A „Műszaki kiválóságok: Feimer László ezredes” című időszaki kiállítás megnyitóját és a Katonai műszaki kiválóságok című kötet bemutatóját október 3-án tartották az NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus EK HHK Kari Könyvtárában.
58 év, számtalan eredmény
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műszaki Doktori Iskola és az NKE Egyetemi Könyvtár által szervezett esemény Kollár László akadémikus, az MTA főtitkára kiállításmegnyitó beszédével kezdődött. Napjaink válságai lendületet adnak a katonai innovációnak, haditechnikai újdonságoknak – fogalmazott, hozzátéve: a tudományos kutatások eredményei és alapkutatások nélkül nincs modern hadsereg. Meghatározó emellett a társadalmi bázis és a kapcsolódó oktatási rendszer. A katonai kutatások hátterében számos magyar kiválóság állt, akik szakmai tudásukkal, felkészültségükkel segítették a hazai hadtudományt. Ilyen volt Feimer László ezredes, hídépítő mérnök, akinek a nevéhez egyebek mellett a később műszaki tananyaggá vált óbudai K-híd tervezése fűződik.
Padányi József nyugalmazott vezérőrnagy azt a rendkívül turbulens történelmi időszakot emelte ki, amelyben Feimer László ezredes élete 58 éve alatt munkálkodott. A fiatal hadmérnök a diploma megszerzése után rögtön a fronton találta magát, majd Olaszországban hadifogságba került. A háború után elvégezte a Műszaki Egyetemet is, majd tudományos fokozatot és egyetemi magántanári minősítést szerzett. Később a Haditechnikai Intézetben dolgozott. Pályája során komoly nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, tanulmányúton járt az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban. Kiterjedt szakmai levelezést folytatott külföldi kollégáival. A kiállításon tematikus elrendezésben kaptak helyet a Feimer-hagyaték elemei. A dokumentumok nagyon magas szintű műszaki képzésről tanúskodnak – emelte ki Padányi József –, annál is inkább, hiszen „a háborúban nem lehetett a fióknak tervezni”. Nem is hibáztak a magasan képzett magyar szakemberek – tette hozzá.
…hogy nevük fennmaradjon
A megnyitót könyvbemutató követte; a Padányi József-Balla Tibor szerzőpáros alkotta Katonai műszaki kiválóságok című kötetet Hajdú Ferenc, a Zrínyi Kiadót vezető igazgató méltatta. A kiadóról elöljáróban elmondta: évi negyven kötetet és tíz katonai folyóiratot adnak ki, közvetve 1950 óta segítik a honvédelem népszerűsítését.
Az új kötet kapcsán úgy fogalmazott: a katonai innovációk a saját korunkban nem nagyon publikusak, azokat „nehezebb a fényre emelni”, ám szerencsére több olyan kutató is van, akinek van indíttatása arra, hogy az elődök munkáit kezelje. Ez nagyon fontos – még a sikertelen kísérletek megőrzése is! – mert az elődök munkáira építenek a következő nemzedékek, és megérdemlik a régi szakemberek, hogy nevük fennmaradjon. A most megjelent kötet célja is ez; abban 13 katonamérnök-tudós munkássága, élete elevenedik meg, köztük Feimer Lászlóé is.
„Szakmai gondolkodás van”
A könyvről, amely a nyugalmazott vezérőrnagy hatvanötödik születésnapjára jelent meg, egy kerekasztal-beszélgetésben Horváth Noémi, a HHK könyvtárának vezetője kérdezte a szerzőket.
Balla Tibor ezredes a források kapcsán elmondta: a 13 kimagasló katonai-műszaki kiválóság bemutatása jellemzően levéltári anyagokon alapul, és cél volt, hogy civil tevékenységeiket is bemutassák, hiszen többeket kényszernyugdíjaztak a második világháború után, ezt követően mérnökként vagy kutatóként folytatták sokan.
Padányi József a civil és a katonai látásmód hasonlóságát emelte ki, „szakmai gondolkodás van”. Egyik név adta egyébként a másikat; igyekeztek mindegyik személy sírját megtalálni. Szomorúan tapasztalták, hogy Feimer László sírját például felszámolták…
Balla Tibor emlékeztetett: a második világháborút követően a Horthy-rendszer katonáit nem látták szívesen a hatalom emberei, ám jó szakemberekre szükség volt. Átvilágították hát őket; megítélésük, helyzetük sok esetben labilis volt. Jellemző, hogy a nem ritkán 4-5 nyelven beszélő műszaki katonatiszteknek a világháborús szereplésük sincs tökéletesen dokumentálva. Így például Hollán Ernőé sem, aki pedig a dualizmus alatt honvédelmi államtitkár, kiváló műszaki tábornok volt – az ő sírját is felkeresték.
Rendszereken át
A szerzők érdekes történeket idéztek fel a kutatómunka kapcsán. Volt olyan falu, ahol például a polgármester segített megtalálni a keresett sírt a temetőben, és kiderült, hogy ápolják az odavalósi tábornok emlékét. Erről nem tudott a hazai hadtörténet – jegyezte meg Padányi József.
Nagy pillanatokat jelentett unikális információra bukkanni, és elgondolkodtatóak az emberi sorsok is: a bemutatott katonatisztek jellemzően a 19. század végén születtek, pályájuk rendszereken ívelt át. Végig élték a világháborúkat, s folyamatosan alkottak – olyan színvonalon, amely ma is hivatkozási alappá, tananyaggá emeli munkásságukat. Emberileg is példaképek: ordas eszméket egyikük sem szolgált – hangzott el.
A kötet a Zrínyi Kiadó webshopjában vásárolható meg.
Nyitókép: A K-híd építése és mögötte az ideiglenes átkelő (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/Történei fényképek gyűjteménye. Leltári szám: 2233.1)
