Az e-kereskedelem kiberbiztonsági kockázatairól és a második világháború utáni magyarországi városiasodás szerepéről is szó volt az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar könyvbemutatóján, ahol a Sikos T. Tamás által szerkesztett két kiadványt ismerhették meg az érdeklődők.
Zachar Péter, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy az élelmiszer-ellátási láncok sérülékenysége napjainkban európai uniós és hazai szinten is aktuális téma. A jól működő láncok a fenntartható gazdálkodás központi elemévé váltak, Magyarország esetében pedig ez különösen igaz, hiszen hazánk továbbra is mezőgazdasági jellegű országnak számít. A Sikos T. Tamás szerkesztésében, Michalkó Gábor lektorálása mellett megjelent, 11 tanulmányt tartalmazó Élelmiszer-ellátási láncok sérülékenysége c. gyűjtemény bemutatja: nemcsak a természeti katasztrófák, vészhelyzetek, társadalmi események jelentenek potenciális veszélyt az ellátásra, hanem a méretgazdaságosságból fakadó következmények is. Michalkó Gábor hozzáfűzte, hogy a biztonságosnak vélt források az utóbbi időben egyre sérülékenyebbé váltak, mindezt a kötetben a kiskereskedelem szentélyeitől (kis üzletektől), a piacokon át – ahol a fogyasztó a termelővel találkozik – egészen a nagy szupermarketekig követhetjük végig. A szakember szólt arról is, hogy jelenleg az e-kereskedelem jelenti a jövőt, komplexitása pedig abban rejlik, hogy egyszerre olvasztja magába a hagyományos vásárlási formákat, illetve a felnövekvő generáció már veleszületett online vásárlásba vetett bizalmát. Az ellátási-láncok működésének titka a közúthálózat megfelelő kiépítése, azonban ahogy az online tér egyre jobban az életünk részévé válik, úgy növekszik a kiberfenyegetés ebben a szektorban is. A kötet szerkesztője rámutatott: a kereskedelem szerkezete a globális láncoknak köszönhetően jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben.
A Beluszky Pál és Sikos T. Tamás szerzőpáros „Városi szerepkör, városi rang” című monográfiája egy interdiszciplináris vizsgálat eredményeit tárja elénk. Mindez azon kérdés köré épült, hogy vajon minden értelemben megfelelnek-e a mai magyar városok a társadalom által állított feltételeknek? A kötetből például kiderül az is, hogy a második világháború utáni években 52 település rendelkezett városi címmel Magyarországon, jelenleg ez a szám 346. Elhangzott, hogy már önmagában a városi rangú települések számának meghétszereződése is kérdéseket vet fel: valóban ilyen viharos gyorsaságú volt az ország városodása? A városi rangú települések és a közgazdasági, szociológiai, urbanisztikai, földrajzi értelemben vett városi funkciójú települések között összetett, koronként változó viszony áll fenn. A kötet a geográfia szemszögéből tekinti át a magyarországi városállomány aktuális problémáit, és a városi jogú kontra városi funkciójú települések kérdéskörét feszegető kérdésekre is választ kíván adni. Mindkét kötet a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg.
Szöveg: Pap Melinda/NKE
Fotó: Szilágyi Dénes/NKE
