A Reflektorfényben a jövő kihívásai című új, online elérhető könyv bemutatóját rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetbiztonsági Intézete (NBI) a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok (PNBSZ) Tudományos Innovációs Fórumával (TIF) közösen a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós termében, március 4-én. E kiadvány tiszteleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény harmincadik évfordulója előtt.
A közös gondolkodás nem elv, hanem a szolgálatok mindennapi gyakorlata – emelte ki köszöntőjében Mezei József nb. alezredes, az NBI Polgári Nemzetbiztonsági Tanszékének (PNT) adjunktusa, a rendezvény moderátora.
Alapvető feladat az innováció
A fenyegetettség hiánya utópia, ám a nemzetbiztonsági szolgálatoknak valahová ide kell kitűzniük a célkeresztet – emelte ki felkért hozzászólóként Márvány Miklós, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkára. Hozzátette, most a mérföldkövet jelentő 1995-ös törvény harmincadik évfordulóját ünnepelhetjük, amely a terület rendszerváltozását jelenti, ez vitte át az állambiztonságot a nemzetbiztonságba. Azóta a fenyegetések új formát öltöttek, így az ellenük küzdőknek alapvető feladata az innováció. Ennek két része van, az egyik az állam kötelessége, mégpedig, hogy a technikai képességeket folyamatosan fejlessze. A másik része az emberi tudás, a kreativitás és a rugalmasság. E tekintetben az elmúlt időszak eredménye a tudományos kapacitás intézményes létrehozása a szolgálatoknál. A helyettes államtitkár az ünneplés méltó eszközének nevezte a tanulmánykötetet. Annak tartalma nem nosztalgikus, hanem a jövőre koncentrál, így alapját jelentheti a következő évek szakmai munkájának. A tanulmányok rendkívül gyakorlatorientáltan keresnek válaszokat a biztonságtudatosságra, a felsőoktatással való együttműködés kérdéseire, de ugyanígy az űrbiztonság és a mesterséges intelligencia (MI) kihívásaira is.
A haza érdekében
A harmincadik évforduló megdobogtatta a szívem – árulta el hozzászólásában Dobokay Gábor nyá. nb. altábornagy. Felidézte, hogy az 1995. évi CXXV. törvényt megelőző átmeneti jogszabály politikai konszenzussal jött létre. Az utolsó szocialista parlament hozta meg, ám már az új politikai erőkkel közösen. Ekkoriban zajlott ugyanis a Dunagate-ügy, amelyet ma már a történelemkönyvből ismerünk csupán, ám az akkori rendszerváltó erőket igencsak aggasztotta. Az új törvényt ezért rengeteg politikai vita előzte meg, akadtak olyan érvek is, amelyek még a létjogosultságát is megkérdőjelezték a szolgálatoknak. Akkoriban meg kellett győzni a döntéshozókat, hogy minden országnak, így hazánknak is vannak olyan érdekei, amelyek külföldi hírszerzésen alapulnak, más országok hasonló érdekei ellen pedig értelemszerűen védekezni kell – emellett pedig harcolni a terror, a szervezett bűnözés vagy az érzékeny infrastruktúrák elleni támadások ellen. Dobokay Gábor kiemelte, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem titkosszolgálatok, hiszen éppen a törvény révén ismert minden céljuk vagy működésük maga. Mindössze annyi a titok: mikor, kivel szemben, miért és hol alkalmazzák eszközeiket, azaz a konkrét ügyek.
A tudományosan is megalapozott szakma
A nemzetbiztonság területén is fontos látni, honnan érkezik a tudás, hogyan kerül az újonnan belépőkhöz és mit érdemes a következő generációknak továbbadni – mondta el Dobák Imre nb. ezredes, az NBI intézetvezetője. A tudásátadás kapcsán szerinte fontos kérdéssé vált, hogyan lehet az alapértékek megőrzése és a szolgálatok zártsága mellett folyamatosan megújulni. Az új kötet e kérdésekhez is kapcsolódik. Szükség van ugyanis formálisan tanítható, kutatható alapokra, hiszen a nemzetbiztonsági ismereteket már nem lehet csak személyesen továbbadni. Így válhat a titokból az értékrendet megőrizve tudományosan megalapozott szakma.
