Egy memoárban a szerző jellemzően önmaga és mások cselekedeteiről, illetőleg élete jelentős eseményeiről számol be. A Ludovika Egyetemi Kiadó új kötetében Lenkovics Barnabás azonban a műfajtól kissé eltérve nem annyira eseményekről, mint inkább jogi fogalmakról, jogintézményekről, azoknak a valóságra gyakorolt hatásáról és a mindezekhez kapcsolódó gondolatairól írt.
Lenkovics Barnabás magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA köztestületi tagja, aki 2001–2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, majd 2007–2016 között az Alkotmánybíróság tagja; 2015. február 25. és 2016. április 21. között az elnöke is volt. Szakterülete a polgári jog, kutatási területe pedig a dologi jog, különösen a tulajdonjog és az emberi jogok.
„Ha a jó emberré és jó polgárrá váláshoz önmagukban kevésnek bizonyultak mind a tulajdoni (materiális), mind az emberi jogi (eszmei) alapok, akkor most – nem ezek helyett, hanem ezek mellett – vissza kell térni a morális és vallási alapokhoz, segítségül kell hívni a jó erkölcsöt is” – fogalmazza meg új kötetének krédóját Lenkovics Barnabás a kötet Szerzői előszójában, majd így folytatja: „A külső ösztönző erőhöz a belső ösztönző erőt. A rációhoz, az emberi szellemhez a lelkierőt. A jó ember fogalmának sok szinonimája, azonos vagy rokon értelmű kifejezése van: rendes ember, derék ember, becsületes ember, tisztességes ember, emberséges ember. Minden ezek számán és arányán, a társadalom emberi minőségén múlik. Többek között erről szól ez a könyv, és ezért lett a címe Ember és emberség. […] [A]z emberré válás folyamata, amely soha nem érhet véget, csakis egyre magasabb szintre emelkedhet. Anélkül persze, hogy az ember istennek (homo deusnak) képzelné magát. A jó emberré váláshoz nem istent tagadni kell, hanem a jó istent hinni és segítségül hívni. Erről szólnak a nagy világvallások, a morálfilozófia és az erkölcstankönyvek is.”
Az előszó után az új kötet első részében öt elemzést olvashatnak az érdeklődő olvasók a család védelmében – a szerző ugyanis 2021-ben egész éves kutatási megbízást kapott a házasság és a család jogi védelmével kapcsolatban. Mint írja: „Ez a legnagyobb érték (is) veszélybe került most, a XXI. században, ami nagy ösztönző erőt adott a kutatáshoz”. Az Alkalmi írások, előadások című második részben összesen húsz írást talál különböző, akár az egészen személyes, akár az egész Európát érintő jogi témában.
