A közösségimédia-használat és biztonság című új kötetének szervezett könyvbemutatót a Ludovika Egyetemi Kiadó április 29-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. A megjelenteket elsőként Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese, az egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének intézetvezetője köszöntötte.
400 új kép másodpercenként
Az eseményen a könyvet Kovács László rektorhelyettes moderálásával a szerkesztők, azaz Veszelszki Ágnes, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) dékánja, a kar Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének (DMKT) tanszékvezető egyetemi docense; Kovács Gábor István, a NITK tudományos dékánhelyettese, a DMKT egyetemi docense; valamint Bányász Péter, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági és e-Közigazgatási Tanszék egyetemi docense mutatták be. A beszélgetés során Veszelszki Ágnes elsőként a vizuális tartalomfogyasztás drasztikus átalakulásáról szólt. Kiemelte, hogy naponta mintegy 34 millió, azaz másodpercenként 400 képet generálunk mesterséges intelligencia (MI) segítségével, így a közösségi médiában megjelenő képek több mint 70 százaléka már mesterségesen létrehozott tartalom. A 2022 óta generált 15 milliárd kép mennyisége az elmúlt 150 év teljes fotótermésével vetekszik. A kutatás egyik tanulsága az volt, hogy a válaszadók az idősebb személyeket ábrázoló képeket könnyebben azonosították mesterségesnek, ami arra vezethető vissza, hogy az MI-modellek tanításához használt adatbázisokban az idősebb korosztály aránya alacsonyabb. Ugyanakkor a dékán figyelmeztetett az „uncanny valley”, azaz a kísérteties völgy jelenségére is: minél élethűbb egy AI-avatar, annál nagyobb ellenállást válthat ki az emberből, ami fontos szempont a jövőbeli fejlesztések és a médiaértés-oktatás terén.
Mit jelent az önhatékonyság?
Kovács Gábor István a felhasználói óvatosság pszichológiai hátterét elemezte. A dékánhelyettes a hetvenes évekből származó, a védelem motivációjával foglalkozó elméletre támaszkodva elmondta, hogy a kiberbiztonság terén a legfőbb motivációs tényező az önhatékonyság, azaz annak a hite, hogy az egyén képes hatékonyan védekezni. Az eredmények igazolták például, hogy azok a személyek, akik korábban már részesültek kiberbiztonsági képzésben, sokkal inkább bíznak a saját kompetenciájukban. A módszertan kapcsán a Kovács Gábor István hangsúlyozta, hogy a kvantitatív elemzés során a számszerű valóság feltárása nemcsak rendet tesz az eltérő vélemények között, hanem örömteli intellektuális folyamat is, amely megbízható alapot ad a további következtetések levonásához.
Borús vagy derűs a kép?
Bányász Péter a digitális oktatás dilemmáit járta körül, rámutatva a közel két évtizede zajló kibertudatossági képzések ellentmondásaira. A docens szerint a legnagyobb kihívás a megfelelő üzenet megtalálása: ha a kockázatot nem emelik ki, a felhasználók nem érzik a sajátjuknak a problémát, ha viszont túlhangsúlyozzák, az szükségtelen szorongáshoz vezet. A docens külön kitért a felkészültségi szorongás paradoxonára, amely hasonlít a hipochondriához: minél több védelmi megoldást használ az egyén, az eredmények szerint annál inkább szorong, mert folyamatosan újabb és újabb kockázatokat keres. Kovács Gábor István szerint a jövőbeni képzéseknek nem az ijesztgetésre, hanem az „online higiénia” elsajátítására és a felhasználók képességeinek megerősítésére kell épülniük. A beszélgetés során elhangzott az is, hogy a social engineering, vagyis a becsapás művészetén alapuló csalások jelentik a legnagyobb veszélyt, melyeket sokan még mindig nem vesznek elég komolyan, holott ennek révén a kiberbiztonság nem csupán technikai, hanem társadalomtudományi kérdés is.
Védettek-e eléggé az NKE-s diákok?
A kutatási eredmények kapcsán a rektorhelyettes kérdésére a szerkesztők kitértek arra is, hogy a vizsgált NKE-s hallgatói körben és a szélesebb mintában milyen különbségek mutatkoztak. Kiderült például, hogy a női kitöltők hatékonyabban azonosították a hamis képeket, de a fiatalok, valamint a fővárosi lakosok is jól teljesítettek. Ezzel szemben Bányász Péter aggasztóbbnak látta a hivatásos állomány helyzetét, ahol a normakövetés és a feladatok gyors teljesítésére való törekvés a kiberbiztonság rovására mehet például az adathalász levelek esetében. Kovács Gábor István hozzátette, hogy bár nehéz pontosan megítélni a biztonság mértékét egy összehasonlító felmérés hiányában, az egyetemi jogviszony és a közeg ereje láthatóan segíti a hallgatókat a jobb detektálási képességek kialakításában.
A beszélgetésen szintén elhangzott, hogy a kiberbiztonság területén elengedhetetlen a tudományterületek közötti együttműködés, például a megváltozott képességűek vagy az álhírekre fogékonyabb rétegek vizsgálata során. Az új kötet, amely nem csupán elemzi a 200 fős kérdőíves felmérést, hanem jövőbe mutató irányvonalakat is kijelöl a téma kutatóinak, fontos eszköze lehet mindazoknak is, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat az online biztonság terén. Akár magunkra is ismerhetünk néhol – tette hozzá a rektorhelyettes.
Az új kötet elektronikus formában ingyenesen elérhető a Ludovika Open Access és a Közszolgálati Tudásportál felületein.
Nyitókép forrása: a kötet borítója
