Ukrajna és az EU dilemmái a V4-ek szemszögéből
Ukrajna és az EU integrációja a V4-ek kontextusában címmel szervezett nemzetközi tudományos eszmecserét április 17-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós Termében. A konferenciát Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese nyitotta meg.
Egyedi arcélek
A konferencia szakmai hátterét Kutasi Gábor, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a visegrádi együttműködés (V4) keretében megvalósuló kutatási projekt vezetője mutatta be. Megnyitójában kiemelte: a projekt célja, hogy a V4-országok egyetemei a saját szakmai profiljuk szerint járuljanak hozzá Ukrajna uniós integrációjának komplex vizsgálatához. A korábbi műhelybeszélgetések elsőként Katowicében az általános csatlakozási kérdésekre, második alkalommal Brnoban pedig az uniós költségvetési hatásokra fókuszáltak, míg a budapesti esemény középpontjában a védelmi és biztonságpolitikai dimenziók álltak. Az utolsó, pozsonyi állomás a kereskedelempolitikai összefüggéseket tárgyalja majd. Emellett pedig ukrán partnerek érkeztek Harkivból, akik értékes helyi perspektívával gazdagítják az eszmecserét.
A csatlakozás kritériumai
Az Ukrajna politikai rendszerének és védelmi helyzetének elemzése a koppenhágai kritériumok, valamint a biztonsági és védelmi együttműködés tükrében című panelbeszélgetésen Bendarzsevszkij Anton, külpolitikai elemző, újságíró, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, valamint Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa osztották meg elemzéseiket. Előbbi előadásában részletesen ismertette az európai uniós csatlakozás alapjául szolgáló koppenhágai kritériumrendszert, amely politikai, gazdasági és adminisztratív feltételeket határoz meg. Rámutatott: az Európai Bizottság jelenleg elsősorban a jogállamiság megerősítésére, a bírói függetlenség biztosítására, a korrupció elleni fellépésre és az oligarchikus struktúrák visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. Kiemelte, hogy Ukrajnának mintegy 1600 uniós jogszabályt kell harmonizálnia nemzeti jogrendjével, miközben azt is bizonyítania kell, hogy az új szabályozások a gyakorlatban is alkalmazhatók.
Mit akadályoz a háború?
Az elemző szerint Ukrajna jelentős reformlépéseket tett, ugyanakkor a háborús környezet érdemben nehezíti a politikai és gazdasági átalakulást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az államadósság mértéke, valamint a külső pénzügyi támogatásoktól való függés olyan tényezők, amelyek normál körülmények között komoly akadályt jelentenének a csatlakozási folyamatban. A védelmi ipar átalakulása ugyanakkor – a magánszektor térnyerésével és az innovatív, drónalapú képességek gyors fejlődésével – a háborús tapasztalatok közvetlen hatását mutatja.
Érzelmek kontra érdekek
Demkó Attila hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi háborúban egyik fél sem képes gyors katonai megoldásra. Megítélése szerint a technológiai fejlődés a védelemnek kedvez, ami elnyújtja a háborút, miközben a diplomáciai rendezés feltételei egyelőre nem láthatók. A V4-ek szerepét illetően hangsúlyozta: a visegrádi együttműködést nem érdemes túlértékelni, mivel a tagállamok különböző történelmi tapasztalatokkal és nemzeti érdekekkel közelítenek az ukrajnai háborúhoz és annak következményeihez. Kiemelte, hogy az érzelmeket el kell választani az érdekektől. Különösen az ukrán mezőgazdaság uniós integrációja vált ki komoly érdekellentéteket, amelyek kezelése jelentős politikai feladatot ró a nyugat-európai döntéshozókra is. A szakértők egyetértettek abban, hogy Ukrajna európai perspektívája hosszú távon a térség stabilitásának kulcsa lehet, ugyanakkor a tartós béke hiánya nemcsak az integrációt nehezíti meg, hanem Európa egészének biztonságát is érinti.
A hallgatók szerepe a projektben
Az esemény folytatásában a hazai és a külföldről érkezett hallgatók az ukrajnai kapcsolatok szempontjából releváns V4-es biztonság- és védelempolitikai kérdésekről szóló műhelybeszélgetésen vehettek részt, amelyet Tankovsky Oleg, a Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék adjunktusa vezetett. A rendezvénysorozat egyik sajátossága, hogy a résztvevők minden állomás után szakpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg, ezzel is erősítve az elméleti tudás és a gyakorlati döntéshozatal közötti kapcsolatot.
Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap 22430298 számú projektje keretében jött létre.
Nyitókép forrása: V.Sonnek.seznam.cz / depositphotos.com:
