A magyar történelem huszárjai arra tanítanak minket, hogy minőséggel és leleménnyel lehet akár a túlerő ellen is győzni. A siker azon áll vagy bukik, képesek vagyunk-e kivitelezni a huszárvágást. „A feladat, amely Magyarország előtt áll, épp egy ilyen huszárvágást követel meg” – olvasható egy frissen megjelent, hiánypótló elemző kötet bevezetőjében.
Orbán Balázs jogász, politológus, országgyűlési képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója. Korábban a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója és a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára volt. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke, továbbá ellátja a Magyar Külügyi Intézet munkájának kormányzati felügyeletét is. Első önálló könyve, A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye magyarul több kiadást is megélt, emellett angolul, németül, franciául, olaszul és lengyelül is megjelent. Míg az első kötete a sikeres magyar stratégiához szükséges alapelvekről szólt, most, a második részben a szerző a nemzetközi gazdasági kérdésekre és a geopolitikára fókuszál.
Az MCC Press gondozásában megjelent könyv alapállítása szerint a XXI. század során egy új, a korábbinál kiegyenlítettebb világrend jön létre. A hidegháborút követően hegemón státuszba került Amerikai Egyesült Államok egyeduralma megingott, keleti riválisai megerősödtek, így a geopolitika eddig ismert viszonyai megváltoztak. Orbán Balázs könyve tudományos alapossággal – csak irodalomjegyzéke több mint 50 oldalt tesz ki – és történelmi kontextusba helyezve elemzi napjaink geopolitikai tendenciáit, illetve ezek következményeit. A szerző megállapítja, új játszma indult, amelynek új nyertesei lehetnek. A kötet amellett érvel, hogy a dominanciáját éppen elveszítő Nyugat rosszul reagál a kihívásokra: bezárkózik, a modern hálózatelméletekben is kiemelt szerepet kapó konnektivitás, azaz az összekapcsolódásra való képesség helyett a szétválasztás mellett tör lándzsát. Ez a politika azonban nem szolgálja sem a Nyugat, sem pedig hazánk érdekeit. Ugyanis egy függő helyzetben lévő Magyarország sosem lehet sikeres.
Mit tehetünk akkor, ha épp a legközvetlenebb szövetségeseink terelnek minket alapvető érdekeinkkel ellentétes irányba? Ilyenkor van szükség az igazi magyaros vezércselre – amely bár vakmerő, de egy csapásra fordít a helyzeten. E csel lényegét tárja elénk a Huszárvágás, ami a szerző szerint „olyan stratégiát kínál Magyarországnak, amely lehetővé teszi, hogy úgy reagáljunk a jelen nagy kihívásaira, hogy közben a saját különleges erősségeinkre építünk – merész fellépéssel meglepjük a többieket, és magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést”. A visszajelzés egyértelmű, hiszen: „lehet szeretni vagy nem szeretni a magyar politikát és annak értékvállalásait, markáns viszonyulás nélkül figyelmen kívül hagyni biztosan nem lehet”.
Orbán Balázs új könyve komplex és meggyőző elemzés arról, hogy a változó világrendben pontosan mi a magyar érdek és hogyan tudjuk érvényesíteni azt. „A magyar konnektivitásstratégia válasz arra a kérdésre, hogyan legyünk önállóak úgy, hogy közben nem elzárkózunk másoktól, hanem nyitunk minden irányban – miközben megőrizzük önazonosságunkat. A következő évtized arról fog szólni, hogy miként lehet Magyarország saját jogán önálló szereplője a nemzetközi rendnek. Olyan szereplő, amely nem függ mások jóindulatától, nem kell alárendelnie saját érdekeit nagyhatalmi machinációknak, amely képes saját jólétét és az emelkedéshez szükséges forrásokat önmaga előteremteni” – írja Orbán Balázs, mielőtt a kötet útravalójaként megfogalmazza a konnektivitás magyar stratégiájának tizenkét pontját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem polgárainak a többi közül kiemelkedő fontosságú a nyolcadik pont, hiszen ebben ez olvasható: „Az állam oldalán elengedhetetlen egy profi köztisztviselői kar kiépítése, a szakiskolai és felsőoktatási képzéseknek pedig összhangban kell lenniük a vezető iparágak igényeivel. Az oktatási rendszernek fel kell készítenie a következő generációt arra, hogy büszke legyen saját kulturális gyökereire, és versenyképes legyen a nemzetközi színtéren. Hazafias, tudás- és teljesítményalapú oktatási kultúra kell, miközben nyitottak maradunk a világ többi része felé, ezáltal elősegítve a konnektivitás megvalósulását. Ez a megközelítés teszi egyedül lehetővé, hogy az adott ország kihasználja a saját kulturális értékeiben rejlő felhajtóerőt, továbbá az emberek képzése, illetve az oktatási rendszer által kínált ismeretek és tapasztalatok révén az ország képes legyen hatékonyan összekapcsolódni más nemzetekkel és kultúrákkal, ezzel előmozdítva a közös fejlődést és együttműködést.”
Borítókép: Orbán Balázs: Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című könyve. Forrás: Orbán Balázs. Fotó: Molnár Mihály
