„Az amerikai elnökválasztás a földkerekség legnagyobb showja, ami ugyanakkor egy 250 éves, töretlen demokratikus hagyományt testesít meg” – emelte ki Az amerikai választási rendszer – magyar szemmel című előadásában Glant Tibor a Ludovika Szabadegyetemen, április 4-én.
Az amerikai választási rendszert mutatta be az érdeklődőknek a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Észak-amerikai Tanszékének egyetemi docense, korábbi tanszékvezetője. Szabadegyetemi előadását az alkotmányos keretek ismertetésével kezdte. Az amerikai alkotmány, a történelem legrégebben hatályban lévő alkotmánya már a XVIII. században szabályozta a három hatalmi ág, a törvényhozó kongresszus, a végrehajtó elnök és az igazságszolgáltató bírók szerepét.
Alkotmányos keretek
Az amerikai alkotmány szerint az elnök és a kongresszus tagjai fix időre választandók, fizetésük pedig nyilvános adat – ez az akkori Európából szemlélve nagyon különleges tény volt. A választási rendszer kialakítása tagállami hatáskör. A választás előzetes regisztrációhoz kötött, azaz állampolgári kötelezettség, amely az amerikaiak szerint előmozdítja a részvételi demokráciát. Rendszerint a jogosultak 52–60 százaléka regisztrál az elnökválasztásra, a köztes választásokon e szám alacsonyabb. A képviselőház tagjait két, az elnököt négy, a szenátus tagjait rendszeres rotációban hat évre választják meg. Az elnököt végül egy elnökválasztó kollégium, az elektorok tanácsa indirekten választja meg. Az elnöki eskü szövege szintén megtalálható az alkotmányban.
Mennyire van kőbe vésve?
Az amerikai alkotmányt huszonhét alkalommal módosították, az új rendelkezések fele a választási rendszerhez kötődik. A módosítások egyfelől a választójog folyamatos kiterjesztését (a faji, illetve a nemi korlátok eltörlését vagy az életkor csökkentését), illetve olyan kompromisszumok kialakítását szolgálták, amelyet egy-egy válság okozott, ilyen például a 12. kiegészítés, amely szerint az elnök és alelnök együtt indulnak (korábban a vesztes lett automatikusan az alelnök) vagy a 22. kiegészítés, amely az elnök idejét két ciklusban, azaz egy nap híján 10 évben maximálja. A rendszer maga azonban egy 250 éves töretlen demokratikus hagyományt tükröz – tette hozzá az előadó, azaz azért működik, mert az amerikaiak működtetni akarják, ha pedig „besül”, akkor megnézik, hogyan lehet megjavítani.
Gyakorlatilag kétpártrendszer van: ugyan több párt is létezik, de végül mindig republikánus (elsőként Abraham Lincoln) vagy demokrata (elsőként Andrew Jackson) elnököt választanak. A választás előtti, a meggyőzést szolgáló politikai kampányok az 1830-as években kezdődtek. Ennél későbbi találmány az előválasztási szezon, amely alkotmányosan bár nem kötelező, mégis a szemünk előtt zajlik most is.
A XX. században jelentek meg a tévéviták, végül pedig szükségessé vált a kampányfinanszírozást (a meg nem választott érdekkörök nyomását, azaz a lobbit) is szabályozni.
A választási matek
Az elnök megválasztásához 270 elektori szavazatot kell megszerezni az elektori tanácsban, amely összesen 538 tagból áll. A tanácsba a választáson nyertes párt által megnevezett elektorok kerülnek be, akik a hagyományok szerint saját elnökjelöltjükre szavaznak. Az elnökválasztást rendszerint 6–10 állam voksa dönti el, ezek az úgynevezett csatatérállamok.
Szintén régi választási hagyomány, hogy a választáson vesztes párt szereti kritizálni a szerinte elavult és antidemokratikus elektori rendszert, míg a győztes rendszerint komoly és megőrzendő hagyománynak nevezi.
Az elnökválasztás hét lépcsőfoka
Az elnökválasztás az elnökjelöltek a posztra történő bejelentkezésével (1) kezdődik. Ezt követi az előválasztás és a pártok kaukuszainak időszaka (2). Jellemzően e folyamat az adott párton belül zajlik. Bár lehet ténylegesen nyitott előválasztást szervezni, de ezek jellemzően inkább zártak.
Ennek lényege, hogy a választó előre megmondhatja a regisztrációkor, végül melyik pártra szavaz. Ha nem nyilatkozik erről, akkor nem vehet részt a zárt előválasztáson. Az ilyen eseményeken kiválasztott pártdelegáltak modellezik az elektori rendszert, ők választják ki ugyanis a párt elnökét, az alelnököt, illetve az adott párt programját a nyári elnökjelölő nagygyűléseken (3). Ezt követően kezdődik meg a valódi, egymás elleni kampány (4).
A választás napja mindig a november első hétfőjét követő kedd (5), a hagyomány szerint ugyanis a hónap első napja alkalmas az előző hónap pénzügyi mérlegének megvonására. A voksolás alapvetően személyes, de kérhető levélszavazás is. A legutóbb a koronavírus-járvány miatt sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Ráadásul a bonyolult, számtalan opciót, akár a megyei vagy helyi tisztviselőket, illetve a népszavazási kérdéseket is tartalmazó szavazólapot egyre többen szívesebben tanulmányozzák át otthon.
A választás után, december elején választanak elnököt az elektorok (6). Január elsején a kongresszus hitelesíti a választást, majd január 20-án beiktatják az elnököt (7), akinek ciklusa pontosan déli 12 órakor kezdődik. A november első hétfőjét követő kedd és január 20-a között tart az úgynevezett bénakacsa-időszak, akkor nevezik így az elnököt, ha az utódját már megválasztották.
„Csalás történt!”
A vesztes joga, hogy a választás után csalást kiáltson – ugyanakkor az eltérő tagállami szabályok minél hatékonyabb kihasználása nem számít csalásnak. Jellemző az úgynevezett gerrymandering, a szürreális alakú választókerületek kialakítása. A valódi csalásokat alaposan dokumentálják. Vitatott és szabályozatlan pontja jelenleg a választásnak a választópolgárok azonosításának kérdése. Az előadó elmondta, a vele azonos nevű, de amerikai állampolgár édesapja nevében az ő bármilyen hivatalos papírjával, akár egy nevére szóló villanyszámlával is elmehetne Illinois államban szavazni. Egyes államokban ráadásul ez sem kell, elég egy nevet és lakcímet bemondani, és az ember máris szavazhat. Alapvetően ez egy bizalmi kérdés, az amerikaiak abban hisznek, hogy a választási rendszerük így is jól működik.
Mi lesz idén?
Bár még a pártok elnökjelölő nagygyűlései előtt állunk, egészen bizonyos a Biden–Trump visszavágó. Jelenleg Texas és még 5–6 csatatér állam voksai dönthetik el, hogy marad vagy megy a jelenlegi elnök. A dédpapák harca miatt egyre több amerikai érzi úgy, hogy a mostani politikusgeneráció egyszer már rossz irányba vezette az országot, azaz az elnökválasztásnál is nagyobb változásokra, drasztikus fiatalításra lenne szükség.
Nézze meg videón is az előadást!
Videó: Pálfalvi Zoltán
Nyitókép forrása: atlanticcouncil.org
