Magyarország Nemzeti Atlaszát Kocsis Károly geográfus mutatta be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) április 15-én. A Ludovika Szabadegyetem idei félévének negyedik eseményén a nemzeti szimbólumnak is tekinthető, háromkötetes sorozatról tudhattak meg érdekes információkat az érdeklődők.
Gyurcsík Iván, az NKE rektori megbízottja bevezetőjében az előadóról egyebek mellett elmondta: Kocsis Károly 1960-ban született Szolnokon és földrajz-biológia szakon végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1984-ben. Szakmai pályafutása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetéhez kötődik. 1988-ban egyetemi doktori címet szerzett, 1999-ben a földrajztudományok kandidátusa, 2002-ben az MTA doktora, 2016-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 óta a Miskolci Egyetemen is oktat, 2010 óta a Földrajztudományi Intézet vezetője. Számtalan kitüntetéssel rendelkezik, amelyek közül a legjelentősebb a 2023-ban neki ítélt Széchenyi-díj.
Aranyérmes mű
A bevezetőben elhangzott az is, hogy Kocsis Károly szűkebb szakterülete a társadalomföldrajzon belül a népesség etnikai, vallási és politikai földrajza. Az elmúlt évtizedekben a Kárpát-Balkán térségben létrehozta az etnikai földrajzot, és feltárta a teljes Kárpát-medence etnikai térszerkezetét. Jelentős publikációkat írt a határon túli magyar kisebbségekről és kiemelt hangsúlyt helyezett a cigány kisebbség etnikai kutatására. Az elmúlt másfél évtizedben indította el a Magyarország Nemzeti Atlasza elnevezésű programot, amely hazánk Kárpát-medencei természeti, társadalmi és gazdasági arculatát analóg és digitális formában mutatja be magyar és angol nyelven. A sorozat Természeti környezet című kötete 2018-ban, a Társadalom című mű 2021-ben, az Állam és Nemzet című rész pedig 2024-ben jelent meg. Az első kötet 2019-ben egy tokiói szakmai konferencián atlasz kategóriában világelső lett, amely a geográfus, kartográfus szakma olimpiai aranyérmének felel meg.
Szimbólum, identitás
„Térképek gyűjteményét nevezzük atlasznak” – fogalmazott előadásának kezdetén Kocsis Károly, aki emlékeztetett: nemzeti atlaszok 1899 óta léteznek, az első az orosz cári birodalomhoz köthetők. A geográfus nemzeti szimbólumoknak, identitásképző dokumentumoknak nevezte ezeket a köteteket. Kifejtette, hogy minden nemzeti atlasz enciklopédikus igénnyel, sorrendbe rendezve, méretarányos térképek segítségével mutatja be az adott országot. Úgy fogalmazott: hasonlóan a zászlóhoz, a címerhez és a himnuszhoz, minden magára valamit adó országnak van saját nemzeti atlasza. Hozzátette: a világ több mint 200 állama közül vannak olyanok, amelyek több ilyen dokumentummal is rendelkeznek.
„Egy nemzeti atlasz az identitás szempontjából fontos, be kell mutatnia az adott államot, vagy nemzetet, szolgálnia kell az államigazgatást, a tudományos kutatást, valamint a közép- és felsőoktatást” – fejtette ki Kocsis Károly, hangsúlyozva: az átlagemberek érdeklődését is fel kell kelteniük. A kutatóprofesszor felidézte, hogy a természettel, a társadalommal és a gazdasággal foglalkozó, az Osztrák-Magyar Monarchiára vonatkozó tematikus atlaszok már az 1880-as években megjelentek, majd az 1920-as béketárgyalásokra utazó delegáció számára gazdasági térképek készültek. Kitért a két világháború között, 1926-ban revíziós céllal, Teleki Pál által létrehozott Államtudományi Intézetre is, amely Közép-Európa természeti, társadalmi és gazdasági atlaszát adta ki magyar és angol nyelven. Hozzátette: a kádári Magyarországon Radó Sándor szerkesztésében jelent meg először Magyarország Nemzeti Atlasza 1967-ben.
Akadémiák
Kocsis Károly kiemelte: a szocialista korszakban nemzeti atlaszok kivitelezését az adott országok akadémiái koordinálták, így adta ki az MTA-hoz tartozó Földrajztudományi Kutatóintézet Pécsi Márton vezette szerkesztőbizottsága Magyarország Nemzeti Atlaszát magyar és angol nyelven 1989-ben. A munkába akkor már az előadó is bekapcsolódott.
A geográfus megemlített még néhány jelentős atlaszt, egyebek mellett az 1999-ben Papp-Váry Árpád által szerkesztett Magyarország atlasza című térképgyűjteményt, valamint az ukrán tudományos akadémiával közösen készített, Ukrajna térképeken és a Dél-Európa térképeken című, angol nyelvű köteteket.
Magyarország Nemzeti Atlaszának szerkesztőbizottságából Kocsis Károly kiemelte mások mellett Nemerkényi Zsombort, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar Földrajz és Természettudomány Tanszékének vezetőjét. Az előadó emlékeztetett: a 2018-ban kiadott, Természeti környezet című kötet olyan nemzetközi sikert ért el, hogy 2024-ben az átdolgozott, javított kiadása is megjelent. Kiemelte: a szerkesztőbizottság fontosnak tartotta, hogy a mű digitális formában is megjelenjen, mert a tapasztalatok szerint a 40 év alatti érdeklődők szívesebben használják ezt, mint a nyomtatott formát. Az előadó részletezte: a Kárpát-medence több mint 39 ezer települését, illetve a teljes Kárpátok és a Pannon-medence területét is feltérképező atlaszt készítettek. A kötet felépítéséről elmondta, hogy a magyar nyelvű változatban csak magyar nyelvű földrajzi nevek szerepelnek, a határon túli, korábban Magyarországhoz tartozó földrajzi nevek pedig magyarul és angolul jelennek meg benne. Hozzátette: ha a magyar kisebbség eléri a 10 százalékot az adott településen, akkor annak magyar neve is helyet kapott az atlaszban.
Tehetségföldrajz
Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című részét 2021-ben adták ki, amelynek részleteiről a geográfus elmondta: tartalmazza egyebek mellett a népesedési múlt, a népességszám és a népsűrűségre vonatkozó adatokat. Mindezeken felül információkat oszt meg mások mellett a természetes népmozgalommal, a vándorlással, a népesség összetételével, nembéli és életkori eloszlásával kapcsolatban, de megtalálhatók benne az etnikumi, nyelvi, vallási, iskolázottsági adatok és még a lakásviszonyok is.
A 2024-ben megjelent, Állam és nemzet című kötetről Kocsis Károly kifejtette: 1945-ig mutatja be hazánk földjét, kitér a Kárpát-medence honfoglalás előtti viszonyaira és napjainkig megjeleníti a Magyar Állam történeti közigazgatás-földrajzát. A kötet szót ejt a diaszpóra viszonyairól is, de találhatók benne információk a hagyományos magyar népi kultúra történeti-térbeli tagolódásáról, a magyar nyelvjárásokról, a társadalmi-politikai aktivitásról és a választási földrajzról is – tette hozzá. Fontosnak nevezte a civil társadalom bemutatását, a nemzetközi, diplomáciai és külgazdasági kapcsolatokat bemutató részt, valamint a „magyar tehetségföldrajzi” adatokat.
Nyitókép: depositphotos.com
A Ludovika Szabadegyetem felvétele az alábbi linken elérhető (videó: Halápi Katinka):
