A Biden-adminisztráció február 18-én mutatta be hivatalosan új bevándorlási törvénytervezetét. Az U.S. Citizenship Act of 2021 nevet viselő állampolgársági törvény tizenegy millió dokumentáltalan, avagy letelepedési engedéllyel nem rendelkező bevándorló számára biztosítana amerikai állampolgárságot.
Az új törvényjavaslat főbb elemei
A tervezet egy nyolc éves program keretében ajánlja fel ezt a lehetőséget azoknak az egyéneknek, akik nem törvényes úton érkeztek az Egyesült Államokba. Akár a DACA-program, első körben az új bevándorlási törvény is átmeneti védettséget nyújt majd a kitoloncolás ellen, illetve emellett munkavállalási engedélyt is biztosítana. Ez az átmeneti időszak egy öt éves periódust jelentene, amely után a jogosult személyek zöldkártyáért folyamodhatnak. Ezt követően, egy alapos háttérellenőrzésen kell átesniük, illetve amennyiben adófizetési kötelezettségeiket is teljesítették, akkor további három év után állampolgárságért folyamodhatnak.
Azonban fontos megemlíteni, hogy olyan bevándorló csoportok is meghatározásra kerültek, akik az ötéves periódus kivárása nélkül, azonnal zöldkártyáért folyamodhatnak. Ezekbe a csoportokba tartoznak azok, akik dokumentáció nélkül, gyermekkorukban érkeztek az Egyesült Államok területére (Dreamers, illetve a DACA jogosultak), az ideiglenesen védett státusszal rendelkező bevándorlók, illetve a mezőgazdasági munkások.
A törvényjavaslat szintén növelné többek között a befogadott menekültek számát, támogatná a családegyesítési folyamatokat, segítené a kiszolgáltatott bevándorlók jogi tanácsadásának költségeit, illetve növelné a bevándorlási ügyeket kezelő bíróságok költségvetését. Ha a törvényjavaslat elfogadásra kerülne, ez lenne az Egyesült Államok bevándorlási rendszerének egyik legnagyobb jogszabályi átalakítása. Azonban új törvényjavaslat nem kínál fel terveket fokozott határbiztonság fenntartására, amelyet a korábbi bevándorlási törvényjavaslatok kapcsán a republikánus szavazatok elnyerésére építettek be a demokraták. A bevándorlást enyhítő intézkedésként a törvényjavaslat segélyt kínálna egyes latin-amerikai országoknak, hogy a migrációhoz vezető szegénységet és bűnözést hatásosan felszámolják. Az elemeket tekintve a törvényjavaslat nem igazán kínál fel olyan megoldást, amit a Republikánus Párt is támogatna, így hosszú Kongresszusi vitákra lehet számítani az ügy kapcsán.
Az Obama kormány kísérlete – a DREAM törvénytervezet bukása
A bevándorlással kapcsolatos törvények állandó vitatott eleme az állampolgárság megszerzésének kérdése. A 2012-es DACA-program előfutára az Obama kormány DREAM (Development, Relief and Education of Alien Minors Act) törvénytervezete volt. Ez a tervezet lehetőséget biztosított volna állandó tartózkodási engedélyre, majd végül az amerikai állampolgárság megszerzésére olyan 12 és 35 év közötti személyek számára, akik 16 éves koruk előtt érkeztek az Egyesült Államokba. A DREAM törvényjavaslat további feltételként szabta meg a jó erkölcsi magaviseletet, legalább öt éves tartózkodást Egyesült Államokban, és középiskolai végzettséget, illetve további felsőoktatási képzésben való részvételt. Annak ellenére, hogy a törvénytervezetet eredetileg mindkét párt támogatta, soha nem jutott el odáig, hogy törvénnyé nyilvánítsák, még a később módosított verziói sem.
Mivel végül egyik ház sem fogadta el a DREAM törvénytervezetet, 2012-ben Barack Obama elnöki rendelet útján vezette be a ma is ismert és továbbra is vitatott DACA-programot, amely a jogosultak számára nem jelöl ki lépéseket az amerikai állampolgárság megszerzéséhez.
2017-ben Donald Trump bevándorlásellenes retorikájának eleget téve, a programot megszüntette, azonban 2020 júniusában a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a program megszüntetése nem tett eleget az eljárási követelményeknek, így a program továbbra is érvényes maradt.
