„Digital Fairness Act (DFA): szükséges új jogszabályt elfogadni?” címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében, szeptember 30-án, hogy áttekintse az európai uniós fogyasztóvédelmi jog tervezett reformját. A résztvevőket Bartóki-Gönczy Balázs, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese köszöntötte.
A fogyasztó elsősorban az előnyöket nézi, nem a kockázatokat
A mesterséges intelligencia (MI) sok szempontból könnyíti meg az életünket, ugyanakkor új kihívásokat hoz, egyebek mellett a fogyasztói jogok területén is – emelte ki Fogyasztóvédelmi kihívások az MI korában című online előadásában Mateja Đurović, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Ennek egyik fontos területe a platformok által üzemeltetett algoritmusok kérdése, ahol az adatvédelmi aggályok, a felhasználót befolyásoló megtévesztő mintázatok, ezzel összefüggésben pedig a függőség kialakítása jelentik a legnagyobb gondot. A bíró kifejtette, az online terek megjelenése és elterjedése természetesen nem egyöntetűen negatív jelenség, ám a szabályozásuk elkerülhetetlen. Az MI fejlődése ugyanakkor annyira gyors, hogy a jog sokszor csak kullog utána. Az EU elkötelezett abban, hogy óvja az alapjogokat, illetve a fogyasztókat megillető jogokat, ugyanakkor a gazdaságot sem szeretné komoly hátrányokkal sújtani. A szabályozást nehezíti, hogy a legtöbb esetben a felhasználó nem a lehetséges kockázatokat nézi, hanem azt, hogy mennyire könnyíti meg az MI a feladatát és azzal mennyi időt spórolhat. Az MI-használat így szintén függőséggé válhat, különösen az új generációk körében.
Mi van a motorháztető alatt?
A felhasználókat félrevezető mintázatok kapcsán nem a hiányzó jogszabályok jelentik a gondot, hanem az, hogy azok nem alkotnak koherens rendszert – mutatott rá Fabiana Di Porto, a Római Unitelma Sapienza Egyetem egyetemi docense a Megtévesztő mintázatok: a szabályozás töredezettsége című előadásában. Elsőként az egyéni és a kollektív jólétet különböztette meg. Előbbi egyetlen ember piaci döntéseinek minőségét jelenti, míg utóbbi a tömegesen jelentkező hatásokat foglalja magában, így például a viselkedésalapú piac hibáit, a bizalom erózióját és a nagymértékű adatgyűjtést. A docens bemutatta, hogy egyetlen sütielfogadó felugró ablak mögött ott lehet az UCPD (Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv), a GDPR (Általános adatvédelmi rendelet), a DSA (Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) és a DMA (Digitális piacokról szóló rendelet) is, hiszen mindegyik más típusú ártalmat próbál megelőzni. A jó szabályozáshoz nincs szükség a meglévő eszközök duplikálására, inkább tisztázni kellene, hogy a fogyasztóvédelmi irányelv mit képes egyedül szabályozni az online térben. A DSA-t ma az elérni kívánt hatókör, nem pedig az okozott kár határozza meg. Tisztább helyzetet hozna a kár természete és nagysága alapján történő szabályozás. A DSA és a DMA is azt célozta, hogy kordában tartsák a megtévesztő mintázatokat, a függőséget okozó designt és a nem méltányos személyre szabást, illetve biztosítsák a gyermekek védelmét. A digitális méltányosságról szóló jogszabály akkor lesz valóban fontos, ha a gyakorlat elterjedtségét, azaz a rendszereken átívelő, újra és újra alkalmazott technológia használatának mértékét vizsgálja. Ha a rendelet igazán ambiciózus, akkor képes lehet magas szinten közbeavatkozni az online piacon, szabályozni az alkalmazott dizájneszközöket és kialakítani a méltányos dizájn standardjait. Ehhez a hatóságoknak hozzáférést kell biztosítani a platformok „motorháztető alatti” működéséhez, hogy lássák, valóban méltányos módon működik az adott platform. Az ilyen, kockázatalapú megközelítés következménye a hatóságok jobb együttműködése is lehet.
