Konferencia az MI rendészeti alkalmazásáról
Mesterséges intelligencia (MI) a bűnüldözés és a jog területén – jogi keretek, gyakorlati alkalmazások és képzési kihívások címmel szervezett tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Krimináltechnikai Tanszéke (KTT) április 16-án, az Orczy úti Kollégiumban.
Kihívás és lehetőség – Óda a verseny-automobilhoz
A XXI. század talán egyik legnagyobb kihívása a mindennapok részévé váló mesterséges intelligencia – emelte ki köszöntőjében Töreki Sándor r. vezérőrnagy, országos bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes. Mint fogalmazott, a technológiai fejlődés ütemét a jogalkotás sok esetben nem képes maradéktalanul követni, ami szürke, sőt fekete zónák kialakulásához vezethet. „A jognak is sebességet kell váltania”, hangsúlyozta, rámutatva arra is, hogy az MI nem csupán jogi, hanem társadalmi, etikai és filozófiai kérdéseket is felvet, különösen az egyéni felelősség határainak elmosódása kapcsán. A rendőrség számára az MI a megújulás egyik lehetséges eszköze: az adminisztratív terhek csökkentésével több idő fordítható az érdemi szakmai munkára. Ennek jegyében indult el három éve a Palota-projekt, amely egy konkrét kapitányság működésében vizsgálja az MI alkalmazásának lehetőségeit. A konferencia célja – hangsúlyozta a vezérőrnagy – az útkeresés, a kapaszkodók megmutatása, valamint az együtt gondolkodás elősegítése.
Az MI átalakító erejére hívta fel a figyelmet Balla József r. ezredes, az RTK általános és fejlesztési dékánhelyettese is. Mint mondta, alig találni ma olyan szakterületet, amelyet ne érintene a mesterséges intelligencia. Ez lehetőség, felelősség és kihívás egyszerre: hatékonyabbá teheti a felderítést, az elemzést és a döntéshozatalt, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az algoritmusok átláthatósága és a felelősség megállapítása kapcsán. A kar stratégiai jelentőségű új technológiaként tekint az MI-re, amely a közbiztonság és a megelőzés területén is új távlatokat nyithat, feltéve, hogy etikus és jogilag megalapozott módon alkalmazzák.
A konferencia megnyitójában Fantoly Zsanett, az RTK Büntető-eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára avantgárd párhuzammal élt. Felidézte a futurizmus XX. század eleji lendületét, majd Filippo Tommaso Marinetti „Óda a verseny-automobilhoz” című versének életérzését, amely – mint rámutatott – meglepően jól tükrözi a mesterséges intelligencia fejlődéstörténetét is. Az 1950-es évektől töretlen előretörés ma már a jog és a bűnüldözés világát is elérte, a gépi tanulás, a neurális hálózatok és a big data uralta korszakban pedig egyre nehezebb lépést tartani a napi szintű változásokkal.
Konferenciánk egyik legnagyobb értéke a sokszínűség – emelte ki köszöntőjében Nyitrai Endre r. őrnagy, az RTK KTT tanszékvezető egyetemi docense. A szakmai fórum immár harmadik alkalommal teremtett lehetőséget a párbeszédre, második alkalommal már az egyetemi szféra aktív részvételével. Mint hangsúlyozta, a cél nem csupán a téma megismerése, hanem az együttműködés erősítése is: a rendészeti, jogi és technológiai szereplők közös gondolkodása elengedhetetlen egy olyan gyorsan változó területen, mint a mesterséges intelligencia.
A jog és a technológia összebékítése
A technológiai élenjáró és használható, azonban kihívás azt beilleszteni a meglévő jogi keretrendszerbe – mondta el a Mesterséges intelligencia a bűnüldözésben: gyakorlati alkalmazások, jogi keretek című előadásában Szabó Hedvig nb. altábornagy, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsadója, a Széchenyi Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének tudományos munkatársa. Rávilágított: az uniós AI Act szigorú szabályozása egyszerre szolgálja a jogbiztonságot és hordozza magában az innováció visszafogásának kockázatát. Az altábornagy nemzetközi példákon keresztül mutatta be a prediktív rendszerek korlátait és tanulságait, kiemelve az átláthatóság, a független felügyelet és a világos jogszabályi felhatalmazás szükségességét.
Megdőlhet a jogdogmatika?
