A Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) által közösen működtetett Nemzeti Biztonság Nemzetközi Térben Kutatócsoport Hindsight: Megoldások a nemzetbiztonsági szabályozásban címmel rendezett online műhelybeszélgetést 2026. február 25-én. A rendezvény célja a kutatócsoport által végzett konkrét forrásválogató kutatómunka kapcsán annak tudományos igényű megvitatása volt, hogy a magyarországi nemzetbiztonsági szabályozás elmúlt több mint három évtizedét meghatározó jogforrások áttekintése milyen felhasználási lehetőségeket biztosít a kortárs nemzetbiztonsági működés és annak fejlesztése terén, illetve, hogy egy ilyen forrásválogatás milyen szélesebb körű konstruktív kritikai visszatekintést tud megalapozni.
A rendezvény nyitó előadásában Farkas Ádám ezredes, tudományos főmunkatárs (KNBSZ–NKE–SZE) kiemelte a „hindsight” (utólagos tanulságlevonás) potenciális szerepét és fontosságát a változó nemzetbiztonsági környezethez való hatékony alkalmazkodásban. Felhívta arra a figyelmet, hogy a kutatás egyik célja ennek a szemléletmódnak a meghonosítása a hazai nemzetközi kutatásokban, hiszen a NATO és a meghatározónak tekinthető tagállamok is nagyban építenek erre a módszerre. Rámutatott, hogy a hindsight több mint kronológiai áttekintés, mivel az „utólagos bölcsesség és a szükségképpen szélesebb ismeretanyag révén egy magasabb szintű és komplexebb tapasztalatfeldolgozásra ad lehetőséget, ami olyan absztrakt tanulságok leszűrését eredményezheti, amelyek a jövőre mutató javaslatok és prognózisok tekintetében is hasznosítható”. Előadása során kitért arra, hogy a korábbi döntések és szabályozási megoldások szisztematikus értékelése révén nemcsak elkerülhetőek egyes elkövetett hibák, hanem egy ilyen nézőpont meghonosítása elősegítheti a korábbi intézkedések eredményességének és korlátainak konceptuális tisztázását, illetve az egyes szak-, illetve szabályozási területekről való rendszerszerű gondolkodást.
A következő előadásban Kelemen Roland tanszékvezető egyetemi docens (SZE) részletesen bemutatta a rendszerváltást követő magyar nemzetbiztonsági szabályozás forrásainak válogatását és a kapcsolódó kutatás főbb tapasztalatait, illetve felhasználási lehetőségeit. A kiterjedt joganyag kapcsán nemcsak a kutatás módszertana, hanem a munka során kirajzolódó konkrét eredmények is megvitatásra kerültek. Kiemelte, hogy a forrásfeltárás és rendszerezés nem pusztán történeti áttekintés, hiszen a szabályozási logikák és intézményi megoldások időbeli változásainak azonosítása segítséget nyújthat a jelenlegi keretek értékelésében és a jövőbeli módosítások tervezésében, ezzel potenciálisan támogatva a gyakorlati döntés-előkészítést. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az elvégzett válogató munka úgy is több ezer oldal terjedelemre rúg, hogy a kutató-válogató munka során döntés született arra nézve, hogy annak fókusza az angolszász típusú nemzetbiztonság felfogás helyett az 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) szerinti, tehát a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységéhez közvetlenül köthető „szűkebb” nemzetbiztonságfelfogáshoz igazodó forrásanyagra fog fókuszálni. Ezt azért is tartotta fontosnak, mert egyik oldalról az elvégzett munka így hasznosabb lehet az Nbtv. felülvizsgálata kapcsán, másik oldalról viszont a tágabb nemzetbiztonsági fogalomkör szabályozási anyagának rendszerezése még várat magára, mint tudományos kihívás.
Az esemény záró előadásában Giba Tamás százados (KNBSZ) kitért egy a szakterület kapcsán kiemelt jelentőségű nemzetközi „think tank”, a Geneva Centre for Security Sector Governance nemzetbiztonsági kontrollt érintő elemzésére, illetve annak a nemzeti szabályozás lehetséges fejlesztéséhez való kapcsolódásaira. A többek között norvég intézményi példákat áttekintő előadás rámutatott a nemzetbiztonsági kontroll fejlesztésének lehetséges irányaira, mint például az ellenőrző bizottságok által használható információk és eljárások jogi kereteinek felülvizsgálata, illetve az említett bizottságok tagjainak jogi és nemzetbiztonsági vonatkozású szaktudásának növelése. Az előadás által alapul vett elemzés kapcsán elhangzott, hogy azt tartalma és önértéke alapján is érdemes lehet a hazai szakmai diskurzusban használni, de emellett figyelmet érdemel az is, hogy a Geneva Centre for Security Sector Governance elemzései EU szinten is használt háttérforrások, így azok feldolgozása a témát érintő esetleges EU szintű fejlesztések, policy szintű változások viszonylatában is fontos kapaszkodót biztosíthatnak.
Az előadásokat a kérdések követték, amelyek kapcsán a hazai nemzetbiztonsági szabályrendszer fogalmi kereteinek állapota, az átfogó felülvizsgálat lehetőségei és előfeltételei, illetve az is felmerült, hogy milyen szakértői-kutatói intézményi keretekre építhető egy ciklikusan megismétlésre váró szabályozási és intézményi felülvizsgálat, hiszen az egyes előadásokban példaként citált államok és nemzetközi szervezetek mind rendelkeznek intézményesült háttérkutatási kapacitásokkal. A szakmai diskurzus végén Farkas Ádám ezredes (KNBSZ–NKE–SZE) zárta a workshopot az azon felmerült kérdések és megoldások összefoglalásával. Kiemelte, hogy meglátása szerint az elvégzett kutatások, illetve a rendezvényen elhangzottak megalapozhatják a Nemzeti Biztonság Nemzetközi Térben Kutatócsoport további kutatási tevékenységét, de ezen felül segíthetik egy nemzetbiztonsági tárgyú intézmény- és szabályozásfejlesztési koncepció kidolgozását is. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértői-kutatói háttérintézményi keretek megteremtését kiemelten fontosnak tartja, és bízik abban, hogy annak csíraállapotaként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetében zajló oktatás, illetve az egyes nemzetbiztonsági szolgálatoknál zajló – alkalmazott fókuszú – tudományos kutatás mellett a Nemzeti Biztonság Nemzetközi Térben Kutatócsoport is eredményes szereplőként tud megjelenni a következő években.
Nyitókép forrása: tankist276 / depositphotos.com
