„Az amerikai életforma – Az ideális állam kritikája” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót a Ludovika Egyetemi Kiadó március 7-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
A megjelenteket elsőként Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának igazgatója köszöntötte. A folytatásban a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének (BCE PT) egyetemi docense, Hoppál Bulcsú Kál által moderált kerekasztal-beszélgetésen Jeffrey Wilson, a The Catholic University of America kutató docense, Mezei Balázs Mihály, a BCE PT kutatóprofesszora, valamint Magyarics Tamás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense vettek részt. Mezei Balázs röviden bemutatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem három évvel ezelőtt megkezdett projektjét, amelynek keretében Molnár Tamás nagyrészt angolul, de franciául és – élete végén – magyarul megírt életművét fogják a szerkesztők a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában magyarázó jegyzetekkel kiegészítve megjelentetni. Az első könyv, Az értelmiség bukása Molnár Tamás talán legfontosabb munkája, míg e mostani kötet, a sorozat második darabja, Molnár Tamás gondolkodásának központi elemeit tartalmazza. Az amerikai életforma először franciául készült el, de nemzetközi szinten is először jelenik meg kiadásban a kézirat. Az ideális állam kritikája viszont eredetileg is magyarul íródott. Mezei Balázs azt is elmondta, a sorozat következő része néhány hónap múlva lesz elérhető, s Molnár Tamás utópiáról szóló gondolatait tartalmazza majd. Hozzátette: az USA-ban is nemrégiben kezdte meg egy kiadó a szerző angolul írt munkáinak újrakiadását.
Mi az utópia?
Hoppál Bulcsú első kérdése arra vonatkozott, voltaképpen mi is az utópia. Magyarics Tamás – aki hozzátette, ő nem filozófus, hanem történész –, elsőként az amerikai puritánokról beszélt, akiknek utópiája szerint az élet ideális modelljét az Úr már megalkotta, azt csak követni kell. Egyes amerikai gondolkodók szerint az amerikai egy kivételes, kiválasztott nép, hiszen ab ovo szabadságot kapott: éppen ezért erkölcsileg magasabban áll, mint a dekadens Európa. Jeffrey Wilson szerint az Ember városa és az Isten városa az Utolsó Ítéletig összevegyül, azonban néhány keresztény utópia azt vallja, Isten városa már itt, a földön is megvalósítható. Más mozgalmak azonban nem becsülik le az eredendő bűn erejét, például az amerikai fékek és ellensúlyok rendszere is épp amiatt alakult ki, mert az alapító atyák vallották, ha rosszak is lehetünk, akkor azok leszünk. A professzor szerint lényeges lenne David Hume empirizmusát alkalmazni, akinél a gyakorlat fontosabb, mint az elmélet. Ugyanis így nem tehetnénk meg, hogy az adatokat tetszetős elméletünkhöz hajlítjuk. Ma ugyanis ugyanazon tényekből válhat teljesen eltérő narratívájú jobb- és baloldali eszme. Hozzátette: a jelen helyzetben amerikaiként nem szeretne európaiak számára politikai véleményt mondani.
Mi az identitás?
A könyvbemutatón Magyarics Tamás arról is beszélt: az amerikai identitás lényege, hogy a földrészre bevándorlók kétszer születnek meg, egyszer otthon, másodjára pedig Amerikában amerikaiként. Természetesen az Európából beszivárgó elméletek képesek megmérgezni ezt az identitást (mint például a frankfurti iskola), ám eközben az amerikai identitás is visszahat az európaira. Jeffrey Wilson elmesélte, hogy amikor Franciaországban a filoxéra pusztította a szőlőket, akkor azokat Kaliforniából érkező tövekkel pótolták. Szerinte e metafora lenne a helyes, amikor a két identitásra, az európaira és az amerikaira gondolunk. Mezei Balázs arról is szólt, hogy Molnár Tamás folyamatosan érezte az amerikanizáció elsöprő hatását (ahogyan azt valamennyien tettük 1990 után), európai katolikusként a maga eszközeivel igyekezett ennek ellentartani.
Mi a hatalom?
Hoppál Bulcsú arra is kíváncsi volt, hogy hogyan érdemes gondolkodunk a helyesen működő államról. Jeffrey Wilson Platónra emlékeztetett, a jó hatalom feje az égben, talpa a földön van. Elmesélte a történetet Hadrianus római császárról, aki mérgében levágta szolgája fülét, ám tettét azonnal megbánva azt mondta szolgájának, hogy minden hatalmát felhasználva fogja kárpótolni. Azonban mégsem tudta, hiszen a szolga azt kérte, hogy a császár tegye vissza a levágott fület. Az ókoriakkal szemben azonban ma a hatalom nem csak a lehetőség és a képesség a cselekvésre, hanem maga a cselekvés, ez pedig veszélyes lehet. Mezei Balázs szerint egyre inkább felértékelődik a közös nyelv és a kommunikáció szerepe. Magyarics Tamás e kérdéshez azt is hozzátette: a felhatalmazás és a hatalom egyre inkább különbözik. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének bár megvan minden felhatalmazása, ám nem biztos, hogy meg is tudja tenni, amit akar. Az ország ugyanis nem hadsereg, ahol minden parancsra történik. A klasszikus hatalmi ágak mellett a bürokrácia, a cégek, a tömeg- és a közösségi média is befolyásolják az életet, így tehát a hatalmat is.
Nyitókép: Andrew Patrick Photo / Pexels
