„A technológia jövője” címmel szervezett kétnapos nemzetközi interdiszciplináris konferenciát a Ludovika Fellowship Program keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Irodája február 26-i kezdettel a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós termében. A résztvevőket Deli Gergely, az NKE rektora köszöntötte.
Az MI túllépett azon, hogy egyetlen tudomány képes legyen megérteni, ugyanakkor szinte beláthatatlan társadalmi lehetőségeket hordoz – mutatott rá Federico Ponzoni, a Chilei Pápai Katolikus Egyetem professzora a konferencia megnyitójában. Hozzátette, az emberi döntések néha nehezek, s lehetnek akár részrehajlók is, ha a kísértés hatalmas. A kísértésnek engedés azonban épphogy kiindulópontja lehet egy, a technológiai fejlődésről való filozofikus eszmecserének. A technológiai fejlődéssel kapcsolatos érzéseink lehetnek pozitívok és negatívak. Érdemes mégis optimistának maradni és hinni abban, hogy képesek leszünk szabályozni – például a politika révén, ami voltaképpen egy olyan módszer, mellyel az emberiség évezredek óta döntéseket hoz. E politikai döntésekben segítségünkre lehet a filozófia és persze valamennyi olyan tudomány, ami az emberi döntéseket vizsgálja.
Nem eszköz, környezet
Az eszmecsere első, „Belakni” a technológiákat – az etika újraértelmezése című panelbeszélgetésén elsőként Luca Valera, a Valladolid Egyetem docense adott elő, amire Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) főigazgatója, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet intézetvezetője reagált. Az ezt követő szakmai beszélgetést Federico Ponzoni, a Chilei Pápai Katolikus Egyetem professzora moderálta.
Luca Valera előadásában amellett érvelt, hogy a technológia nem eszköz immár, hanem az emberiség új környezete, amit megfelelően érdemes belaknunk. A technológia körbeveszi a mindennapjainkat, minden az, ami nem természetes körülöttünk és bennünk. A technológia gazdasági és társadalmi változásokat indukál, miközben a professzor szerint újabb hatalmat, sérülékenységeket és egyenlőtlenségeket hoz létre. Az eredetileg emberi célok elérésére létrehozott technológia ma már tőlünk függetlenül működik, ami radikális változás, például egy kalapácshoz képest. Luca Valera fontos kérdésnek nevezte, hogy morálisan semleges-e az a technológia, amely ma már képes döntéseket hozni. Előadása végén az emberi elme védelmére tett, Chiléből induló etikai, jogi és társadalmi erőfeszítéseket is ismertette az agy működését manipulálni képes, a gondolkodást adatokra váltó modern technológiák ellen. Mint elmondta, e védelem öt területet ölel fel, az emberi identitást, a szabad akaratot, a mentális magánélet védelmét, valamint az egyenlő hozzáférést és az elfogulatlan bánásmódot.
Beköszöntött az onlife
Válaszában Török Bernát kifejtette, ma már nem online-ra váltunk ahhoz, hogy elvégezzünk egy feladatot, hanem folyamatosan online, ahogyan fogalmazott, onlife vagyunk. Éppen ezért fontosabb ma mindennél a gyakran felforgató új technológiák feletti kontroll. Azt azonban hiba lenne gondolni, hogy az eddigi megoldások működni fognak. A mostani szabályozás az egyéni felhasználót, az ő szándékát és magatartását célozza. Ugyanakkor ma már látjuk, hogy az emberek nem figyelnek oda a saját védelmükre vagy éppen képtelenek felügyelni a gyakran láthatatlanul működő technológiákat. Az új fejlesztéseknek gyakran nincs egyetlen, jól kivehető célja, mint egy kalapácsnak, noha a törvények épp erre vonatkoznának. Mit lehetne mégis tenni? Török Bernát szerint érdemes lenne a szolgáltatókra koncentrálni, noha ezek ma nem tűnnek túlságosan együttműködőnek. Török Bernát arról is szólt, hogy a digitális technológia voltaképpen kód, ez formálja a kibertér törvényét. A kód logikája mindig bináris: szabad vagy tilos. A kód értékeket is kifejezhet persze – a kérdés az, hogy végül ki dönti el, pontosan milyen értékeket hordoz. Ezt Török Bernát szerint mindig az ember fogja megtenni. Jó példa erre a közösségi média algoritmusa, ami jelenleg tisztán üzleti érdekeket szolgál. Az algoritmust azonban másra, akár hasznosabbra is lehetne használni. Tehát szerinte érdemes finomhangolni azt a kijelentést, hogy a technológia nem semleges.
Meg kell védeni az emberi méltóságot
Török Bernát hozzátette, az EU szintén érintett az emberi elme védelmében, hiszen e téma bővebb környezete az emberi méltóság védelme az új technológiák korában. A gondolatok védelme már nem elegendő, magát a gondolkodási folyamatot is védeni kell. Fontos fejlemény, hogy az emberi méltóság területén ma új jogok formálódnak: jog a nem digitalizáltan tárolt személyiségre, jog a nem prediktíven alakított jövőre, jog a valódi emberi kapcsolatra és jog a kognitív szuverenitásra. A védelem esszenciája tehát már alakul, ezt a munkát érdemes folytatni – akár a pőre üzleti érdekek ellenében is.
A nemzetközi konferencia további három panelbeszélgetéssel folytatódott az egyetemen.
Nyitókép: Yakobchuk / depositphotos.com
