Egy sor pejoratív fogalom kapcsolódik a pártokhoz, jóllehet e szerveződések nélkül a politikai élet elképzelhetetlen volna, hiszen e szervezetek csatornázzák be a választói érdekeket.
Az első, mai értelemben vett pártok a 19-20. század fordulóján jelentek meg. Ez volt a klasszikus tömegpártok időszaka: a tömeges tagságra a finanszírozáshoz szükséges tagdíjak okán is szükség volt. A 20. század közepére aztán a tömegpártok kora leáldozott. Mi volt ennek a kiváltó oka? Mi különbözteti meg a tömegpártokat az ez idő tájt létrejött néppártoktól? Miért volt fontos szerepe a német párttörvénynek? Mikortól és milyen feltételekkel kapnak állami támogatást a politikai tömörülések? Mikor jelennek meg először a házszabályokban azok az elvek, amelyek már tudomást vesznek a pártok parlamenti jelenlétéről? Mikortól és miképpen szabályozták a frakciókat?
Az adásban szó lesz még arról is, hogyan kezdett professzionalizálódni a politikusi tevékenység, és miképpen szabtak keretet a vonatkozó törvények a politizálás módjának, pártok alapításának.
Az állampártok kapcsán pedig arra keressük a választ, hogyan történhetett meg, hogy a társadalom egy részének képviselete helyett egy totalitárius rendszert fedtek le e tömörülések. Mi különböztette meg az állampártokat a valódi pártoktól? S mi volt a nomenklatúra? Kik és hogyan szolgálták ki az államhatalmat? És mi történt a pártvagyonnal a rendszerváltás után?
Minderről szakértőnket, Horváth Anett egyetemi adjunktust, az NKE tanárát kérdezi Horváth Attila, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője.
