Több mint negyven doktori hallgató elemezte a hadtudomány aktuális kérdéseit február 24-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Hadtudományi Doktori Iskolája (HDI) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) Hadtudományi Osztálya által közösen szervezett online konferencián.
„A hadtudomány és a 21. század” című tudományos tanácskozáson öt szekcióban negyvennégy előadó ismertette kutatási eredményeit a hadelmélet és -művészet, a biztonsági tanulmányok, valamint a területhez kapcsolódó társadalomtudományok területén. Az ötödik szekcióban akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó angol nyelvű előadások hangzottak el a délelőtt folyamán.
Fontos, hogy a hallgatók bemutatkozzanak
A konferenciát Csikány Tamás dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. Kiemelte, mennyire fontos az, hogy minden kutatónak legyen lehetősége nyilvánosan bemutatkozni, a saját témáját ismertetni, valamint a visszajelzéseket meghallgatni és beépíteni a kutatásába. A doktori iskola éppen ezért szervezi meg 2008 óta A hadtudomány és a 21. század című konferenciát. A rektorhelyettes arra bátorította a részvevőket, hogy szóljanak hozzá az előadásokhoz. Hozzátette, nagyon örülne, ha minél több mai előadót köszönthetne később az egyetemen, ahol oktatóként adhatnák tovább a doktori iskolában megszerzett tudásukat. Csikány Tamás a megnyitóban természetesen szót ejtett arról is, hogy a tudományos kutatásról a figyelmünket elvonó fegyveres konfliktus zajlik ma Ukrajnában. A kutatók feladata e kérdésben annyi lehet, hogy reméljék, minél hamarabb és minél kevesebb véráldozattal véget ér ez a háború, majd elemezzék ki, és vonják le belőle a tanulságokat.
Geopolitika a világűrben
A konferencia Hadelmélet – Hadművészet szekciójában Rezsneki Zsombor, a HDI harmadéves doktori hallgatója ismertette a 21. század geopolitikai kihívásait, amihez a tengerek és szárazföldek uralása mellett ma már a világűr is hozzátartozik. A geopolitika voltaképpen a földrajzi tényezők hatása a hatalmi viszonyokra. A téma különféle elméletei az I. világháborúig élték virágkorukat, később a nemzetközi kapcsolatok elhanyagolt része lett. A 21. század elején azonban ismét előtérbe kerültek ezek a gondolatok.
A geopolitika fontosabb elméletei közül Rezsneki Zsombor elsőként Friedrich Ratzel elméletét ismertette. E szerint az állam mint élő szervezet működik, amely nem képzelhető el föld nélkül. Az államnak folyamatos földszerzésre van szüksége – egy másik állam kárára. Ez voltaképpen a hírhedt élettér-elmélet, amely náci ideológiává vált. Rudolf Kjellén szerint viszont az állam térbeli organizmus, amelynek fő célja az erőforrások megszerzése. Ez azonban összecsapások vezet. Az amerikai Alfred Thayer Mahan a szárazföld elsődlegességében hitt, hiszen egy tengeri hatalomnak is kell háttérbázis. Halford John Mackinder brit gondolkodó pedig világunkat zárt egyensúlyi rendszerként képzelte el. Nagyhatású elmélete a Magterület elmélet, amelyben kulcsövezet Eurázsia. Az amerikai Nicholas J. Spykman amerikai politológus mindehhez annyit tett hozzá, hogy a háború nem a harc vége, a legyőzött ugyanis mindig lázadni fog.
Valóban: ma is több háború zajlik párhuzamosan a világban, amelyhez a világűrben található eszközöket is használnak a felek. A második világháborút követően ugyanis megjelent a világűr a hadászat területén. A műholdtechnika minden ország számára elengedhetetlenné vált, az űrben pedig az USA–EU–Japán szövetség mellett Kína és Oroszország is megjelent. Ma közel 100 ország kapcsolódik az űrszektorhoz, viszont csak 11 ország rendelkezik olyan rakétarendszerrel, amivel képes elhagyni a külső légkört.
A geopolitikai elméletek szerint tehát minden ország nagyhatalmi státuszra tör, amely során ütközőpontok alakulnak ki, jellemzően a szomszédokkal. Mára azonban világossá vált, hogy nem a puszta földrajz, hanem a területet működtető emberi tevékenység a meghatározó. A defenzív fegyverkezés offenzív viselkedést rejt magában; ahogyan ezt ma is láthattuk a híradókban – tette hozzá mindehhez Rezsneki Zsombor.
Széles merítés
A konferencián a témához kapcsolódó tudományos kérdéseket igen széles merítéssel mutatták be az egyetem kutatói. Szó esett a többi között a vallási alapú fegyveres konfliktusokról és a migráció vallási dimenziójáról. Előadás hangzott el a közös európai haderő finanszírozásának kérdéséről, a honvédség átalakulásáról, az autonóm gépekkel végrehajtott katonai műveletek etikai vonatkozásáról, de arról is, hogy milyen félelmek és elvárások élnek a tiszthelyettesi és tiszti képzésben résztvevők fejében a vezetői pozícióval szemben. A szekciókban levezető elnökként működött közre Kállai Attila alezredes és Csengeri János százados (Hadelmélet – Hadművészet I.), Tóth András százados (Hadelmélet – Hadművészet II.), Remek Éva (Biztonsági tanulmányok), Szabó I. László és Szelei Ildikó alezredes (Társadalomtudományi), valamint Siposné Kecskeméthy Klára ezredes (Idegennyelvű).