Mi lehet az új törvényjavaslat sorsa?
A 2020-as elnökválasztás igazán nagy izgalmakat hozott az amerikai politikai életbe, hiszen több államban szoros verseny alakult ki a két jelölt között, néhol csak pár ezer szavazatnyi különbség volt. A végeredmény szerint Joe Biden a szavazatok 51,3% míg Donald Trump 46,8% zsebelte be. A két párt jelenleg kevés ügyben ért egyet, így igazán nagy megosztottság uralkodik, nem csak a politikusok körében, hanem társadalmi szinten is. Az egyik ilyen megosztó ügy a bevándorlás kérdése.
Donald Trump 2016-os elnöki kampánya a bevándorlásellenes retorikára építkezett, amely széleskörű támogatói körre talált, és végül hozzá is segítette az elnökség elnyeréséhez. Azonban a társadalom felerősödő bevándorlásellenes álláspontja nem Donald Trumphoz köthető. Aristide R. Zolberg politika- és történelemtudományi professzor kutatásai szerint ez a jelenség egészen 1980-as évekig vezethető vissza, amikor egy jelentős demográfiai változás ment végbe az Egyesült Államokban. A bevándorlók száma hirtelen jelentősen megnőtt, amelynek egyik legnagyobb részét a Mexikóból érkezők alkották. Innentől kezdve ez a trend évről évre fennmaradt, sőt növekedett, amelyhez hozzáadódott még a példátlan mennyiségű dokumentálatlan, avagy letelepedési engedéllyel nem rendelkező bevándorlók számának növekedése. Ezt követően a Republikánus Párt egyre határozottabban lépett fel a bevándorlás, illetve az állampolgársági törtvény szigorítása kapcsán. Leo R. Chavez migráció szakértő az 1980-90-es évekre teszi azokat a republikánus törvényjavaslatokat, illetve politikai retorikát, amelyeknek a középpontjában az illegális bevándorlás gazdasági teherként jelenik meg az amerikai jóléti rendszerben. Emellett kiemelendő hogy a dokumentálatlan bevándorlók gyermekei, amennyiben az Egyesült Államok területén születnek, automatikusan amerikai állampolgárságot kapnak, amellyel különböző szociális szolgáltatások (pl. iskoláztatás) elérhetővé válik számukra, további anyagi terheket róva az államokra. Ennek kapcsán a kilencvenes évek közepén, a Republikánus Párt hivatalosan is felvette pártprogramja célkitűzései közé az állampolgársági törvény átalakítását, amely kizárja a dokumentálatlan bevándorlók gyermekeit. Társadalmi szinten ekkor kezdett jelentősen felerősödni a gazdasági bizonytalanságtól és a munkanélküliségtől való félelem, amelyet a bevándorlás, mint olcsóbb munkaerőforrás tovább növelt, kiemelkedően a gazdasági válságok időszakában.
Az 1980-as években gyökeredző bevándorlás-ellenesség, illetve a Republikánus Párt széleskörű támogatottsága arra utal, hogy az új törvényjavaslat elfogadásáig igazán rögös út fog vezetni. A National Review cikke kiemeli, hogy Joe Biden bevándorlási terve ellentétben áll az elnök által vallott mérsékelt politikai irányzattal, illetve nemzetegyesítési szándékával. Amennyiben az ellenzék valóban így látja ezt, azzal tovább csökkennek az esélyek arra, hogy a demokraták támogatást szerezzenek a Szenátusban a törvényjavaslat elfogadásához, amelyhez legalább tíz republikánus szenátort kéne meggyőzniük arról, hogy a javaslat mellett tegyék le voksukat.
Források:
AP: Path to citizenship in new Democratic immigration bill
Aristide R Zolberg: A Nation by Design: Immigration Policy in the Fashioning of America.
Harvard University Press, 2006.
Georgetown Law Library: A Brief History of Civil Rights in the United States – Deferred Action for Childhood Arrivals (DACA)
Leo R. Chavez: Anchor Babies and the Challenge of Birthright Citizenship. Stanford University Press, 2017.
National Review: Biden’s ‘Bold’ Immigration Plan
NPR: Supreme Court Rules For DREAMers, Against Trump
Reuters: Factbox: What’s in Biden’s immigration bill proposal?