Láthatóvá tenni a döntést érintő befolyásolást
A felhasználói felületeknek a méltányos tervezés gyakorlatát kellene követniük a megtévesztő mintázatok helyett – hangsúlyozta Szabályozási válaszok a megtévesztő tervezési gyakorlatokra című előadásában Mark Leiser digitális, jogi és platformszabályozási szakértő. Hozzátette, személy szerint nem számít átütő erejű új szabályozásra a DFA kapcsán. A jogalkotók hozzáállása egyes kérdésekhez szerinte igencsak idejétmúlt. A területet ma a fogyasztóvédelem, a versenyjog és az adatvédelem is szabályozza. Ugyanakkor, ha csak a szabályokban foglaltak alapján címkézünk megtévesztőnek egy digitális gyakorlatot, az még önmagában nem feltétlenül jelent jogsértést. A dizájn hatékonyságát ugyanis elsősorban felhasználói tesztek képesek eldönteni. Ha elegendő ember áll ellen a csábításnak egy képernyőn, akkor az nem megtévesztő. Az elmúlt évek versenyhivatali döntései már foglalkoztak a megtévesztő gyakorlatokkal, ezt mutatja a Booking, az About You és a Mobilredfox megbírságolása is. A szakértő szerint úgy érdemes erre az eljárásra tekinteni, hogy a kereskedelmi gyakorlat a jog tárgya, a fogyasztó útja pedig a bizonyítási eszköz. Ezzel nem csupán a képernyőn látható, hanem a kulisszák mögötti, a döntést érintő befolyásolás is láthatóvá válna a hatóságok számára.
Izom és agy
Vissza a jövőbe! – utalt a kultuszfilmre első diáján Fabrizio Esposito, a Lisszaboni Új Egyetem (NOVA) Jogi Karának egyetemi docense A megtévesztő felhasználói mintázatok szabályozásának reformja: javaslatok az UCPD és a DSA összefüggésében című előadásában. Szerinte a két, címben említett jogszabály módosításával már ma tudnánk megfelelően szabályozni a mostani és jövőbeli megtévesztő mintázatokat. Tehát új jogszabály nem feltétlenül szükséges, ám jogi reform szerinte mindenképpen. Jelenleg a túl általános megfogalmazás, a szűkített hatókör, a kivételi klauzula és a lassú frissülés akadályozza a hatóságokat a megfelelő fellépésben. A jövőbiztos fellépés generális klauzulát, technológiai és csatornafüggetlenséget, pontos definíciókat és gyors frissítéseket igényel úgy, hogy abban a DSA legyen az izom, az UCDP pedig a szabályozás agya. Ehhez elsőként érdemes lenne a DSA 25. cikkét minden közvetítő szolgáltatásra kiterjeszteni, legalább a DSA saját tárgyi hatókörében. Végül emlékeztetett, a kultuszfilm is trilógiává bővült, ezért a jövőbiztos megoldást is újra kell majd gondolni valószínűleg.
Az autonóm döntések védelmében
Hogy szükség van-e új jogszabályra, az attól függ, a fogyasztói jogok melyik területét vizsgáljuk – hangsúlyozták a Digitális méltányosság: múlt, jelen és jövő című előadásukban Monika Namysłowska, a Łódźi Egyetem egyetemi tanára és Kasper Drażewski, a Leuveni Katolikus Egyetem Informatikai és Szellemi Tulajdonjogi Központjának posztdoktori kutatója. Szerintük a fő kérdések közé tartozik, hogy hívhat-e az új rendelet egy kereskedelmi gyakorlatot tisztességtelennek, hogyan lehet ezt bizonyítani és milyen jogorvoslatot kínál. Ma egy kereskedelmi gyakorlat akkor tisztességtelen, ha ellentmond az elvárható szakmai gondosság követelményeinek és lényegesen eltorzítja az átlagosnak számító fogyasztó viselkedését a termékkel kapcsolatban. De mit lehet tenni egy olyan interfész kapcsán, amely alkalmazkodik minden felhasználó viselkedéséhez, és ennek megfelelően folyamatosan küld emlékeztető üzeneteket? A jog itt ma is sokat tehet, de távol áll a tökéletestől. A felhasználó kiszolgáltatottságának kihasználása megsérti az elvárható szakmai gondosság követelményeit, a koppintás és a görgetés pedig ügyleti döntésnek minősülhet, azaz a függőséget okozó dizájn ma sem esik kívül a jogon. Az előadók szerint az autonómia sérelmét is ügyleti döntésekre kell lefordítani, ami bizonyos ponton túl mesterségessé