Az Amerikai Egyesült Államok rendelkezik a világ egyik legrövidebb írott alkotmányával, amely egyúttal a legrégebbi ilyen alapdokumentum is. Az Amerikai Egyesült Államok régóta a női egyenjogúsági törekvések egyik fő színhelye. E két tényállítás fényében vajon hogyan jelenik meg a nők és a férfiak egyenjogúsága az USA alkotmányos rendszerében? Miképpen lehet ennek az elvnek érvényt szerezni a gyakorlatban? És vajon fontos-e ez egyáltalán Magyarország szempontjából? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a kutatásai során Borbás Beatrix ügyvéd, az NKE adjunktusa és a Kúria főtanácsadója, az eredmények pedig A jogegyenlőség női szempontjai az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszerében című munkában láttak napvilágot.
Amint azt a szerző a könyvében is megfogalmazza, nem képzelhető el valódi női-férfi egyenlőség, amíg hiányzik a társadalom felét alkotó nők megfelelő mértékű képviselete a döntéshozatalban a társadalom minden szektorában. Akár e tétel akaratlan illusztrálása is lehetne, hogy a könyvet ajánló két kiváló szaktekintély – Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Dr. Kukorelli István, korábbi alkotmánybíró – maga is férfi (ahogy e sorok szerzője is). A téma komoly kutatása azonban természetesen az efféle végletes megközelítés elvetését igényli.
Maga Borbás Beatrix úgy fogalmaz, hogy „a nők és a férfiak nem a társadalom egy-egy pólusán álló, egymással szöges ellentétben álló érdekek mentén mozgó csoportok, hanem egymást kiegészítő, sőt, egymást feltételező kategóriák”. Bár az ilyen kijelentések olykor közhelynek tűnhetnek, ezúttal valóban az egész kutatást megalapozó, a kutatási módszerek kiválasztásában is szerepet játszó egyik alapvetésről van szó, ami többek között a kvalitatív szempontok és módszerek elsőbbségét is eredményezte a kvantitatív elemekkel szemben.
A könyv erősségei közé tartozik emellett, hogy valóban helyszíni, kaliforniai egyetemek jogi karán végzett kutatómunka áll mögötte, a szerző megállapításai egyaránt tükrözik a saját elméleti és gyakorlati tapasztalatait és az amerikai kollégák szakmai meglátásait.
A jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet?
Bár a nők és a férfiak jog előtti egyenlőséget ma már tényként kezeljük, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg a jogérvényesítésben és a joggyakorlatban. A szerző kutatása is két fő területen vizsgálta ezt a témát az Amerikai Egyesült Államok jogrendszerében: egyfelől a jogi szabályozás terén, másfelől abban a tekintetben, hogy a lefektetett jogelvekhez képest mi valósul meg a gyakorlatban.
A szabályozás terén a könyv behatóan ismerteteti az USA alkotmányát és alkotmányos rendszerét, nem utolsósorban abból a szempontból, hogy megállapítsa, az alapokmány mely részei irányadóak a női egyenjogúság tekintetében.
Kiemelendő a téma megértését segítő megállapítások közül az angolszász és a saját, kontinentális európai jogrendünk közötti különbség. Ennek lényege, hogy szemben az európai kontinensen bevett gyakorlattal, amikor is nemzetközi szerződések bázisán születtek meg a nemzeti szabályozások, az angolszász, precedensjogi alapokon nyugvó szabályozás kereteit nem a nemzetközi szerződések adják. Általánosságban sem, de a női jogok terén különösen nem: a témánkban a legnagyobb jelentőségű, az ENSZ által a női jogok kapcsán elfogadott, 1981-ben hatályba lépett CEDAW-szerződést a mai napig nem ratifikálta az Egyesült Államok.
