Érdemes lenne nem köbméterben megadni a víz árát, hiszen ma kevesen tudják, hogy a fővárosban egy liter víz ára húsz fillér – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2025/2026-os tavaszi szemeszterének második előadásán, február 24-én, a Ludovika Főépület Egyed István Termében, ahol „Minden körülmények között…” víziközmű-szolgáltatás címmel adott elő Haranghy Csaba Ferenc, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója.
Számos természetes jelenség vesz körül bennünket. Például az, ha kinyitjuk a csapot, abból víz folyik – emelte ki köszöntőjében Cimer Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja. A magyar társadalom mindezt természetesnek veszi, ám nem biztos, hogy a víz valódi értékét pontosan be tudja árazni. Ehhez azt is érdemes tudni, hogy ma összesen 2,1 milliárd ember nem jut hozzá biztonságosan a vízhez, illetőleg évente a világban 365 ezer gyermek hal szomjan. A kar küldetése, hogy megfelelő szaktudással felvértezett mérnököket képezzen a jövő számára. Az UNESCO 2025-ös tanulmánya ugyanis megállapította, hogy a világ számos helyén nincs elegendő humán- és tőkeforrás, valamint technológia a vízproblémák kezelésére. Magyarországon szerencsére a technológia megvan, a meglévő vízvezetékek hossza körülbelül 69 ezer kilométer, ami azt jelenti, hogy e mentén harmincszor körbe lehetne járni az ország határait. E technológiát persze üzemeltetni is kell, ezért jött létre 2021-ben a több mint 12 ezer munkavállalót foglalkoztató Nemzeti Vízművek Zrt., ami ma közvetlenül 18 leányvállalat irányítását végzi.
A jó hír az, ha nincs hír
Haranghy Csaba Ferenc előadásában elmondta, nagyon sokat köszönhet a vitorlázásnak, már nyolcéves korától kormányos volt, aki voltaképpen a hajó vezetője, első az egyenlők között. Véleménye szerint ez kiváló „műhely” a vezetői és menedzsmentképességek elsajátításához. Szerinte a víziközmű-világ egyik nagy baja, hogy rendkívül fegyelmezett, náluk az a jó hír, ha nincs hír, így kívülről nehéz belelátni a működésébe.
Kiemelt hivatás
A víziközműnek, akárcsak a tűzoltóknak, a mentőknek, a rendőröknek és a honvédeknek, kiemelt rendelkezésre állási kötelezettsége van. Így, akárcsak a sakkban, érdemes több lépésnyire is előre gondolkodni, ha pedig kell, akkor gyorsan dönteni. A szolgálati állományban – talán a fogorvos kivételével – szinte minden szakma képviselteti magát, így valóban nem magától értetődő, hogy a csapból folyamatosan víz folyik. Néha sok mindenre kell egyszerre gondolni: a tűzoltók például a vízműtől szoktak nyomásfokozást kérni, aminek kommunikáció híján más pontokon csőtörés lehet a következménye – az egyik ilyen eset után a két szervezet immár megosztja egymással a térinformatikai adatbázisát és megfelelően kommunikálnak egymással.
Mi a víz pontos ára?
A cég jelenleg 2096 településen szolgáltat vizet összesen 16 víziközmű cégen keresztül. Feladata, hogy hatékonnyá tegye a víziközmű-szolgáltatást. Magyarországon a víz maga nem fogy el, ám az iható víz sajnos hazánkban is egyre kevesebb. A lakossági díjak jelenleg befagyasztottak, a különbözetet a kormányzat fizeti be a díjkiegyenlítő kasszába. A cél ma az, hogy fenntartható pályára kerüljön a víziközmű-szolgáltatás. Ehhez érdemes látni, hogy lakossági vízdíjból ma Magyarországon 840 féle van érvényben. Az eredeti öt nagy vízszolgáltató, illetve ma a Nemzeti Vízmű árazását a kormány, míg a többi szolgáltató árát a helyi önkormányzatok szabják meg. A kormány kiegészítésével ma a Nemzeti Vízművek a leányvállalataival együtt összességében nullszaldós. Fontos feladata azonban a fejlesztés mellett a csőhálózat élettartamát figyelnie, illetve más eszközökre is beruháznia. A vezérigazgató szerint fontos lenne nem köbméterben megadni a víz árát, hiszen ma Budapesten a lakosságnak ezer liter, azaz 1 köbméter víz 200 forintjába kerül, így 1 liter víz ára 20 fillér. A nem lakossági díjat a kormány viszont a fogyasztói árindexhez kötötte, ez a tétel immár a cég bevételének a felét jelenti.
Miből készül a vezeték?
Maga a cső lehet azbeszt-cementből – ma több mint negyven százalékát adja a hálózatnak, élettartama harminc év volt, ez pedig már rég elmúlt. A vízveszteség ezeken a hálózatokon jelentős lehet. Még rosszabb törésstatisztikája van a PVC csöveknek. Korábban készültek csövek bronzból és ólomból is, ezek tervezett élettartama viszont magas, ma is megfelelően működnek. Évente a csőhálózat 1,2 százalékát lenne érdemes cserélni.
Mennyire strapabíró a szolgáltatás?
A vezérigazgató szerint szintén fontos kérdés a víziközművek strapabíró képessége. Szerencsére a személyi jellegű kitettsége minimális a cégnek, viszont gondot okozhat a rendkívüli időjárás, az aszály, a fagy és az árvíz. Ilyenkor kell pontosan kapacitást méretezni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a cég műszaki tartalékot képez, amit szintén be kell árazni. Kockázatot jelenthet egy földrengés, az áramkimaradás vagy az energiahiány is. Ha nem lenne folyamatos az áramellátás, hazánkban 653 víztisztító és 550 szennyvíztelep állna le. A műszaki tartalékok szintjén az adatátvitelben háromszoros redundanciára van szükség, emellett az eszközök területén van fix és mobilizálható tartalék is. A nemzeti cég létrehozott havária-eszköznyilvántartást és anyagraktárakat is – ezzel pedig képessé vált más szereplőknek is segíteni. A létszámokról és a humán erőforrásról szólva a közkeletű vízműves szólást idézte: „aki egy éve itt van, és még mindig szereti, az örökre ott marad”.
Végül a vezérigazgató a cég tényadatait osztotta meg: árbevétele 345 745 millió forint, kezelt vagyona 1130 milliárd forint, saját tőkéje 53 495 millió forint. A zrt. összesen 18 leányvállalatból (16 víziközmű, plusz a megosztott szolgáltatásokat biztosító, illetve a beszerző cég) és 4 unokavállalatból áll. Tavaly 3000 projektet vitt végbe, ami kissé túlmutat a vállalat teljesítőképességén, ugyanakkor még néhány ilyen évre van szükség a vezérigazgató szerint, hogy a szolgáltatás teljesen egyenesbe kerüljön.
Nyitókép forrása: skovalsky / depositphotos.com
