE fejlesztési rektorhelyettese nyitotta meg, megköszönve a kötet megjelenését segítő Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Ludovika Egyetemi Kiadó támogatását. Kis Norbert felvezető gondolataiban David Attenborough legújabb, Egy élet a bolygónkon című dokumentumfilmjének üzenetét hangsúlyozta: jóllehet kihasználtuk a Földet, még mindig nem késő, még változtathatunk. Ehhez azonban mindannyiunknak hozzá kell járulnunk a saját eszközeinkkel ahhoz, hogy a Föld, a világunk élhető maradjon.
Sorsfordító idők
Ezt követően Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője vette át a szót. Sorsfordító időknek nevezte korunkat, amikor is döntéseink közvetlenül befolyásolják majd közeljövőnket. Kiemelte: a fenntartható fejlődés alatt jellemzően globális folyamatokról esik szó, emiatt azonban az átlagember kevésbé tud e problémakörhöz kapcsolódni. Holott a fenntarthatóság ügye mindannyiunkról szól: életmódunkról, életminőségünkről, társadalmunkról, annak állapotáról. A most megjelent könyv egyik fontos érdeme, fogalmazott Kőrösi Csaba, hogy abból áttekintést kaphatunk a fenntartható fejlődés mérésének eszközeiről. Márpedig ha sikerül mérhetővé tenni e fogalomrendszer elemeit, annak – véli – olyan átütő jelentősége lesz majd, mint annak idején a GDP mutató megalkotásának volt.
A könyv arra is ráirányítja a figyelmet, hogy mennyire fontos a nemzeti vagyon- és értéktár alakulásának számbavétele a fenntarthatóság vizsgálatakor. Nagyon fontos ugyanis összegezni és egy múltbeli állapothoz képest megállapítani, hogy a nemzeti értéktár elemei csökkentek, vagy gyarapodtak. Nem fenntartható ugyanis az a fejlődés, amely nem eredményezi e téren a növekedést, vélekedett Kőrösi Csaba. A könyv abban segít, hogy e szempont vizsgálatában előrelépjünk – zárta gondolatait.
A bizalom is vagyonelem
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány részéről Krakkó Ákos kommunikációs igazgató méltatta a szakkönyvet. Annak egyik gondolatát idézve felvetette, hogy a fenntarthatóságnak nincs pontos definíciója, s ez a fogalom kiüresedéséhez vezethet. Ezért is tartják fontosnak a témába vágó objektív, tudományos konzultációt segítő projektek támogatását. Ez a könyv is ilyen: manapság már számos cég foglalkoztat fenntarthatósági szakembereket, munkacsoportokat – e kötet azonban abban is segíthet, hogy e szervezetek immár tudományos megalapozottsággal hozhassanak a témában döntéseket – jegyezte meg Krakkó Ákos.
A fenntarthatósággal kapcsolatban általában a gazdaság káros hatásait szokták kiemelni. Ez fontos és jogos, ám a gazdasági folyamatok nagymértékben hatnak a társadalomra, ezért rendszerszemléletben kell gondolkodni: a gazdasági, a természeti, a humán és a társadalmi tőkevagyont egyaránt vizsgálni kell – erre már a szakkönyv szerkesztőjeként Csath Magdolna, az NKE közgazdász professzora hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a bizalom is vagyonelem, amely hozzájárul a fejlődéshez, hiánya a gazdaságra is negatív hatással van. Csath Magdolna szerint egy fenntartható stratégia készítéséhez a nemzeti vagyon pontos mérésére, leltárkészítésre van szükség, és annak belátására: nem lenne szabad olyan gazdasági döntéseket hozni, amelyek a többi vagyonelemre (ilyen lehet például akár az emberek egészségi állapota) negatív hatással lehet.
A könyv első fejezete a gazdaság szerkezetének változását vizsgálja és annak hatását a humán vagyonra, egyebek mellett a munkahelyek minőségére. Egy másik fejezet a környezeti fenntarthatóságról szól, de szó esik az EU fenntarthatósági szemléletéről, és arról is, mi kell ahhoz, hogy abból érdemi akciók következzenek.
Másképpen gondolkodni
E ponton három szerző is bekapcsolódott a beszélgetésbe. A humán- és társadalmi fenntarthatóságról szóló rész írója, Nagy Balázs, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrumának oktatója a holisztikus szemléletmód jegyében az ökológiai gazdálkodásba vont területek élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatását emelte ki, valamint a légszennyezettség és az egészség közvetlen kapcsolatát. Utóbbi komplexitását jelzi annak belátása, hogy a jövedelemegyenlőtlenségek, az anyagi depriváció a fűtési formákon keresztül kihat a légszennyezettségre, amely aztán a társadalom egészségi állapotára gyakorol hatást.
Az EU-nak nincs kimondott fenntarthatósági stratégiája, ehelyett általában tízéves időtávlatban határozzák meg gazdasági és társadalmi prosperitáshoz kapcsolódó célkitűzéseket. Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly ugyan egy öt évre szóló európai zöld megállapodást hozott tető alá, és ez ambiciózus terv, ám az nemigen látszik, miképpen vezet majd mindez érdemi gazdasági szerkezetátalakításhoz – vélekedett a kötet másik szerzője, Horváth Klaudia. Az NKE PhD hallgatója példaként a német és francia autóipart és légiközlekedést említette: néhány évre vagyunk csak a dízelbotránytól, mégsem történt érdemben semmi annak érdekében, hogy az érintett iparágakat bevonják a kibocsátás-kereskedelembe, holott rendkívül jelentős szennyezőkről van szó.
Taksás Balázs egyetemi docens a fenntarthatóság nemzetközi mutatóról és a hazai helyet elemzéséről szóló fejezetek szerzőjeként a mérhetőség és a mutatószámrendszerek összevetésének nehézségeiről, módjáról beszélt, bemutatva munkájának módszertanát. Mint kiemelte, három témakör minden, nemzetközileg használt mutatószámrendszerben megjelent: a természeti erőforrás bázis megléte, a felhasználásának hatékonysága, valamint a környezetnek az emberi életminőségre gyakorolt hatása. Ezek alapján végezte el kilenc ország – köztük hazánk – összehasonlító elemzését – ennek eredménye is megtalálható a könyvben.
Végezetül elhangzott: a környezetileg fenntartható berendezkedésű országok gazdaságilag is sikeresebbek, és rajtunk áll, hogy változtatunk-e. E könyv és minden hasonló erőfeszítés abban segít, hogy ezt felismerjük és elkezdjünk másképpen gondolkodni. És élni.
