Milyen mértékben korlátozzák a törvényhozás mozgásterét az alkotmánybíróságok döntései? A témát 30 éves távlatban kvantitatív módszerrel vizsgáló, 20 országot érintő tudományos kutatás elindulását jelentették be Pócza Kálmán és Dobos Gábor kutatók az egyetem Ludovika Főépületében január 22-én.
Az induló JUDICON-EU projektet ismertetve Pócza Kálmán, az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének intézetvezető-helyettese kiemelte: a kutatás nemzetközi szinten is újdonság, hiszen eddig sem a politikatudományi, sem a jogtudományi szakirodalomban nem vizsgálták szisztematikusan és kvantitatív módszerrel azt, hogy az alkotmánybíróságok milyen mértékben korlátozzák a törvényhozók döntéseit.
Hogy a kérdésre válaszolni tudjanak, a JUDICON-EU projekt vezetője munkatársaival közösen egy új módszertant dolgozott ki, amit a projekthez Európa különböző egyetemeiről csatlakozó kutatók saját országuk alkotmánybíróságának döntéseire alkalmaznak az 1990 és 2020 közötti időszak vonatkozásában. Ezzel nagyon átfogó adatbázist hoznak létre a következő 3 évben. Terveik szerint a létrehozott adatbázisra építve számos angol nyelvű publikációt jelentetnek meg, a projekt végén pedig az összes érintett ország alkotmánybíráskodási gyakorlatáról országtanulmány készül, amelyet kézikönyv formájában adnak majd közre egy neves nemzetközi kiadónál. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tévő adatbázis akár újszerű társadalomtudományi kutatásokat is indíthat ezen a tudományterületen.
AB: sokszínű gyakorlat, árnyalt skála
Pócza Kálmán kitért arra is, miért van szükség új módszertanra. Véleményük szerint ugyanis az európai alkotmánybíróságok döntései jóval sokszínűbbek annál, hogy alkotmányellenesnek tartanak vagy sem egy-egy jogszabályt.
A projektindító találkozón Dobos Gábor, az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet kutatója röviden azt is bemutatta, hogyan teszik mérhetővé a bírói döntések erejét. Az új módszertan – amely az MTA TK Politikatudományi Intézetében 2015–2017 között megvalósult pilot projektre épül – a bináris megközelítést egy jóval árnyaltabb skálával helyettesíti. A skála létrehozása során a kutatók az alkotmánybírósági határozatokon belül az azokban található egyes döntésekre fókuszálnak. A kutatók a rendelkezés, a teljesség, az időbeli hatály és az előírás megfelelő kombinációja alapján gyenge, átlagos és erős alkotmánybírósági döntéseket különböztetnek meg, numerikus értékeket rendelve az egyes döntésekhez. Dobos Gábor itt sporthasonlattal élt: a kutatás módszertana olyan, mintha azt vizsgálnák, milyen erejű ütést visz be egy bokszoló a ringben. Az értékelő módszertant a magyar alkotmánybírósági gyakorlatra építve, de az európai kutatók észrevételeivel kiegészítve hozták létre.
Mindegy, ki van a ringben?
A projektbemutatót jelenlétével megtisztelő korábbi alkotmánybíró, Stumpf István kérdésére válaszolva Pócza Kálmán elmondta: jóllehet kvantitatív kutatásról van szó, alkotmánybírákkal mélyinterjúkat is készítenek majd. Az egykori kancelláriaminiszter felvetette a vizsgált országok alkotmánybíráskodási hatáskörében lévő különbségeket is. Ezeket a kutatás során figyelembe veszik – miközben az elemzést olyan pikáns korlátok is nehezítik, mint a francia szabályozás: ott akár börtönbüntetéssel is sújtható az a kutató, aki bírák döntéseiről historikus, adatalapú elemzéseket készít.