Fontos konklúzió, és akár a téma iránt érdeklődő laikusok számára is meglepetésként hathat, miszerint az USA alapokmánya nem tartalmazza explicit módon a női-férfi egyenjogúságot, a nemi alapú diszkrimináció alkotmányos tilalmát. A jogegyenlőség elve először az alkotmány polgárháború utáni, ún. Rekonstrukciós kiegészítéseiben jelenik meg, azonban máig vita tárgyát képezi e rendelkezések alkalmazása a női jogegyenlőség terén, tekintve, hogy ez nem volt része az eredeti törvényhozói szándéknak. A szerző a vita megértéséhez többször is kitér a két meghatározó alkotmányértelmezési módszer – originalista és nonoriginalista – eltéréseinek és jellegzetességeinek bemutatására, hasznos fogódzókat nyújtva az olvasóknak. Emellett sorra veszi az amerikai alkotmány fejlődését a kezdetektől napjainkig.
Folyvást küszködni kell?
Bár az USA alkotmánya nem tartalmazza a nemi alapú diszkrimináció tilalmát, számos egyéb törvény azonban erős jogvédelmet biztosít az amerikai nők számára. Az egyértelmű alkotmányi norma hiánya viszont akadályt jelent a jogérvényesítésben is, mivel az esetlegesen diszkriminatív jogszabályok sem lehetnek alapértelmezetten alkotmányellenesek.
A szerző által is leszögezett alaptétel, hogy az USA-ban „a kontinentális jogcsaládba tartozó országokban tapasztalhatónál sokkal nagyobb súllyal esik latba a jogértelmezés általában, és az alkotmányértelmezés pedig különösen”. Ennek megfelelően az USA Legfelsőbb Bíróságának szerepe természetesen megkerülhetetlen az amerikai alkotmányos rendszer vizsgálatakor. A könyv éppen ezért több fejezetben, a terjedelmi korlátokhoz képest mélyrehatóan foglalkozik a testület működésével, vizsgálati szempontjaival, döntéseivel és alkotmányértelmezésével.
Ami a gyakorlatot illeti, bár a jogegyenlőséget elsőként rögzítő alkotmányos normának az 1868-as, XIV. alkotmány-kiegészítésben megjelenő Egyenlő Jogvédelem Klauzulája tekinthető, a női egyenjogúság tekintetében ez először csak 1971-ben jelent meg a Legfelsőbb Bíróság döntésében, amikor kimondták, hogy a nemi alapú különbségtétel ellentétes ezzel a normával. Ez a kiterjesztő szemlélet és alkalmazás azóta is jellemzi az Amerikai Egyesült Államok bírósági gyakorlatát, úgy a Legfelsőbb Bíróság, mint az alsóbb bíróságok esetében.
Mindezek alapján a szerző arra a megállapításra jut, hogy az USA alkotmányos rendszerében sokkal erőteljesebben érvényesül a női jogegyenlőség, mint számos olyan országban, melynek alkotmánya ugyan egyértelműen leszögezi a nemek közti egyenlőséget, és akár nemzetközi szerződésekben is kötelezettséget vállalt erre, ám a gyakorlatban – például a hiányzó részletszabályozások miatt – a gyakorlat ezt már nem tükrözi.
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk
Borbás Beatrix meglátása és tapasztalata szerint a női jogegyenlőség szempontjából Magyarországon – de Európa más országaiban is – leginkább a jogérvényesítés és a joggyakorlat területén vannak gondok, így deklarált célja volt a kutatással és az eredmények publikálásával, hogy „a jövőbeli kormányzati közpolitikák számára tudományos támpontokkal” szolgáljon, illetve tudományos alapokat adjon hozzá „a hazai jogi szabályozás jövőbeli irányának és a közpolitikai irányok, kormányzati stratégiák irányának meghatározásához”. E célokhoz kétségtelenül elengedhetetlenek az ilyen jogelméleti és empirikus, nemzetközi kitekintést nyújtó munkák, mindemellett A jogegyenlőség női szempontjai az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszerében azok számára is érdekfeszítő olvasmány, akik döntéshozatali vagy szakpolitikai megfontolások nélkül érdeklődnek az amerikai alkotmány vagy a női jogok témája iránt.