A könyv születésének körülményeit foglalta össze hozzászólásában Hazai Lászlóné nyá. nb. dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kutatásért felelős főigazgatói megbízottja. Mint elmondta, az ötlet, hogy kiadvánnyal tisztelegjenek az évforduló előtt, 2025 márciusában vetődött fel. Abban valamennyi szolgálat egyetértett, hogy készüljön el egy elsősorban a jövőre koncentráló, maradandó értéket képviselő könyv. A szerzők szövegeikkel bizonyították, hogy professzionálisan állnak hozzá tevékenységükhöz, a munkát pedig nagyban segítette az együttműködési készség megléte. Az elkészült könyv bizonyítja a szolgálatok sokszínűségét. A kötet is aláhúzza, hogy ez a szakma előre gondolkodást, megújulást és szoros együttműködést igényel. A szolgálatok célja mindig is az, hogy ők legyenek a legjobbak. Ez a könyv ebben is támogatást nyújthat.
A könyvkiadás kulisszái mögé Urbán Attila nb. ezredes, a PNBSZ TIF szakértője, a kötet egyik közreműködője vezette be a résztvevőket. Elárulta, hogy a legtöbb tanulmány kapcsolódik a TIF rendezvényeihez, kerekasztal-beszélgetéseihez, azaz az ottani kapcsolatok és együttműködések inspirálták ezeket. A fórum létrejötte új korszakot nyitott, összerendszerezte a négy polgári szolgálat tudományos erejét. A kötetről szólva elmondta, a tanulmányok alapvető kérdéseket mutatnak be, melyekben a szerzők a napi gyakorlat talaján állva, alkalmazott tudományként ismertetik eredményeiket. A feldolgozott témakörök széles spektrumon mozogva érintik a szolgálatok humán és technikai aspektusait egyaránt. A kötet céljairól szólva Urbán Attila kiemelte, fontos, hogy az inspiráló legyen, azaz a szakemberek megtalálják benne egymás területeivel a kapcsolatot és az olvasó e könyv révén bepillantást nyerhessen a szolgálatok értékteremtő tevékenységébe.
Toborzás, kritikus gondolkodás, MI
A könyvbemutató végén Mezei József adjunktus moderálásával a biztonságtudatosságról, a technológiák változásáról, a tudásról és az utánpótlásról cserélt eszmét Takács Gergely nb. dandártábornok, az Alkotmányvédelmi Hivatal koordinációs és nemzetközi együttműködési főigazgató-helyettese; Harmati Zsolt nb. dandártábornok, az Információs Hivatal igazgatási főigazgató-helyettese; Németh Attila nb. dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójának általános helyettese; valamint Tóth András nb. dandártábornok, a Nemzeti Információs Központ főigazgató-helyettese egy kerekasztal-beszélgetésen. Itt elhangzott, a technológiai trendek közül a mesterséges intelligencia az, amit a szolgálatok sem tudnak megkerülni. Foglalkozniuk kell ennek előnyeivel (például a ma példátlan mennyiségben rendelkezésre álló adatok megfelelő elemzésével), de annak hátrányaival is. Ami viszont egyértelműen kockázatot hordoz, az a technológia negatív hatása. A veszély ebben ma talán nagyobb, mint a lehetőség: például az információs befolyásolás területén a MI-vel szemben nincs olyan egyértelműen hatásos eszköz, amely hatékonyan használható. Ugyanakkor az elemző szem számára hihetetlen távlatokat tud nyitni az MI a folyamatok felgyorsításában. A technológiát tehát annak minden kockázatának ismeretében kell tudni használni – akár az elemzésre, akár a számunkra fontos információk védelmére. Emellett meg kell találni az egyetemi vagy a vállalati szférában megjelenő új technológiákat, eljárásokat is. Fontos hozzávaló a kritikus gondolkodás, sőt ma ez vált az egyik leglényegesebb tényezővé – például a hallucinációk kiszűrésére. A befolyásolás természete maga nem változott, csupán a technológia, ehhez kell adaptálódni, a fejlődést pedig felhasználni. Kockázatot jelent persze, hogy sikerül-e lépést tartani, sikerül-e az új, e technológiákkal együtt cseperedő generációt bevonni vagy épp a silószerű működést modern, projektalapú működésre váltani. A szakértők szerint a jövő kihívásaira az egyik legjobb válasz, ha sikerül a legjobb szakemberekkel együtt dolgozni. A szolgálatok felelőssége ebben az is, hogy például elmondják az egyetemeknek, mire van igényük, milyen képességekkel rendelkező belépőket szeretnének látni vagy épp a meglévő állományt milyen képzésekkel segítsék. Azt azonban az új kötet is bizonyítja, hogy a szolgálatok képesek belülről megújulni és – ami talán még fontosabb – együttműködni.
Nyitókép: hello.artmagination.com / depositphotos.com
