Hogyan lehet megakadályozni, hogy emberek illegális úton, embercsempészek segítségével, jogellenesen keljenek át a határokon? – tette fel a kérdést, és a felvetésre adekvát választ is adott az Akcióterv az Integrált Határigazgatás létrehozására munkacímű, Törökországban 2010–2011 között megvalósult ankarai Twinning projekt eredményeinek ismertetésében Az integrált határellenőrzési rendszer megvalósítása Törökországban című előadásában Prof. Dr. Kovács Gábor r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) tanszékvezető egyetemi tanára, a kar dékánja a Török Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar–török kapcsolatokra fókuszáló programsorozat keretében, a Ludovika Szabadegyetemen március 28-án.
Az éghajlatváltozással Földünk több pontján élhetetlenné vált a természeti környezet, gyakran a csökkenő ivóvíz-készletek miatt emberek százezrei indulnak útnak. A migráció kapcsán megkülönböztetjük a kibocsátó országok, tranzitországok és célországok körét, valamint a legális, illetve illegális migrációt. Legális migráció esteben egy kibocsátó (harmadik) ország állampolgárai jogszerűen, elfogadott kérelmek alapján tartózkodnak tranzit- vagy célországban. Ellenkező esetben illegális úton, embercsempészek segítségével, jogellenesen kelnek át a (zöld)határokon. Hazánk e tekintetben betöltheti a tranzit-, illetve célország státuszát is.
Integrált határigazgatás
Az illegális bevándorlás tekintetében az első szűrő szerepét a kibocsátó országokban azok a politikai, gazdasági, kommunikációs eszközök töltik be, amelyek által csökkenthető a jelenség gyakorisága. A legfontosabb szűrőt azonban az Európai Unió (EU) külső határait védő szigorú határellenőrzési rendszere jelenti, amely nemcsak az adott országot, hanem az EU egészét védi (Schengeni övezet). Az integrált határigazgatás négylépcsős rendszere tehát a következő: segítségnyújtás és ellenőrzés a kibocsátó (harmadik) országokban, két, illetve többoldalú nemzetközi együttműködések, ellenőrzés a schengeni külső határokon (tranzit országok) és kompenzációs intézkedések, illetve a közrend fenntartása a célországokban.
Magyarország államhatárai
A magyar integrált határigazgatási rendszer elemei a Vám- és Pénzügyőrség, a Bevándorlási Hivatal és a Határőrség, e szervezetek működnek együtt államhatáraink védelmében. Hazánkban a határvédelem a rendvédelem feladatkörébe tartozik, ugyanakkor a szerb–magyar zöldhatáron (az EU és Schengen külső határán) határvadászok munkája is erősíti a fizikai, két soros biztonsági határzárat. Tevékenyégük szükségességét és hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt évben ötszörösére emelkedett a határon szolgálatot teljesítők elleni támadások száma. Mindez nem véletlen, „az embercsempészet ma már nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem.” A Magyar Rendőrség határrendészeti feladatai — a határrendészeti kapacitások schengeni szabályoknak megfelelő erősítése kapcsán — a schengeni külső határok szigorú ellenőrzése; a kompenzációs intézkedések bevezetése; korszerű kockázatelemzési rendszer működtetése; modern információ feldolgozó és vezetési rendszerek alkalmazása; jól felkészített hivatásos és szerződéses állomány alkalmazása; világos jogi státusz; széles körű és erős nemzetközi kapcsolatok; valamint jól megfogalmazott célok, feladat és tevékenységrendszer szükséges.
Ikerintézményi projektek
„A Twinning (Ikerintézményi Program) 1998-tól létezik. A Program az EU bővítési és partnerségi politikájának egyik fontos eszköze” – hangsúlyozta az NKE egyetemi tanára –, „amelyben a tagállamok szakértői együtt dolgoznak a kedvezményezett ország szakembereivel. „Az együttműködés külpolitikai, gazdasági, biztonságpolitikai érdekünk, siker esetén hazánk presztízse növekszik, nemzetközi kapcsolataink erősödnek.” A 2010–2011-es rendőrségi ikerintézményi projekt már a harmadik volt a magyar–török ilyen jellegű együttműködéseinek sorában.
Törökország és államhatárai
A törökországi határvédelem kapcsán Kovács Gábor bemutatta a Török Belügyminisztérium felépítését, amelynek három fő pillére a Török Nemzeti Rendőrség, a Csendőrség és a Parti Őrség. Ez utóbbi jelentőségének megítéléséhez elmondta: Törökország tengeri határszakasza háromszorosa a szárazföldinek. Az egyes szervezetek közti feladatmegosztás szerint a zöld határ őrzése az Iraki határon a Csendőrség feladata, a zöld határ őrzése az egyéb szárazföldi határszakaszokon a Török Hadsereg feladata, a tengeri határok őrizete pedig a Török Partiőrségre hárul. A személyek ki- és beléptetése a határátkelőhelyeken, illetve a határforgalom ellenőrzése a kikötőkben a Török Rendőrség feladata. Mivel Törökország szárazföldi határainak 65%-a hegyvidéki területen található, néhány határőr objektum csak 8–10 órás, mostoha időjárási körülmények közötti hegymászással közelíthető meg. Az objektumok fenntartása költséges, de illeszkedik a szigorú migrációs politika és a megbízható határmegfigyelési rendszerek alkalmazásának körébe.
A szervezett nemzetközi embercsempész csoportok illegális tengeri tevékenységének megakadályozására, illetve tevékenységeik korlátozásában előre lepésnek bizonyult a Fekete-tenger-menti parti őrségek vezetőinek találkozója, kialakult együttműködése, információ cseréje hat országban (Törökország, Románia, Oroszország, Bulgária, Ukrajna, Georgia).
Az IBM projekt megvalósítása
Az Akcióterv az integrált Határigazgatás létrehozására projekt törökországi megvalósításában a Magyar Rendőrség és a Török Belügyminisztérium vett részt. Az akkori török határellenőrzési rendszer értékelése és a szervezeti törvény tervezetének elkészítése után kerülhetett sor az EU határellenőrzési modelljeinek elemzésére és az integrált határellenőrzési rendszer (IBM) elméleti és gyakorlati kidolgozására, létrehozására. Az új szervezet, az IBM feladatai a következők: a szárazföldi és tengeri határok védelme; a határátkelőhelyeken a biztonság és a rend fenntartása; illetve a határátkelőhelyeken az utasok ki és beléptetése.
A Ludovika Szabadegyetem előadása az alábbi videóban tekinthető meg
A Ludovika Szabadegyetem két hét múlva folytatódik. Április 11-én, 18 órakor (a Gyűrűavató miatt a szokásostól eltérő helyszínen) a Ludovika Főépület II-es előadójában A Türk Államok Szervezete és Magyarország címmel tart előadást Hóvári János, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézetének egyetemi docense.
Videó: Pálfalvi Zoltán
