A Nyugat-Balkán biztonságpolitikájáról tartott előadást Bencze József ny. r. altábornagy, korábbi nagykövet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) október 15-én. A Ludovika Szabadegyetem idei harmadik rendezvényén szó esett egyebek mellett a térség országainak belső viszonyairól és az Európai Unióhoz való csatlakozásuk fontosságáról is.
A Ludovika Szabadegyetem eseményén Fekete Csaba r. dandártábornok, a NKE Rendészettudományi Kar Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézetének vezetője az előadóról elmondta: országos rendőrfőkapitányi tisztsége után diplomáciai pályára lépett, majd a Nyugat-Balkánon Macedóniában és Koszovóban, valamint a Fülöp-szigeteken volt nagykövet.
Előzmények
„A Balkán egy puskaporos hordó” – jelentette ki Bencze József, aki egyebek mellett a térség biztonságpolitikájával és közbiztonságával is foglalkozik. Az altábornagy előadásában a történelmi előzmények között beszélt az első és a második rigómezei csatáról, Josip Broz Tito és Slobodan Milošević jugoszláv államfői tevékenységéről és a délszláv háborúról is.
„A biztonságpolitika az össztársadalmi biztonság megteremtése, és egy népnek a saját érdekei elleni erőszak megakadályozása a legfontosabb, amelyben fontos szerepe van a bel-, a kül- és a védelempolitikának is” – hangsúlyozta Bencze József. A korábbi nagykövet a térség helyzetének bonyolultságáról ironikusan úgy fogalmazott: mivel az nem pártfüggő, a szervezett bűnözés megteremtése volt a legsikeresebb együttműködés az ottani országokban. Mindezek mellett kitért az albániai és a bosznia-hercegovinai terrorcselekményekre, hozzátéve, hogy Montenegróban a NATO tagság miatt alakult ki terrorfenyegetettség.
Globális fenyegetettség
Bencze József a regionális ellentétek okai között említette egyebek mellett a fegyveres konfliktus lehetőségét, mert a Nyugat-Balkánon élő családok tagjai az utóbbi évtizedekben számtalan fegyvert halmoztak fel, az elavult, környezetszennyező erőműveket, illetve a korrupciót.
„Vallási és területi konfliktusok is jelen vannak a térségben” – emlékeztetett az altábornagy, utalva arra, hogy az ortodox szerb egyház vagyona Macedónia területén található. A korábbi nagykövet ide sorolta az ország névhasználatát is, amely ellen Görögország tiltakozott az annak északi részén található Makedónia miatt. Bencze József beszélt ugyanakkor a Nyugat-Balkán globális fenyegetettségéről is, amit a migráció, a kiberbűnözés és az aszimmetrikus gazdasági fejlődés csak tovább erősít.
„Albánia évek óta erőn felül költ védelempolitikára, a haderőfejlesztésre a GDP két százalékát fordítja és a békemissziókban is jelentős létszámmal vesz részt” – részletezte a korábbi nagykövet, aki kitért a bosznia-hercegovinai gyenge államigazgatásra, amelynek okát a többi között abban látja, hogy az országban három népcsoport, a szerbek, a horvátok és a bosnyákok érdekeit próbálják összeegyeztetni. Hozzátette: Észak-Macedóniában található a térség legnagyobb amerikai nagykövetsége, Montenegróban viszont az orosz és a kínai tőke befolyása érvényesül.
„A Nyugat-Balkán integrációjával kapcsolatban rendkívül fontos kiemelni, hogy 15 éve vár a tagságra” – emlékeztetett Bencze József. Véleménye szerint ettől a folyamat hiteltelenné vált, és más nagyhatalmak igyekeztek befolyást nyerni a térség országai felett. Előrelépésként értékelte azonban azt, hogy a magyar soros uniós elnökség idején, épp október 15-én kezdték meg Albániával – amely már 2014 óta tagjelölt – a csatlakozási tárgyalásokat.
Mások martaléka
Bosznia-Hercegovináról – amellyel szintén csak idén indultak meg a csatlakozási tárgyalások – az altábornagy kifejtette: az ország 2016-ban nyújtotta be a tagsági kérelemét. Mindezekkel szemben az orosz–ukrán háború hatására Moldova és Ukrajna már ebben az évben tagjelölt lett – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy Észak-Macedóniával 2022 óta folynak a csatlakozási tárgyalások, amelyeket a macedón-bolgár vita lassít, Montenegróval viszont a politikai zűrzavar miatt torpantak meg a 2012 óta tartó egyeztetések. Bencze József – aki szólt a KFOR térségben betöltött szerepéről – felidézte azt is, hogy Szerbia és Koszovó csatlakozása a köztük fennálló párbeszéd eredményességétől függ, amit ugyan tavaly újraindítottak, de előrelépés azóta sem tapasztalható.
„A legfontosabb, hogy fel kell gyorsítani az integrációt, mert egyébként mások martaléka lesz ez a térség és meg kell egyezni a szerb-koszovói párbeszédben, ami nem lesz könnyű” – összegezte a korábbi nagykövet. Rámutatott: a Nyugat-Balkán valóban egy puskaporos hordó, és ha az Európai Unió nem igyekszik ebben előre lépni, akkor az is marad.
Az előadás itt tekinthető meg (Videó: Kristóf-Szabó Lilla):
