Amikor a Google 2006-ban felvásárolta a YouTube-ot, az erről szóló sajtóközleményben platformnak nevezte a videómegosztó szolgáltatást. A platformok, azaz a közösségi oldalak egyre elterjedtebb használatának következményeiről 2021-ben szervezett kétnapos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete. A most megjelent tanulmánykötet az akkori előadásokat szerkesztett, kibővített formában tárja az olvasók elé.
Az új kötet négy részben, összesen húsz tanulmány segítségével mutatja be, hogy milyen társadalmi és szabályozási kérdésekkel szembesítenek bennünket digitális életünk megkerülhetetlen szolgáltatói, az online platformok. A kötet első része a platformoknak az információs társadalomban és a közigazgatásban játszott sajátos szerepét, a második a gazdaság működésére gyakorolt hatásukat, a harmadik a társadalmi nyilvánosságot egyre jobban meghatározó befolyásukat járja körül. Végül a negyedik rész egyes fontos kockázatokat, egyedi kihívásokat elemez egy-egy tanulmánnyal.
Ahogyan ezt a kötet szerkesztői is megjegyzik az Előszóban, a tanulmányokon több vezérmotívum is keresztülhúzódik, amelyek közös ívet képesek nyújtani az egyes részeknek. Egyrészt a tanulmányok és a szerzők többsége már nem a sötétben tapogatózik, és nem egy egymástól gyakran radikálisan eltérő fogalomkészletet és beszédmódot használ a platformokat elemezve. Ennek oka, hogy kialakult egy viszonylag szilárd szókészlet (beleértve magát a platformot mint jogi és társadalomtudományi kifejezést) és (jog)tudományos beszédmód, amelyet a szerzők magabiztosan beszélnek.
A platformokról szóló diskurzusban – így a kötetben is – még mindig kiemelten nagy hangsúlyt kapnak a szólásszabadsággal kapcsolatos kérdések, ám ehhez ma már egyre szélesebb merítésben társulnak hasonlóan jelentős jogi, társadalmi problémák, kihívások. Éppen ezért a kötetben az online platformok működése kapcsán olvashatunk magánjogi elemzést, versenyjogi, szerzői jogi, büntetőjogi, munkajogi, illetve közigazgatási jogi problémákat felvonultató tanulmányokat, sőt olyanokat is, amelyek semmilyen hagyományos jogágba nem sorolhatók, voltaképpen a sui generis platformjog területén mozognak. A kötetből a többi kérdés mellett még talán arra is választ kaphatunk, hogy vajon előrébb viszi-e a közösségi média, és ha igen, mennyiben, a demokratikus politikai vita ügyét.
Török Bernát és Ződi Zsolt (szerk.): Az internetes platformok kora, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022.