válik. Azonban az UCPD 12. cikke csak a tényszerű állításokat vizsgálja, a személyre szabott, szubjektív üzenetekről nem tesz említést. A tényeket a fogyasztók döntésével kapcsolatban egyelőre csak a hatóságok ismerhetik meg, amit a fogyasztók tudhatnak, azt a kereskedő fogalmazza meg számukra. Ma abban is lehetnek kétségeink, hogy a hatósági közbeavatkozás valóban beszünteti-e a tisztességtelen gyakorlatokat, hiszen nem tudjuk ellenőrizni, hogy a kereskedő mit változtatott meg. A legfontosabb kérdés itt az, hogy egy jobb jogi standard képes lenne-e csökkenteni a bizonyítandó tények számát. Az új standard lényege az lehetne, hogy kimondja: egyetlen kereskedő sem használhatja ki a fogyasztók digitális sérülékenységét és egyenlőtlenségeit, és erősebben védje az autonóm döntéshozást. A rendelet viszont túl óvatos is lehet, ha bizonyos eseteket megoldatlanul hagy. Ez egyaránt igaz a meglévő szabályozás módosítására és új szabályozás megalkotására is.
A fogyasztók biztonsága a lényeg
A kereslet és kínálat a piacon olyan, mint az érem két oldala, ezért szerencsés, hogy az olasz versenyhatóság a fogyasztói jogokat és a piaci versenyt egyaránt vizsgálhatja – hangsúlyozta Antonio Mancini, az Olasz Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság vezető szakértője A fogyasztók védelme a digitális gazdaságban az UCPD révén című előadásában. A fogyasztók védelme területén fontos, hogy az irányelvben említett átlagfogyasztónál jobban figyeljünk a sérülékeny fogyasztókra. Példaként említette, hogy az, ha a fogyasztó nem fizet közvetlenül, még nem szünteti meg az ügyleti döntés jellegét. Ezért büntették meg a Facebookot „A Facebook ingyenes, és az is marad” felirat miatt a nyitólapon. De büntetést kapott a Google és az Apple is Olaszországban, mert elégtelenül tüntették fel a nyitólapjukon, mire használják a begyűjtött adatokat. Az Amazon azért kapott büntetést, mert az egyszeri vásárlás helyett alapértelmezetten a rendszeres fizetés volt előre kiválasztva. A Prime Plus a manipulatív előfizetési módszerért kapott büntetést, amellyel akadályozta a fogyasztók döntési szabadságát. A TikTok azért fizetett bírságot, mert annak ellenére ajánlott káros tartalmakat kiskorúaknak, hogy azt a saját biztonsági szabályzatai is tiltották. A Trustpilot pedig azért fizetett, mert nem megfelelően ellenőrizte az értékelők jogosultságát, ami hamis értékelésekhez vezetett. A fogyasztóvédelem tehát bőven túlmutat egyetlen koppintáson, jelen van a belépésnél, a használatnál, az ajánlott tartalmaknál és a kilépésnél is. Az olasz hatóság a népszerű MI-rendszerek vizsgálatával azt is elérte, hogy olasz nyelvű figyelmeztetést kell megjeleníteni arról, hogy az MI tévedhet. A hatóságok szempontjából ezeknek a vizsgálatoknak a felépítése állandó akkor is, ha a technológia rohamosan fejlődik. A lényeg ugyanis mindig a fogyasztó biztonsága. Az olasz szakértő szerint egy új rendelet lehet hasznos, de a mai szabályozás – legalábbis Olaszországban – már képes megfékezni a digitális manipuláció különféle formáit.
Influenszerek és kerekasztal
A konferencia délutáni részében a gyermekeket célzó influenszermarketingről adott elő Varga Árpád, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője, majd Valóban szükség van új jogszabályokra a fogyasztók digitális térben való védelméhez? címmel Csirszki Martin Milán, a szervező tanszék adjunktusának moderálásával kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelyen Horváth M. András, a Fehérváry Horányi Kovács Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere; Kapi Anikó ügyvéd; Szilágyi Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense; valamint Váczi Nóra, a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja vettek részt.
Nyitókép forrása: inkoly / depositphotos.com