Az MI nem egyszerűen egy új eszköz, hanem új minőség, ami átformálhatja a büntetőjogot is – emelte ki Miskolczi Barna, a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának főosztályvezető ügyésze A mesterséges intelligencia három dimenziója a büntetőjogban: jogi természet, alkalmazás és transzformáció című előadásában. Szerinte a jog és az MI találkozásában ma komoly feszültség lapul. Az autonóm döntéshozatal, a felelősség kérdése, valamint az ember és gép viszonyának újraértelmezése radikális változtatásokat tehet szükségessé a büntetőjog szerkezetében, hiszen az MI nem illeszkedik be a megszokott kategóriákba. Úgy összegzett: szerinte a jog nem maradhat érintetlenül, új struktúrák, fogalmak érkezhetnek, sőt akár a jogdogmatika változása sem kizárható.
Áldás vagy átok? Esetleg mindkettő?
Az MI vajon áldás, átok vagy e kettő egyszerre? – tette fel a kérdést a Kockázat vagy lehetőség? Mesterséges intelligencia a bíróságokon című előadásában Fehér Zoltán Tibor, az Országos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztály Statisztikai Elemző Osztályának osztályvezetője. Szerinte az MI hamarosan megjelenhet a tárgyalótermekben is. Mint fogalmazott, az MI ígéretei – gyorsaság, hatékonyság, költségcsökkentés – csakis emberi felügyelet mellett válhatnak valóra. A bírói felelősség nem delegálható, ugyanakkor az igazgatási és döntés-előkészítő folyamatokban (fordítás, beszédből írott szöveg alkotása) az MI már ma is hasznos támogató lehet, ha megfelelő keretek között alkalmazzák. Úgy vélte, hogy a hazai fejlődés alapja az összefogás, a közös igazságszolgáltatási adatbázis és nyelvi modell létrehozása.
Naprakészség vagy versenyfutás?
Az AI Act Európa emberközpontú és kockázatalapú jogi szabályozása – mondta el Mezei Kitti, az RTK Kiberbűnözés Elleni Tanszékének egyetemi docense a Mesterséges intelligencia és a jog: hogyan szabályozza az AI Act a rendészeti alkalmazásokat? című előadásában. Kiemelte, mára szinte versenyfutássá vált a technológiai történések nyomon követése, hiszen napról napra változik a jog, a technika, illetve ennek felhasználása a bűnelkövetésben. Az RTK docense előadásában hangsúlyozta a mesterségesintelligencia‑jártasság megteremtésének fontosságát is. A jövőbeni hatékony alkalmazás zálogát pedig a jogászok, mérnökök és rendészeti szakemberek együttműködésében látta. Szerinte nem vezet jóra, hogy gyakran szigorúbbak vagyunk az MI-rendszerekkel szemben, mint önmagunkkal.
MI az idegenrendészetben – egy egyetemi projekt
Projektünk elsődleges célja az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adminisztrációs munkájának segítése – emelte ki a Digitális tudásbázis a migrációs igazgatás támogatására – az ötlettől a kutatási gyakorlatig című előadásában Kemény Bertalan r. őrnagy, az NKE RTK Idegenrendészeti Tanszékének tanársegéde. Előadása példát adott arra is, hogyan válhat az egyetem inkubátorrá, ahol a hallgatók valós szakmai kihívásokon keresztül szerezhetnek piacképes tudást. Ha a diákköri projekt sikerrel zárul, azzal nem csak az idegenrendészeti rendszert lehet tehermentesíteni, de külföldi trendeket lehetne megfigyelni, illetve támogatást nyújtana a jogszabályok megalkotásánál is. Szerinte az idegenrendészeti digitális tudástár felépítéséhez és korai üzemeltetéséhez az egyetemnek megvannak a szükséges eszközei.
MI a rendőrségen és az áldozatazonosításban
A konferencia folytatásában Új típusú veszélyek az MI árnyékában címmel Kellessy Tibor, az IdomSoft Zrt. innovációs szakértője; MI-ért? Az MI-szabályozás szárnypróbálgatásai a rendőrségen címmel Nagy Barbara Zsuzsa, az ORFK Hivatal Elektronikus Ügyviteli és Adatvédelmi Főosztály mb. főosztályvezetője; valamint az NKE MI-megoldások az áldozatazonosításban – a dán példa átültetésének lehetőségei a magyar rendészetbe címmel Pongó Krisztián r. százados, a Belügyminisztérium Európai Belügyi Együttműködési Főosztályának kiemelt főelőadója, doktorandusz hallgató adott elő. Az eszmecserét Fantoly Zsanett tanszékvezető egyetemi tanár és Nyitrai Endre tanszékvezető egyetemi docens szavai zárták.
Nyitókép forrása: Melpomene / depositphotos.com
