Emberkereskedelem. Pontosabban: nő- és gyerekkereskedelem. A ’90-es évek óta a világ egyik legaggasztóbb jelensége, a világ harmadik legnagyobb, és leggyorsabb ütemben növekvő bűnöző „iparága”.
Emberek millióit tartják rabszolga körülmények között gyárakban, farmokon, otthonokban. Milyen típusai vannak az emberkereskedelemnek, milyen célból hurcolják el az áldozatokat? Hogyan döntik el az elkövetők, kik legyenek a célpontok? Hogyan működtetik a rabszolgakereskedő hálózatokat?
Jóllehet jogilag nem létező kategória a rabszolgaság, mégis létezik a fejlett világban is. Mely országok a legfertőzöttebbek e tekintetben? Kik és hogyan kerülnek a csicskáztatók hálójába?
És mi a helyzet a prostítúcióval? Hogyan kerülnek bele fiatal lányok e hálózatokba és mely országokba viszik őket? Mit jelent jogi szempontból a kizsákmányolás? Bűncselekmény-e a bordélyházak üzemeltetése és hogyan kapcsolódik az emberkereskedelemhez?
Hogyan lehet bizonyítani e bűncselekményeket, a kizsákmányolást – tekintettel a sok esetben kialakuló komplex érzelmi kötődésre, Stockholm-szindrómára? Hogyan támogathatja az állam a tanúkat, tanúvédelmet? Mennyire működik a nemzetközi kiadatási rendszer?
Milyen óvintézkedéseket érdemes tenni, hogy ne váljunk áldozattá? Hogyan lehetünk elővigyázatosak? A Ludovika Podcast mai adása erről szól.
