A közösségi oldalak negatív hatásairól tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Bányász Péter február 20-án. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Tanszékének egyetemi docense egyebek mellett beszélt a befolyásolási technikákról és a kiberbűnözésről is.
Az internet elindulásának kezdeteit Szádeczky Tamás, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének egyetemi docense idézte fel. Emlékeztetett: 1993 óta lehet „böngészni a weben”, az NKE jogelőd intézményének pedig 1998-ban készítették el a honlapját. Hangsúlyozta: néhány évig az információáramlás csak egyirányú volt, 2004-től azonban már a tartalomfogyasztók is tartalomgyártókká válhatnak. Úgy fogalmazott: ma már sokkal több információ áramlik felénk a különböző felhasználóktól, mint amennyi a hivatalos szolgáltatóktól, vagyis bárki lehet tartalomgyártó, ez pedig egyre több veszélyt jelent. Az előadóról elmondta: Bányász Péter politológusként végzett, majd a doktoriját az információs műveletekről írta a katonai műszaki doktori iskolában, jelenleg pedig számtalan állami és piaci kutatásban vesz részt.
Struccpolitika
„A diktatúrák nem igazán szeretik, amikor valaki a felsővezetővel viccelődik, mivel az a rendszer legitimációját kérdőjelezi meg” – mutatott rá Bányász Péter, hangsúlyozva: a demokratikus államokban nem kell félni attól, hogy valaki véleményt nyilvánítson, ami a közösségi oldalakon is megmutatkozik. Kifejtette ugyanakkor: mivel manapság a legtöbben rendelkeznek IP-címmel, a technológiai cégek sokkal könnyebben gyűjthetnek adatokat a magánszemélyekről, ezáltal a magánszféra és az anonimitás sérülhet. Kitért azokra az eszközökre, amelyek képesek az agyunk működését befolyásolni. Veszélyesnek nevezte, hogy egy „biztonsági mentéssel” egyesek örökké szeretnének élni, véleménye szerint azonban ez néhány évtized múlva elérhetővé válik, csak megfelelő mennyiségű pénz kell majd hozzá.
Magánszféra és hitelesség
Az internetes nyelv változásaira is kitérve az egyetemi docens a mosolygós emotikon használatával szemléltette, hogy napjainkban a Z-generáció tagjai számára már az agresszív kommunikációt, vagyis épp az ellenkezőjét jelenti, mint korábban. Kitért arra, hogyan hatnak a személyiségjegyek az információtudatosságra a közösségi oldalak használata során. Beszélt arról is, a technológiai cégek milyen módokon igyekeznek elhitetni az emberekkel azt, hogy nincs szükségük magánszférára.
„Nyilvánvaló, hogy ha mindent tudnak rólunk, nem igazán tudnak bennünket zsarolni, vagy olyan módon befolyásolni, amit szégyellnénk és kihasználhatnának” – fogalmazott. Balogh Csilla ügyvédet idézve kijelentette: „Napjainkban már nem a fizikai önmagunk, hanem azon adatok alapján ítélnek meg minket, amelyek fellelhetőek rólunk. Így, a társadalom jelentős százalékáról a tudta és aktív hozzájárulása nélkül hiteles képet készíthet bármelyik médium.” Példaként a telefonnal készített képeket és azt a két amerikai katona által Afganisztánban készített szelfit említette, amelynek metaadatai alapján a tálibok két honvédségi helikoptert is kilőttek 2008-ban. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden hangrögzítésre alkalmas eszköz „hallgatózik” az életünkben, az így megszerzett információkat pedig a cégek elmondása alapján szolgáltatásbővítésre és marketingre használják. Emlékeztetett: a felhasználók az általuk alkalmazott keresőszavak alapján kapnak hasznos, vagy befolyásoló hirdetéseket, amelyek akár a technikai eszközök mellett folytatott beszélgetések után is megjelenhetnek a közösségi felületeken. Kizárta azonban annak a valószínűségét, hogy a nap huszonnégy órájában mindenkit lehallgatnának.
Megoldás: a kritikus gondolkodás
A Facebook választási kampányokban alkalmazott befolyásoló szerepéről Bányász Péter kifejtette: az emberek tudtán kívül is befolyásolhatja a kommunikációt és azt, hogyan döntsenek. Beszélt arról a lélektani műveletnek nevezett, az ókor óta használatos technikára, amelyben képekkel, vagy akár színekkel igyekeznek befolyásolni, elrettenteni az embereket. Kitért az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, amelyeket károkozásra, félretájékoztásra és agyagi haszonszerzésre is felhasználnak. Az egyetemi docens beszélt az internetes és telefonos csalásokról is. Elmondta: a kiberbűnözők hirdetések, kódok és e-mailek felhasználásával igyekeznek megszerezni a felhasználók adatait és pénzét. A mesterséges intelligencia és a ChatGPT előnyei mellett szólt azok árnyoldalairól is, amit a kiberbűnözők szintén felhasználnak.
Előadása végén Bányász Péter rámutatott: kritikus gondolkodással jelentősen csökkenthetjük a közösségi médiumok befolyásoló hatásait.
Az előadás itt tekinthető meg: (Videó: Halápi Katinka)
Nyitókép: Currier and Ives: The Progress of the Century, forrás: The Metropolitan Museum of Art / Google Arts & Culture
